Képviselőházi napló, 1901. XX. kötet • 1903. november 30–deczember 23.

Ülésnapok - 1901-355

355. országos ülés 1903 dex. zember iO-én, csütörtökön. 161 ellen jegy ez ve. Mit teszen az? Ő Felsége Magyar­ország ezredei felett, a hadsereg azon része fe­lett, a melyet Magyarország szolgáltat, az 1867 : XII. t.-cz. értelmében alkotmányosan fogja gyakorolni a maga jogait. Vájjon miben különbözik az alkotmányosan gyakorlott jog az abszolút módon gyakorolt jogtól? Abban külön­bözik, hogy az alkotmányos gyakorlásnak mód­ját Magyarország törvényei 1848-ban már meg­határozták, megállapították, 1867-ben fentartot­ták, hogy csakis miniszterek ellenjegyzésével gyakorolhat a király alkotmányosan jogokat. Vájjon ez a chlopy-i hadiparancs, a melyet ő Felségének egyetlen felelős tanácsosa sem irt alá, érvényes-e? Nem! Az én meggyőződésem az, hogy Magyarországra nézve ez a hadiparancs nem létező, ez a hadiparancs figyelembe nem vehető, (Ugy van! ügy van! a bal- és a szélső­baloldalon.) Ez a királynak egy olyan magán­cselekedete osztrák területen, a melyből Magyar­országra nézve semmi jog nem származhatik és semmi következtetés nem vonható. (Ugy van! ügy van! a bál- és a széhöbaloldalon.) De hát, t. ház, szükséges az, hogy mi ezt kijelentsük? Igen, mert a hadseregnek tagjai között, a mint értesülök, az utolsó közemberig mindenkinek a maga anyanyelvén ez a hadi­parancs kiosztatott, katonatisztek által az ő sajátságos felfogásuk értelmében, Magyarország­gal szemben való ellenséges indulattal magya­ráztatott, s igy a hadsereg a politizálás terére vitetett, (Ugy van! Ugy van! a bal- és a szélső­baloldalon.) holott közjogi kérdésekben az ország­nak megvannak azon fórumai, a melyek kell, hogy döntsenek és itt ezen fórumok közé a had­seregnek egyetlenegy része sem tartozik, még kevésbbé tartozik az a maga egészében. (Ugy van! Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalion.) A hadsereg nem lehet bírája a törvényhozásnak, csak a törvényhozás lehet bírája a hadseregnek. (Ugy van! Ugy van! a bal- és a szélsőhalol­dalon.) Mi tartjuk el őket, mi ruházzuk fel, mi szolgáltatunk nekik mindent, a mire szükségük van, s ennek fejében mi gyakoroljuk azon ha­talmat és jogokat is, a melyeket a törvény a törvényhozás számára fentartott s ő Felsége is a maga jogait csak felelős tanácsosaival, a kik egyetértésben vannak a törvényhozással és azzal egyetértőleg járnak el, gyakorolhatja. Tehát a hadseregben egyedül csak a törvényhozás akarata érvényesülhet, melyet a felelős miniszterek és ő Felsége elfogadnak. De akár olyan akarat, a melyet ő Felsége egymaga hirdet miniszterek nélkül, akár pedig olyan akarat, a melyet ő Felsége minisztereivel együtt hirdet, de az országgyűlés el nem fogad és helyben nem hagy, annak keresztülvitelére a szükséges fedezetet és költségeket meg nem adja, az ilyen akarat s az ilyen intézkedések és határozatok alkotmányos módon nem jöttek létre, tehát érvénytelenek és hatálytalanok. (Ugy van! Ugy van! a bal- és a szdsöbaloldalon.) KÉPVE. NAPLÓ. 1901—6.190 XX. KÖTET. De, t. ház, sajnos, hogy ilyen nagy botlás> a mely a nemzetben izgalmat, a hadseregben pedig jogosulatlan igényeket és törekvéseket ébreszt, megtörténhetik, létrejöhet. S hogy tör­ténhetik ez meg? Hiszen ez a magyar törvény­hozás jól gondolkodott, midőn ő Felsége személye körüli minisztert rendelt s az ő Felsége sze­mélye körüli miniszter már nevében hordja azt, hogy neki ő Felségét követnie kell. Magyar­országnak élő lelkiismerete, hatványozott jog­érzete abban az ő Felsége körüli miniszterben kell, hogy éljen, neki száz szemének kell lennie, hogy tudja és lássa, mi készül Ausztriában, mely intézkedések vannak tervbe véve, mely intézkedések czéloztatnak, hogy, ha azok Magyar­ország jógával, Magyarország szabadságával, vagy Magyarország érdekeivel ellenkeznek, azonnal ott legyen és tegye meg a mi Felséges királyunk­nak a maga észrevételeit s adja elő a magyar álláspontot. De, t. ház, ez a nagyon fontos állás, a mely az osztrák törekvésekkel szemben a gyep­lőt képezi, a mely gyeplőnek itt a magyar kor­mány kezében kell lenni, már hónapok óta be­töltetlenül van. Midőn a chlopyi hadiparancs megjelent, akkor sem volt ő Felsége személye körüli miniszter, hanem az egyik miniszter ur, a második vagy harmadik zsebében, mint valami felesleges és alkalmatlan, néha-néha némi idejét igénybevevő tárczát hordotta magával. Nem mellékfoglalkozás az ő Felsége személye körüli niniszterség. Most is már ideje volna, hogy az az állás betöltessék, mert lehetetlenség észre nem venni azt, hogy az utóbbi időben Bécsben mind Magyarország ellen fordulnak azok, a kik ő Felsége udvarát képezik és udvarában élnek, mind ellenségesebb indulatokkal, mind bátrab­ban és bátrabban lépnek fel. (Igaz! Ugy van! balfelöl.) Régebben magában a császári udvar­ban is ott volt egy gróf Hunyady. egy gróf Szécheny, voltak magyarok a legelőkelőbb, mint a kisebb állásokban is. Nézze meg most a t. ház. A császári udvarban, a mely Bécsben tar­tatik, de a melynek eltartásához mi épen annyival járulunk, mint az osztrákok, (Ugy van! Ugy van! balfelöl.) keressék meg nekem azokat a magyar embereket, a kiknek valami súlyuk vagy jelentőségük van, a kiknek módjuk és al­kalmuk van arra, hogy azokat a fondorlatokat megtudják és felismerjék, a melyek ő Felségé­nek, mint minden uralkodónak udvarában annak kegye és akarata irányítása érdekéből meg­vannak. Hát szabad egy okos országnak, egy helyes országkormányzásnak elnézni azt, és folytatni, hogy ne gyakoroljon befolyást, annyira ne gya­koroljon befolyást és ne érvényesítse a magyar állam érdekeit, hogy ide fajulhattak a viszo­nyok? Hiszen nem emlékszem, hogy ő Felségé­nek katonai hadsegédei között mikor volt egy magyar. Katonai ügyekben legközelebb állnak hozzá a hadsegédek, és soha még arra nézve a magyar kormány nem tett lépéseket, vagy ha 21

Next

/
Thumbnails
Contents