Képviselőházi napló, 1901. XIX. kötet • 1903. november 12–november 28.

Ülésnapok - 1901-348

3k8. országos ülés 1903 november 28-án, szombaton. 469 szerüleg kötelezők ránk nézve. Én igenis azon a konferenczián felszólaltam és kifejezést adtam annak — nemcsak a 203. §-ra nézve, mert én egyes szakaszokról nem beszéltem, — de, bogy a házszabályokra vonatkozó dispozicziók általában véve, félek, hogy elégtelennek fognak bizonyulni, de az adott viszonyok között azt tartom, hogy a próbát, a kísérletet meg kell tenni és ezért meghajlok a párt vezetőjének álláspontja előtt, azt elfogadom, el is fogadtam, benn is vannak a házszabályban, meg is tartjuk őket. (Elénk helyeslés a jobboldalon. Ellenmondás a szélsöbaloldalon.) Az utolsó betűig ugyanazt mondom, a mit tegnap. Semmiféle mondvacsinált közbeszólásokkal és integetésekkel a tényeket elferditeni és elhomályosítani nem lehet. (Igaz! Ugy van! a jobboldalon.) Minden szó, a mit tegnap mondtam, fedi magát a tényekkel, és most is csak azt ismétlem. (Helyeslés a jobboldalon.) Az egész házszabályreform, a mely akkor történt, és természetesen érvényben van ma is, fájdalom, egy nagyon nemes és nagy illúziónak a kifolyása volt, annak a nemes és nagy illúziónak, hogy a szenvedélyek lecsillapulása után lehetséges lesz Magyarországon a parlamentarizmust fentartani ugy, hogy annak fentartása az összes pártok és a pártok összes tagjainak hazafiúi mérsékletére lesz bazirozva. (Igaz! Ugy van! a jobboldalon.) Higyjék meg, hogy én sajnálom legjobban, hogy e kérdésben nekem volt igazam; de minden nappal, minden órával, minden perczczel azt a szomorú elégtételt szerzik meg nekem, hogy igazam van. (Hosszantartó zajos helyeslés és éljenzés a jobboldalon. Hosszantartó zaj a néppárton és a szélsöbaloldalon.) Elnök: Csendet kérek, t. képviselőház! Gr. Khuen-Héderváry Károly: T. képviselőház ! Személyes kérdésben kérek szót! Elnök: Gr. Khuen-Héderváry Károly személyes kérdésben kivan szólani. (HalljuJc! Halljuk!) Gr. Khuen-Héderváry Károly: T. képviselőház ! Már a tegnapi vita folyamán Polónyi Géza képviselő ur azt mondta, hogy nem szándékozik arra az időszakra reflektálni, a midőn ő a függetlenségi pártnak több tagjával együtt bizonyos programmpontokra vonatkozólag tárgyalt, vagy mondjuk beszélgetéseket folytatott velem. Én akkor azt mondottam, hogy én pedig igenis szándékozom azokra visszatérni. Ezt én tegnap nem tettem, talán oka volt a t. képviselő urnak azt a kérdést tovább nem bolygatni. Polónyi Géza: Előbb a Szápáry-ügyet akarjuk letárgyalni. (Zaj. Halljuk! Halljuk!) Elnök (csenget): Csendet kérek! Gr. Khuen-Héderváry Károly: De miután ma Babó képviselő ur ezt az ügyet újból felmelegítette, azt hiszem, tartozom azzal, hogy igenis itt, az ország színe előtt elmondjam, hogy mik történtek akkor, (Halljuk! Halljuk!) Azon czélból, hogy a parlamenti rendet mielőbb helyreállítsuk, (Folytonos zaj a szélsöbaloldalon. Felkiáltások jobb felől: Halljuk! Halljuk !) az ellenzéki pártok vezéreihez is fordultam, megtudandó, hogy mikéj) lehetne ezt a czélt közös akarattal elérni. És akkor Kossuth Ferencz képviselő ur volt oly szives, hogy a függetlenségi pártnak azon megbízottait hívta magához, (Felkiáltások a szélsöbaloldalon: Nem voltak megbwva!) mondjuk hát, azon férfiait hívta magához, a kiket arra hivatottaknak vélt, hogy a függetlenségi párt nevében velem tárgyaljanak. Olay Lajos: Nem voltak megbízva! (Felkiáltások jobbfelöl: Hát vezérférfiak voltak!) Gr. Khuen-Héderváry Károly: Én jóhiszeműen mentem bele a tárgyalásokba, és barátaim azon figyelmeztetésére, hogy jó volna, ha tanukat vinnék magammal, (Mozgás a szélsöbaloldalon.) ezt visszautasítottam s azt mondottam : magyar emberekhez megyek és arra nézve, a mit velük megbeszélek, tanuk nélkül is bizhatom bennük. (Taps a jobboldalon. Nagy mozgás a szélsöbaloldalon.) Elnök (csenget.>: Méltóztassanak csendben lenni! Csendet kérek ! (Halljuk l Halljuk! jobbfelöl.) Várady Károly: Ki ajánlotta a tanukat? Gr. Khuen-Héderváry Károly: Megbeszéléseinknek eredménye az volt, hogy a függetlenségi párt akkor párthatározatot hozott, (Felkiáltások jobbfelöl: Egyhangút!) és pedig egyhangú párthatározatot, a melyben elfogadta a függetlenségi párt a vezérférfiai által beadott jelentésben foglalt azon programmot, a melyet velem megbeszéltek. (Ugy van! Ugy van! jobbfelöl.) Bakonyi Samu: Mi következett azután? Gr. Tisza István miniszterelnök: Bizony, mi következett! (Felkiáltások jobb felöl: Tudjuk! Folytonos zaj a jobb- és a baloldalon.) Elnök (csenget): Kérem a képviselő urakat, méltóztassanak ugy jobbról, mint balról csendben lenni! Gr. Khuen Héderváry Károly: Akkor az következett, hogy egy szóba belekapaszkodtak arról az oldalról, (Nagy zaj a szélsöbaloldalon. Felkiáltások jobbfelöl: Halljuk! Halljuk! Elnök többször csenget.) egy olyan szóba, a melyet én azon megbeszélgetések során előzetesen már tisztáztam. Én igenis konstatálom, hogy Polónyi Géza képviselő ur volt azon megbeszélgetések alkalmával ki már akkor ezen szó miatt ezen megbeszélgetéseket semmivé akarta tenni, de akkor az ő társai azzal utasították felfogását vissza, hogy ez szőrszálhasogatás, ebbe nem mennek bele. (Folytonos zaj a jobb- és a baloldalon. Elnök csenget.) Mert én Kossuth Ferencz képviselő ur lakásán igenis megmondtam és megmagyaráztam, hogy miért nem vonom vissza azon törvényjavaslatot, hanem miért függesztem csak fel annak tárgyalását.