Képviselőházi napló, 1901. XIX. kötet • 1903. november 12–november 28.

Ülésnapok - 1901-348

434 3iS. országos ülés Í90ä november 28-án, szombaton. telességtudás nemcsak dísze az elnöki állásnak, de olyan előfeltételei, a melyek nélkül az ezen erényekben szűkölködő ezen kimagasló állásnak betöltésére merőben alkalmatlan. A pártatlanul az elnöki álláshoz fűződő feltétlen tisztelet biztositéka' a tanácskozások méltóságteljes lefolyásának, a viharok idején áldásos mérséklője a szenvedélyeknek. Népképviseleti rendszeren nyugvó alkotmá­nyunk félszázados múltja alatt eddig nem volt rá példa, hogy a képviselőház által megválasz­tott elnök alkotmányos kötelességeiről és az elnöki állásban kötelező pártatlanságról meg­feledkezve (Ugy van! Ugy van! a szélsőbal oldalon.) — hatalmi vagy pártérdekeknek szol­gálatába szegődve (TJgy van! ügy van! a szélsöbáloldalón.) — a házszabályoknak meg­sértésére, vagy azoknak kijátszására vállalkozott volna. Mély sajnálattal kellett azonban meggyő­ződnünk arról, hogy a most folyó országgyűlés­nek egész tartamára megválasztott, kötelességeit hiven és példásan teljesített elnöknek, gr. Ap­ponyi Albertnek (Élénk éljenzés a szélsöbálólda­lón.) az elnöki állásáról való lemondásának okából megválasztott Perczel Dezső elnök ur a többségben lévő szabadelvű párt által támoga­tott gr. Tisza István miniszterelnök ur veze­tése alatt álló kormánynak érdekében, egészen nyilvánvalóvá lett tervszerűséggel a házszabá­lyoknak kijátszására (Ugy van! TJgy van! a szélsőbaloldalon.) és a képviselőház kisebbségé­nek erőszakos módon való leszorítására olyan időben vállalkozott, a midőn a nemzeti nyelv­nek a hadseregben való törvényes érvényesülése érdekében kizárólag alkotmányos és a házsza­bályokban biztosított jogosítványokban gyöke­rező eszközökben vivott küzdelmében a kisebb­ség egy pillanatra sem lépte át a házszabályok­nak korlátait. Rosenberg Gyula: Mi czimen olvassa ezt fel ? (Ugy van ! Ugy van! a, jobboldalon.) Barabás Béla: A házszabályok c-zimén. (Nagy zaj és felkiáltások a jobboldalon: Nin­csen joga!) Azt az elnök határozza meg, nem Rosenberg, (Nagy zaj a ház minden oldalán.) Elnök (csenget): Kérem Polónyi képviselő urat, méltóztassék engem meghallgatni. (Fel­kiáltó sok a szélsőbaloldalon: Nem lehet a szóno­kot félbeszakítani! Felkiáltások a jobboldalon: Halljuk az elnököt! Altcsoda dolog ez?) A ház­szabályok 215. §-a ugy szól, hogy a kik a ház szabályaira, azoknak helyes alkalmazása érdeké­ben hivatkozni akarnak, mely alkalommal azon­ban magához a vita tárgyához nem szólhatnak, azoknak van mindenkor felszólalási joguk. Te­hát méltóztassék semmi másról nem beszélni, csak a házszabályokhoz. Polónyi Géza: Ha a következő pontot mél­tóztatik meghallgatni, meg fog róla győződni az elnök ur, hogy én, a ki a házszabályoknak ta­lán régebben vagyok ismerője és tisztelője, (Fel­kiáltások a jobboldalon: Ohó!) azok ellen véteni nemcsak nem szándékozom, de egyenesen ke­rülni fogom, hogy a napirenden lévő tárgyról a t. képviselőház előtt bármiféle diskusszióba bo­csátkozzam. (Zaj és felkiáltások a jobboldalon: De ez nem házszabály! Folytatólag olvassa): A házszabályoknak pártközi egyezményen nyugvó 203. §-ának 3-ik bekezdése félreérthe­tetlen és magyarázatra nem szoruló világosság­gal rendelkezik arról, hogy a képviselőház ülé­seinek idejére vonatkozólag az ülésnek elején megállapított tanácskozási időtől való eltérésnek csak egyes meghatározott törvényjavaslatnak, vagy a költségvetés tárgyalásának tartamára és csak annyiban van helye, hogy a tanácskozásra szánt idő egy órával meghosszabbítható. A házszabályoknak most hivatkozott 203. §-ának utolsó bekezdése a tanácskozásra és hatá­rozathozatalra szánt időnek ezen egy órára szóló meghosszabbítását engedélyező rendelke­zése mellett kifejezetten tartalmazza azt a tiltó intézkedést, mely szerint az ülési időnek meg­hosszabbítására vonatkozó ilyen indítvány még a meghatározott egyes törvényjavaslatnak, vagy a költségvetésnek tárgyalása alatt sem ismé­telhető. A házszabályoknak ezen tiltó intézkedése egyenesen kizárja annak lehetőségét, hogy az ülésszak elején meghatározott ülési idő egy órá­nál hosszabb időre kitolassék, még inkább ki van azonban zárva a házszabályok által az, hogy meg sem jelölt törvényjavaslatra, a napi­rendnek általánosságára — tehát nem is tör­vényalkotást czélzó határozatoknak meghozata­lára is — az üléseknek ideje csak egy órával is meghosszabbítható legyen. A házszabályoknak 203. §-a csakis az olyan indítvány számára biztosítja azt a megszorítást, mely szerint az minden vita nélkül a legköze­lebbi ülésen egyszerű szavazás által döntendő el, a mely indítvány a meghatározott törvény­javaslatnak, vagy a költségvetés tárgyalásának tartamára az ülési időnek egy órával való egy­izbeni meghosszabbítását tartalmazza. Az olyan indítvány, mely a házszabályok­nak 203. § ában meghatározott kereten túl mo­zog, vagy annak kijátszását czélozza, nemcsak nem részesülhet a házszabályokban biztosított ezen kivételes oltalomban, de mint házszabály­ellenes az elnök által visszautasítandó és sem tárgyalás, sem szavazás alá nem bocsátható, mert a házszabályokban a tanácskozási rend szempontjából a kisebbség számára is biztosított jogosítványok többségi határozatok tárgyává nem tehetők. Napirenden az 1903. évi ujonczjutaléknak megállapítására vonatkozó törvényjavaslatot tár­gyal a képviselőház. Ezen meghatározott törvényjavaslat tárgya­lásának tartamára tehát a házszabályoknak 203. §-ában kivételes oltalomban részesülő inditvá­nyozási jog már ki lett merítve; az elnökre

Next

/
Thumbnails
Contents