Képviselőházi napló, 1901. XIX. kötet • 1903. november 12–november 28.

Ülésnapok - 1901-336

76 336. országos ülés 1903 november íí-én, szombaton. A mi végül a három éves katonák sorsát illeti, bocsánatot kérek, a kik ennek az országnak azt a fontos, eminens, kardinális érdekét, hogy a hadsereg ne dezorganäzáltassék, hogy a hadseregben lehetetlen állapotok ne merüljenek fel, megérteni nem akarják, azok a hároméves katonák sorsát máskép el nem intézhetik, mint hogy az azok eltávozása által beállott ür pótlásáról gondoskodnak. (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon.) Erre nem valami, tudja Isten micsoda idegen faktornak, de Magyarországnak, a magyar^ nemzetnek elsősorban feltétlen szüksége van. (MénJc helyeslés a jobboldalon.) Mi semmi egyebet nem kérünk a képviselő uraktól, mint hogy a jövőre vonatkozó minden obligó és minden igéret nélkül, ne gördítsenek akadályokat a többség elébe, hogy a többség a maga meggyőződéséhez képest megszavazzon egy oly javaslatot, a minőhöz hasonlót a képviselő urak 1867. óta mindig minden hosszasabb vita nélkül áteresztettek. (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon.) Tették ezt akkor is, a mikor a legmesszebb menő bizalmatlanság álláspontján állottak a kormánynyal szemben, tették azért, mert a változatlan ujonczlétszám megszavazásában maguk is egy eminens állami érdeket láttak. (Ugy van! a jobboldalon.) Ha tehát most a t. képviselő urak más álláspontra helyezkednek, ha most mesterségesen a rendelkezésükre álló alkotmányos eszközöknek az alkotmány szellemével ellenkező módon való felhasználása által, (Ugy van! a jobboldalon.) egy egészen uj eljárás követésére határozzák el magukat: engedelmet kérek, tűrniök kell azon vádat a mi részünkről, hogy a hároméves katonák érdekeit minden szükség, minden ok nélkül megkárosítják. (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon. Zaj és ellenmondások a szélsöbaloldalon.) Ha a képviselő urak a hároméves katonák dolgán segíteni akarnak, ennek egyetlenegy módja van: engedjék meg, hogy a többség megszavazza ezt a javaslatot. Azután jön az indemnity; ám folytassák az obstrukcziót az indemnitynél, ha ugy tetszik, majd megküzdjük ott a csatát, (Zaj a szélsöbaloldalon.) van ott elég terük, de itt ne álljanak oda, mint a hároméves katonák szószólói és védelmezői, midőn minden igaz ok nélkül egy olyan törvényjavaslattal szemben, a melyhez hasonló évek során át mindig nagyobb küzdelem nélkül ment át a házban, ilyen magatartásra határozták el magukat. (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon.) Én kérem az elnök ur által javasolt napirendet elfogadni. (Elénh helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Polónyi képviselő ur szavai megmagyarázása czimén kér szót. Polónyi Géza: T. képviselőház! Igen röviden csak egy pontra szándékozom ráterelni a t. háznak figyelmét és ez abban áll, hogy vita folyik a tekintetben, ki hibás a három éven túl ott tartott katonák visszatartása miatt. T. képviselőház! Én azt állítottam — és erre méltóztassék a miniszterelnök urnak szíves figyelmét egy perezre szentelni — hogy a t. miniszterelnök ur az eddigi politikai okokon kivül azt, hogy ez az ujonczjavaslat most alkotmányosan tárgyalható legyen és hogy az ellen az ellenállás ne ugy nyilatkozzék meg, hogy az lehetetlenné tétessék, egy nagyon fontos okkal, azzal szaporítja, hogy a t. miniszterelnök ur a budgetjog és szerinte is az alkotmány alapelveinek megsértésével azt kívánja, hogy a parlament tegye magát bűnrészessé abban, — a jövendő szempontjából nem is gondolom, micsoda konzekvencziákkal — hogy megszavaz egy kormánynak organikus javaslatot és végrehajtási jogot ad, a melyre előzetesen nem adott indemnitást és költségvetési felhatalmazást. Már most, t. képviselőház, ne vegye czélzásnak a mostani esetre, bár jogom volna azt mondani, hogy a t. miniszterelnök ur ne tévesztéssé meg magát bizonyos tapsoktól, de még ebben az esetben is megtörténhetik, t. képviselőház, hogy a parlament többsége megtagadja a kormánynak az imdemnitást. (Felkiáltások a jobboldalon: Ez már második beszéd, mélyhez nincs joga!) Én most a princípiumról beszélek. (Felkiáltások a jobboldalon: De ne arról beszéljen ! Nincsen joga hozzá!) A parlament önmagát nem hozhatja abba a hamis helyzetbe, hogy maga dezavuálja budgetjogát és annak a kormánynak ad egy végrehajtási klauzulával ellátott organikus javaslatot, a melynek nem adta meg a jogot arra, hogy az ország kiadásai és bevételei tekintetében intézkedhessek. Ezek az okok, mondom, szándékosan közreműködtek arra, hogy a három éven ott tartott katonák haza ne mehessenek, játszanak közre abban, hogy lehetetlenné teszik, hogy ez a javaslat alkotmányos utón keresztül vitethessék. (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Még csak azt kívánom megjegyezni, hogy ki az oka, hogy ezen három éven túl szolgált katonák még ott vannak? Ez a párt még április havában kijelentette, hogy a rendes ujonczlétszámot hajlandó azonnal megszavazni, ha az ujonczlétszám felemeléséről szóló javaslat visszavonatik. Ki a felelős azért, hogy önök ezt nem fogadták el? (Igaz! Ugy van! a szélsőbaloldalon és a néppárton.) Ne tessék tehát ilyen politikai hipokrizissel más emberekre hárítani a felelőséget és ilyen álpolitikai okok felsorolásával a nemzet közvéleményét megtéveszteni. (Elénk helyeslés a néppárton és a szélsöbaloldalon. Folytonos nagy zaj. Elnök többször csenget. Nagy zaj és mozgás.) Elnök : Csendet kérek, t. képviselőház ! {Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Erre nincsen kadencziájuk! Miért nem szálának erre? Folytonos nagy zaj. Elnök csenget.) Buzáth Ferencz: T. képviselőház! Polónyi Géza t. képviselő urnak indítványához kívánok hozzászólani, és azt hiszem, hogy az pártomnak