Képviselőházi napló, 1901. XIX. kötet • 1903. november 12–november 28.

Ülésnapok - 1901-336

336. országos ülés 1903 r, De, t. ház, még azt is meg teli jegyeznem, hogy a város anyagi helyzete nem is olyan desperátus. Előttem feküsznek a városnak költségvetései. Pótadót még sohasem fizetett az a város. Ez évre ugyan kilátásba helyeztek pótadót, a költségvetést is ugy állították össze; hanem már itt ne méltóztassék csodálkozni, hogy ha én igazat adok annak az egyszerű szepes-bélai polgárnak, a ki azt mondja, hogy ez a költségvetés csakis az eladásra való tekintettel készült igy. Méltóztassék meghallgatni. Építkezésre felvettek 1901-ben 5000 koronát, 1903-ban 12 ezer koronát; azután fűtésre és világításra — ez pedig csak nem változik — felvettek tavaly 1600 koronát, most pedig 2900 koronátj tőketörlesztésre ós kamatokra felvettek tavaly 23.000 koronát, ez évben 58.000 koronát, daczára, annak, hogy egy krajczárral sincs több adóssága a városnak. Rendkívüli és előre nem látott kiadásokra tavaly 700 koronát, ez évben pedig 7000 koronát vettek fel. T. képviselőház! Ha én azt a többletet, a mely a tavalyi és az idei költségvetés között mutatkozik, levonásba hozom, akkor még tetemes plus van. Szóval a helyzet nem olyan desperátus. Megjegyzem azonban, t. képviselőház, hogy olyanok ezek a költségvetések, hogy valóban nincsen ember, a ki itt tiszta képet alkothatna magának. Mert, t. képviselőház, a költségvetésbe felvétetnek itt az óvadékok, a bánatpénzek és a visszafizetendő előlegek is, a melyeknek pedig valóban nem volna helyük a költségvetésben. Hogy a tekintetben is bizonyítékot szolgáltassak, hogy a vármegye nem jól ismeri az állapotokat, legyen szabad még egy esetet előadnom. Az 1901-ik év — gondolom — márczius havában történt, hogy a szepesbélai pénztáros 811 korona helyett elkönyvelt 114 koronát, tehát körülbelül 700 koronával kevesebbet. Másfél évvel későbben egy városi képviselőtestületi tag észreveszi ezt és erről jelentést tesz a városi közgyűlésnek. A közgyűlésen való megjelenésben azonban akadályozva volt; a mikor is a városi közgyűlés egyszerűen napirendre tért a dolog felett. A következő közgyűlésen feláll ez a képviselőtestületi tag és azt mondja, hogy ő ezt az esetet sikkasztásnak minősíti. És, t. képviselőház, lássuk, milyen határozatot hozott erre a városi hatóság ?(Olvassa): »Elnöklő polgármester a felszólaló képviselőtestületi tagot ezen sértő kifejezésért két izben is rendreutasítja, miután a pénztáros az ügyre vonatkozólag azon felvilágosítást adja, hogy itt egyszerűen téves könyvelés esete forog fenn és hogy azt a különbözetet azért nem vette be, mert egyrészt más tételnél a maga kárára tévedett, másrészt azonban több izben a saját pénzéből előlegezett a pénztárnak; és miután — mondja tovább az irat — senkinek észrevétele nem volt, tehát napirendre tértek,« némber Ik-m, szombaton. 85 Látjuk ebből, t. képviselőház, hogy az a pénztáros egyszer a saját kárára téved, máskor több izben előlegez a pénztárnak, és mindez teljesen rendben van ! Hogy pedig mindezt valóban igy rendben levőnek találják, azt még a következőkkel indokolom. Az a városi képviselőtestületi tag természetesen nem bagyta annyiban a dolgot és igy végre is kénytelen volt az a pénztáros önmaga ellen fegyelmi eljárást kérni. A fegyelmi eljárás megejtetvén, a polgármester — a kiről későbben kitűnt, hogy sógora a pénztárosnak — dorgálásra Ítélte ezt a pénztárost és a városi képviselőtestületi tagnak azon kijelentését, bogy ezzel szemben felebbezéssel él, ridegen elutasította, a végzésben azonban mégis biztosított számára tizenöt nap alatt érvényesíthető fellebbezési jogot. Ezzel a joggal élt is az a képviselőtestületi tag és megfelebbezte a végzést az alispánhoz. Az alispán már most a következőkéjj határozott (olvassa): »Mayer Lajos felebbezését visszautasítom, mert felebbező nem tekinthető olyan érdekelt félnek, a kit a kiszabott büntetés mértéke tekintetében a felebbezés joga megillethet.« Más intézkedést nem tart szükségesnek ..az alispán, hanem folytatólag azt mondja, hogy átteszi az ügyet a főispánhoz, hátha az akar felebbezéssel élni; azután mivel a felebbezésben az az állítás is foglaltatik, hogy az eljárt polgármester sógorságban van a pénztárossal, az alispán e tekintetben kérdést intéz. T. képviselőház! Én először is azon csodálkozom, hogy a felettes hatóságok nincsenek tájékozva a személyi viszonyok tekintetében. Nincsen előttem a törvény s igy biztosan nem tudom, vájjon megengedi-e a törvény azt, hogy mint polgármester és pénztáros egymás mellett hivatalnokok legyenek olyanok, a kiknek testvérei házastársak; de az bizonyos, hogy a polgármesternek ilyen helyzetben fegyelmi ügyben határozatot hoznia nem szabad, és hogy ezt a határozatot már ezen okból is meg kellett volna semmisíteni. Ezt is csak azért hoztam fel. mert azt mondják, hogy mintaszerű a Szepes vármegyében levő közigazgatás, és ezt konstatálták a legutóbbi közgyűlésen is. (Mozgás bal- és a szélsöbaloldalon.) Folytatom ezek után a Hohenlohe-féle ajánlat tekintetében történt dolgokat. A szepesbélai megkeresés folytán akkor eljártam Síéll Kálmán miniszterelnök urnái; ő teljesen igazat is adott nekünk; megváltoztatta a határozatot, és pedig nagyon szép indokolással. Azt mondja (olvassa): »É>e egyébként is az ajánlat nem időhöz kötötten tétetvén, nem forog fenn e szempontból ezen kényszerítő ok az ügynek rendkívüli módon való intézésére s a képviselőtestületi határozatban foglalttól eltérő eljárásra való kényszerítés a városnak saját vagyona feletti rendelkezési jogát sértené és a vagyon-