Képviselőházi napló, 1901. XIX. kötet • 1903. november 12–november 28.

Ülésnapok - 1901-348

34-8. országos ülés 1903 noi is vezesse. (Élénk helyeslés. Ugy van! a bal­és a szélsöbaloldalon. Nagy mozgás jobb felni.) Gajáry Géza: Ezt szeretnők látni! Eásza­vaztak önök ? (Felkiáltások jobbfelöl; Mi is itt vagyunk!) Polónyi Géza: Még a 241. §-ra is akarok röviden reflektálni. Sürüen hányják a szemére a szegény gróf Apponyi Albertnek, hogy elkö­vette azt a borzasztó nagy merényletet, hogy a nemzetnek a nemzeti nyelvért való harczában küldött deputácziót fogadta. Gajáry Géza: A felemelt katonai létszám­ról volt akkor szó! (Ugy van! Ugy van! jobb­felől.) Polónyi Géza: Mutasson nekem a t. elnök ur, nem Magyarországot értem, hanem széles e föld nagy kerekségén valamely oly államot, a melynek népképviseleti alapon nyugvó alkotmá­nya van, — én a legutóbbi két év alatt, poli­tikai szünetem alatt meglehetősen átfürkésztem valamennyi államnak idevonatkozó alkotmányát, de olyat nem találtam, a hol léteznék parla­ment, a mely megtiltja az elnökének azt, hogy a nemzettel érintkezzék. Egyetlen egy kérvényt sem vett át a küldöttségektől, egyetlen egy küldöttséget itt magában a házban nem foga­dott. Hiszen erről mondhatnék érdekes dolgokat. Az elnök ur jobban emlékezhetnék arra, mint én, hogy valamikor itt a szabókat nem a ház­szabályokra való hivatkozással utasították el, hanem a kapus csavarta fel a vízvezetéki cső­vet és azt használta házszabály gyanánt és ki­spricczelte őket. Ez nem oly egyszerű kérdés. Volt akárhány parlament, a melynek üléstermé­ben így fogadták a küldöttségeket. De, t. ház és t. elnök ur, az a nyilatkozat, a melyet a t. elnök ur ma tett, engem a legkevésbbé sem le­pett meg. Nem az Apponyi szelleme nyilatko­zott meg benne, a mely azt mondatta volna vele, hogy mihelyt tapasztalni fogja, hogy a háznak egyetlen egy pártja részéről bizalmat­lanságot nyilvánítanak, kötelességének fogja tar­tani, hogy helyét elhagyja. Ma az a szellem az uralkodó, a melyet hiven követ az elnök ur annak a pártnak a támogatásával,amelyet Bécsből kommandiroznak és ennek a szellemnek csakugyan az a megfelelő, hogy megtagadja a mestert, és azt mondja, hogy nem megyek el innen, mig nem muszáj. No hát, t. ház, hogy muszáj legyen, majd gondoskodni kell róla. (Élénk helyeslés. Ugy van! a bal- és a szélsöbaloldalon. Nagy mozgás jobbfelöl.) Gajáry Géza: Ott leszünk mi is! (Ugy van! Ugy van! jobb felől.) Polónyi Géza: Végül sajnálom, hogy Jakabffy igen t. alelnök ur nincsen ielen, mert neki is lett volna mondani valóm. ÖJjolt kegyes engem rendreutasítani, midőn én mentségemre az oko­kat elő akartam adni és ő nem akarta meghall­gatni, hogy mikor a ház üléseit a 256, §. alap­ján fel akarja függeszteni, vagyis azon az alapon, hogy oly tömeges zaj van, hogy az elnök rendet jember 28-án, szombaton. 447 csinálni nem képes és az elnök az ülést bizo­nyos időre felfüggeszti, akkor nincs helye az utólagos rendreutasitásoknak. (Ugy van! a bal­és a szélsöbaloldalon. Mozgás és ellenmondás jobbfelöl.) Én szívesen elviselem, de azt, a mit Endrey Gyula t, képviselőtársam közbeszólólag mondott, köteles vagyok nyílt ülésben hangos szóval is elmondani (Halljuk! Halljuk!) A ház tanács­kozásainak mindig egyik garancziáját képezte az az ugyancsak paktumos, jegyzőkönyvbe fog­lalt megállapodás, hogy a magyar törvényhozás termébe rendőrséget be nem eresztünk, de a pártok becsületbeli garancziája alá helyeztük azt, hogyha pedig az elnöknek valaha azt al­kalmaznia kell, hogy képviselőt meg kell rend­szabályoznia, esetleg kiutasítania, hogy a pártok nyújtsanak segédkezet. Rigó Ferencz: Azt próbálja! (Mozgás a baloldalon.) Polónyi Géza: Önök mondják, hogy nincs paktum. Tudomásul veszszük és tessék tudo­másul venni, hogy ez a garancziája a képviselő­ház tanácskozásainak megszűnt. Vegyék tudo­másul, hogy azt rajtunk követelni hiába fogják, mert minket semmiféle terrorizmus nem fog ezentúl eltántorítani attól, hogy hiven^ becsüle­tesen szolgáljuk a nemzet érdekeit. (Elénk he­lyeslés, éljenzés és taps a bal- és a szélsöbal­oldalon.) Elnök: Perczel Dezső képviselő ur szemé­lyes kérdésben kért szót. Perczel Dezső: T. ház! {Halljuk! Halljuk ! a jobboldalon.) Azok után, a miket Polónyi Géza t. képviselő ur az imént elmondott, en­gedje meg a t. ház, hogy nagyon összevontan néhány rövid kijelentést tegyek. Polónyi Géza képviselő ur a parlamentarizmusról való szubli­mis felfogásával kijelentette itt azt, hogy én tévedek, a mikor arra hivatkozom, hogy a pak­tum miképen jött létre. (Halljuk! Halljuk!) Megmondtam azt, világosan hivatkoztam arra is, hogy említve volt a volt miniszterelnök be­szédében ugy a pártban, mint a képviselőház­ban, valamint arra is hivatkoztam, hogy igenis arról van tudomásom, a mit Horánszky Nándor mint előadó ebben a kérdésben mondott, vala­mint arról, a mit a házszabályok modifikálására kiküldött bizottság, a melynek Szilágyi Dezső volt az elnöke és Horánszky Nándor volt az előadója, jelentésében a ház elé terjesztett. Ebből semmiféle különös és részletezett intenczió vagy különös megjelölni való ki nem tűnik, jól indo­kolva sem volt. Igaz, a mit Polónyi képviselő ur mond, hogy azért nem kívánták szigorítani az akkori 208-ik, most 255. §-t, mert erre nézve maguk közt erkölcsi obligót vállaltak. Ez az egy benn is volt a jelentésben. Polónyi Géza: Ez sem áll? Gr. Tisza isíván miniszterelnök: Ez benne volt !

Next

/
Thumbnails
Contents