Képviselőházi napló, 1901. XX. kötet • 1903. november 30–deczember 23.
Ülésnapok - 1901-355
355. ORSZÁGOS ULES 1903 deczember 10-én, csütörtökön, Jakabffy Imre, utóbb báró Feilitzsch Arthur elnöklete alatt. Tárgyai : A jegyzőkönyv hitelesítése. — Elnöki előterjesztések. — Az ujonczjutalék mennyiségének az 1903. év végéig való fenntartásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. A kormány részéről jelen vannak: gróf Tisza István, Lukács László, Nyiri Sándor, Plósz Sándor, Berzeviczy Albert, Tallián Béla, Hieronymi Károly, Cseh Ervin. (Az ülés kezdődik d. e. 10 óra 30 perczior.) Elnök: T. ház! Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Szőts Pál jegyző, a javaslatok mellett felszólalókat Dedovics György, a javaslatok ellen felszólalókat Endrey Gyula jegyző jegyzi. Mindenekelőtt méltóztassék meghallgatni a múlt ülés jegyzőkönyvét. Szőts Pál jegyző (olvassa az 1903. deczember hó 9-én tartott ülés jegyzökönyvét). Bemutatom Hont vármegye közönségének feliratát, a boritaladó leszállítás tárgyában; Szatmár-Németi sz. kir. város közönségének négy rendbeli feliratát, II, Rákóczi Ferencz hamvainak hazaszállítása, a külföldön lakó magyar földbirtokosok külön megadóztatása, a tüdővész terjedésének meggátlása és a választói jog reformja érdekében. Kiadatnak a kérvényi bizottságnak. Tudomására hozom a t. háznak, hogy a honvédelmi miniszter ur a szombati napon fog válaszolni Szalay László képviselő urnak a cs. és kir, 6-ik hadtestparancsnokság által a Forró és szomszédos községek határában elfoglalni kívánt tüzérségi lőtér ügyében. Következik a napirend: az 1889. évi VI. t.-cz. 14., valamint az 1890. évi V. t.-cz. 3-ik §-a rendelkezésének, illetőleg a közös hadsereg és haditengerészet, valamint a honvédség számára megállapított ujonczjutalék mennyiségének az 1903, év végéig való fentartásáról szóló törvényjavaslat (írom. 404, 410.) általános tárgyalásának folytatása. Endrey Gyula jegyző: Ugron Gábor! Ugron Gábor: T. képviselőház ! Midőn XIV. Lajos franczia király bevégezte Versailles átalakítását, elment Vendóme herczeggel és megmutatta neki kertjét. Egy helyen megállott és azt mondta: »Ezelőtt itt egy szélmalom volt, most egy teljes csendkép van, semmi sem zavarja a tájkép nyugalmát.« Vendöme herczeg azt felelte: »De a szél azért mégis megvan.« Akármilyen csend legyen is itt az én szomszédságomban, az a szél, a mely mozgatta őket, az a szél, a mely minket is a harcztérre hívott, az a szél, a mely megmozgatta a nemzetnek százezreit, mely a nemzet érzelmeit nyilatkozásra hívta fel, az a szél, az a mozgató erő ma is fennáll és nem lankadt. (Igaz! Ugy van! a baloldalon.) Magyarország alkotmányos életének tökéletesednie kell, a tökéletesedés pediglen nem kerülheti el a természet törvényeit. Minden lét, teremtmény, mely az élet erős harczát és küzdelmét meg akarja vivni, igyekszik a maga szervezetét tökéletesebbé tenni, azt, a mely előbb mozdulatlan volt, mozgékonynyá teszi, azt, a mely mozgott, használhatóvá teszi, a mely használható volt, azt munkássá teszi. így a nemzet a maga részeiben egészen átalakul, és az a része, a mely előbb életerőit szívta, átalakul egy feldolgozó szervvé, később a feldolgozó szerv átalakul az életerő kifejlesztésének és ujabb megszaporitásának eszközévé. így kell az állami intézmények szervezetében is a fejlődésnek lennie. A mely intézmény ránehezedik a nemzetre, annak életerőit szívja, de annak életében tényezőt nem képez, azt előre nem mozdítja, annak haladásában nem képez rugót, a nemzeti gondolkodásnak, a nemzeti fejlődésnek nem hordja magában a feszerejét, azt az intézményt át kell alakítani, át kell alakítani ilyen fokozatos átmenettel, hogy a nemzetnek váljék hasznos, működő és életét jobban biztosító szervvé. (Helyeslés balfelöl.) A
