Képviselőházi napló, 1901. XIX. kötet • 1903. november 12–november 28.

Ülésnapok - 1901-335

335. országos ülés 1903 november 13-án, pénteken. 51 T. ház! Ha őszintének kell elfogadnom a miniszterelnök ur azon kijelentését, hogy ő az országban a békét és a rendet (Egy hang jobbfelöl : A rendet!) mind a kettőt: a békét és a rendet helyre akarja állítani, akkor nagyon sajnálatosnak kell tartanom azt, hogy ez a programmvita félbeszakittatott, mert hiszen ennek a során lett volna alkalmunk épen azokkal a függő kérdésekkel foglalkozni, a melynek még eddig megoldva nincsenek; azokat az eszméket, azokat az Ígéreteket tisztázni, kétségtelen színben odaállítani és tán azokhoz a szükséges biztosítékokat is megtalálni, a mely Ígéretek és programmpontok a miniszterelnök ur eddigi nyilatkozataiban még nem elég határozottsággal, nem eléggé kétségtelen formában domborodtak ki. (TJgy van! a széls'óbahldalon.) Hiszen a miniszterelök ur programmja épen azon szempontból lett volna tárgyalandó, hogy mi okozta és tette lehetővé azt, hogy ezen kabinet e programm alapján a kormányzást kezébe vegye, holott a kormányzat megtartása nem sikerült Széll Kálmánnak, nem sikerült gróf Khuen-Hédervárynak és nem mertek vállalkozni a kormányzatra mindazok az államférfiak, a kik ez irányban ő Felségével tárgyaltak, T. ház, ha Széll Kálmán, ha gróf Khuen-Héderváry, ha "Wekerle, ha gróf Andrássy Gyula, gróf Apponyi Albert s Lukács László nem voltak képesek arra, hogy olyan programmot állítsanak fel, a mely részükre a kormányzást és kabinetalakitást lehetővé tenné: mi képesiti erre gróf Tisza Istvánt, miben tér el gróf Tisza István programmja az imént említett uraknak programmjától és követelményeitől? Ennek a kérdésnek tisztázása, azt hiszem, senkinek sem állott inkább érdekében, mint épen a miniszterelnök urnak (Ugy van! a szélsobalóldalon.) különösen akkor, hogyha csakugyan komolyan kívánja venni az állandó békének és nyugalomnak helyreállítását. Mert vagy vannak ebben a programmban igazán megnyugtató és igazán kielégítő momentumok, a melyeket mi még nem látunk és nem találunk benne: akkor csak idő kell hozzá, a parlamenti vitatkozásnak rendes menete és fejlődése kell hozzá, hogy ezek a megnyugtató és kielégítő momentumok kidomborodjanak és csakugyan megnyugtató hatásukat befejezhessék, vagy pedig nincsenek benne azok a kielégítő momentumok és az, a mit mond, és a mi ebben a programmban benne van, nem megnyugtató és nem kielégítő, hanem csak egy tetszetős látszattal van odaállítva, érdekében áll, hogy ez a látszat eloszlattassék és a valóság a maga teljességében állíttassák a közvélemény szemei elé, hogy ne legyen csalódásoknak kitéve és ne legyen félrevezetve az ország. (Ugy van! a szélsobalóldalon.) A múlt éjszakai ülésben a miniszterelnök ur azzal okolta meg azt az indítványát, hogy ezen törvényjavaslatok mostan tárgyalás alá vétessenek, hogy a véderőjavaslatok rendkívül sürgősek. Egyáltalában a túlsó oldalról rendkívül sürgősnek jeleztetett a kibontakozás minden irányban. Nekem ugy látszik, mint hogyha ennek a sürgősségnek a hangoztatásában bizonyos presszió volna, presszió a képviselőházzal szemben, presszió a közvéleménnyel szemben, a mely presszió ellen pedig határozottan tiltakoznunk kell. (TJgy van ! a szélsobalóldalon.) Mert ha hangoztatják annyira azt a sürgősséget, ez azt jelenti, mint hogyha ezt okvetlenül el kellene a képviselőháznak fogadni. Molecz Dani: Elintézni! Okolicsányi László : Kérem, ha azt mondják, hogy sürgősek, akkor azt hiszem, hogy a mielőbbi elfogadásra fektetik a súlyt, mert bizonyára a sürgősség nem kivánja ezeknek a mielőbbi visszautasítását. De ez a sürgetés szinte sérteni látszik a törvényhozásnak azt a jogát, a mely pedig az 1867: XII. t.-czben határozottan ki van jelentve, hogy az ujonczozás és az ujonczjutalék megajánlásának feltételeit is ez a törvényhozás van hivatva meghatározni. A sürgősséget pedig a hatalom és a kormány semmivel sem több jogosultsággal állítja elénk az ujonczok megszavazása tekintetében, mint a milyen jogosultsággal mi állítjuk fel a sürgősséget az ujonczmegszavazás feltételeinek a megállapításában. (Ugy van! Ugy van! a szélsobalóldalon.) Ha sürgős önöknek az ujonczok megszavazása, épen oly sürgős vagy talán sokkal sürgősebb a nemzetnek, hogy azon feltételek, a melyekhez ezen ujonczok megszavazását kötni akarja, minél előbb teljesüljenek. (Igaz! Ugy van! a szélsobalóldalon.) Azt mondja a t. miniszterelnök ur, hogy az a körülmény, hogy az ujonczok meg nem szavaztattak és hogy azoknak a megszavazása hosszú időre kitolatott, gyengíti a hadsereget, és azért szükséges ezeknek a javaslatoknak letárgyalása, hogy a hadsereg dezorganizálva ne legyen. Hát én ezzel szemben megint visszatérek arra, hogy nekünk vannak feltételeink, a melyekhez ezen javaslatoknak tárgyalását és az ujonczok megajánlását kötni kívánjuk, és ezen feltételek teljesítése mind olyan természetű, a mely a hadsereget nemcsak nem gyengítené, hanem valóban erőssé, fejadatának teljesítésére sokkal képesebbé tenné. És ezen feltételek megvalósítására, ezen feltételek kiküzdésére az időt épen most találjuk alkalmasnak azért, mert oly általános nemzetközi politikai viszonyok közt élünk, a mikor ellenséges támadásoktól semmiféle számbavehető külhatalom részéről tartanunk nem kell, a mikor a béke Európában egyelőre, de ugy tetszik, hosszabb időre biztosítottnak látszik. Ezt a békés időt kell tehát felhasználni a nemzeti intézmények kiépítésére, a nemzeti jogos követelések teljesítésére és annak a rendkívüli nagy becscsel biró kapocsnak létesítésére, a mely szükséges, hogy a nemzet és az ő hadserege között érzelemben, szellemben, gondolkozásban fennálljon. (Helyeslés a jobboldalon.) 7*