Képviselőházi napló, 1901. XIX. kötet • 1903. november 12–november 28.

Ülésnapok - 1901-348

3b8. országos ülés 1903 november 28-án, szombaton: 471 bízásából magam mentem el báró Fejérváry Gézához, a ti akkor miniszter volt, és pedig tárczaminiszter, honvédelmi miniszter, a kit valamennyiünknek hozzájárulásával épen arra való tekintettel, mert gr. Khuen-Hédervárynak megbízása senkitől nem volt és nincs, mint életben lévő, tényleg fungáló minisztert, arra kértünk meg, hogy a katonai kérdésekre vonatkozó feltételeinket ő Felsége előtt mint felelős miniszter képviselni szíveskedjék, 0 ezt a missziót el is vállalta kijelentésével annak, hogy ez nem jelenti azt, hogy ő elfogadja ezeket a feltételeket; de arra igenis vállalkozik, hogy ő Felsége előtt ezen feltételeinket, a melyeket pontról-pontra feljegyzett s a melyeket azért közöltünk vele, mert a képviselő urnak megbízása nem volt. . . . Gr. Khuen-Héderváry Károly: Semmi »mink« hanem csak kegyed! Polónyi Géza: Én, valamennyiünknek a tudomásával. Gr. Khuen-Héderváry Károly: Nincs tudomásom erről! Polónyi Géza: Ezt elhiszem; hiszen arról nem tartozunk önnek referálni, hogy mit akarunk csinálni? (Zaj a jobboldalon.) Egy megbízás nélküli képviselőnek, hogy ne mondjam, alkusznak, ilyen jogai nincsenek. (Zaj jobbról.) De nem erre fektetem a súlyt. A súlyt arra fektetem, a mennyiben magam nem vagyok hajlandó egy betűvel eltérni a történtektől, de felteszem a képviselő úrról is, hogy igy fog cselekedni: Igaz-e, hogy beszélgetésünk fonalán az a világos megállapodás létesült, még pedig a t. képviselő urnak saját maga inicziativájából, hogy tessék az én programmbeszédem elmondása alkalmával hozzám a házban kérdéseket intézni és azon felvetett kérdésekre nézve, a melyeket együtt beszélgettünk meg, további maguktartását attól tenni függővé, hogy a házban mit mondok. (Mozgás a szélsöbalóldalon.) Ennek megfelelően, a mint észrevettem, — megjegyzem, hogy én a pártkörnek nem voltam tagja . . . (Nagy mozgás a jobboldalon. Elnök csönget.) A pártkörnek nem voltam tagja. Gr. Khuen-Héderváry Károly: Hát akkor kikkel beszélt? Polónyi Géza: Parancsol? Gr. Khuen-Héderváry Károly: Kiktől kapott megbízást ? (Felkiáltások a jobboldalon: Senkitol! Fogadatlan prókátor!) Polónyi Géza: Egy szóval se mondtam, hogy megbízásból jártam el. (Mozgás és derültség a jobboldalon.) Gr. Khuen Héderváry Károly: B. Fejórváryval szemben! Polónyi Géza: B. Fejérváry Gézánál a t. képviselő úrral tárgyalt képviselő urak valamennyiének hozzájárulásával jártam el. Mikor a t. képviselő ur a lábát kitette, rögtön konferencziáztunk e kérdésben. B. Fejérváry Géza élő ember és erről referálni fog. (Zaj.) Egyébként abban a hitben voltunk, hogy b. Fejérváry Géza felutazik majd gr. KhuenHéderváry val és együtt fog visszautazni. (Derültség a jobboldalon.) És azt hittük, hogy b. Fejérváry Géza a leendő miniszterelnök urnak el fogja ezt mondani. Gr. Khuen-Héderváry Károly: El is mondta. Polónyi Géza: Tehát tudja! Gr. Khuen-Héderváry Károly: Tudom. Polónyi Géza: Az elébb azt mondta, nem tudja. (Derültség a bal- és a szélsőbaloldalon.) Azonban, óh csodák csodája, vissza jött KhuenHéderváry, a miniszterelnök, báró Fejérváry honvédelmi miniszter nélkül. (Derültség a balés a szélsöbalóldalon. Mozgás a jobboldalon.) Megtörtént t. i. az a furcsa dolog . . . Gajáry Géza: A szószegésről beszéljen. Polónyi Géza: . . . hogy báró Fejérváry az ő legnagyobb meglepetésére 26-dik lemondásának elfogadásával lett megkínálva. (Zaj balfelöl.) Már most én akkor elmentem báró Fejérváry Gézához, — megjegyzem, az ő beleegyezésével mondom el ezeket, — és kérdeztem: Kegyelmes ur, mi történt a r

mi propoziczióinkkal ? (Mozgás a jobboldalon.) És erre azt mondta: »Kérlek titeket, erre az egy kérdésre nézve mentsetek fel a felelet alól.« Ma sem tudjuk, előterjesztettek-e ezek a feltételek, vagy nem; de miután arról győződtünk meg, méltóztassanak megnézni a ház naplóit, itt a házban az első nyílt ülésben, midőn az akkor dezignált miniszterelnök megjelent Bécsből, itt felállottam és azt mondtam: Kérem, minden félreértés kizárásával világosan megmondtuk, hogy itt semmiféle obiigóban megkötött megállapodásról szó nincs. (Zajos ellenmondás jobbfelöl.) Gr. Tisza István miniszterelnök: Párthatározat! (Felkiáltások a jobboldalon: Egyhangú határozat!) Polónyi Géza: De mindenkinek joga van... (Nagy zaj; felkiáltások a jobboldalon: Egyhangú párthatározat volt! Elnök csenget.) Gajáry Géza: El kell hozni a párthatározatot ! Polónyi Géza: Méltóztassék belátni, hogy én, ki hangsúlyozom, hogy akkor a pártkörnek tagja nem voltam, (Derültség a jobboldalon.) én annak a pártnak határozatáról nem szólhatok, azt sem nem védhetem, sem helyre nem igazithatom; én oly tényekről beszélek, melyek megtörténtek. (Zaj a jobboldalon.) Az akkori miniszterelnök ur különben elfeledkezett arról, hogy ő zwieback, mert másodszor is ide méltóztatott fáradni és akkor nem innen buktatták meg a volt miniszterelnök urat, ha jól emlékszem rá, hanem ugyanazzal a gaudiummal, a melylyel most tapsolnak neki, megbuktatták önök odaát. (Igaz! Uqy van! Derültség a bal- és szélsöbalóldalon. Ellenmondás a jobboldalon.) Azt mondta a t. képviselő ur és ez valamennyiünkre sértő, vagy legalább is bántó