Képviselőházi napló, 1901. XIX. kötet • 1903. november 12–november 28.
Ülésnapok - 1901-348
348. országos ülés 1903 november 28-án, szombaton. 421 Épen azért indítványozom, hogy a jegyzőkönyvből azok a részek, a melyek Lengyel Zoltán képviselő ur jegyzőkönyvi megrovására vonatkoznak, továbbá az, a hol konstatáltatik az elnök által, hogy Lengyel Zoltán az ő mentségét nem adta elő és ezért a jegyzőkönyvi megrovás fentartatik, ez mind kihagyassék. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Meg lehet tenni annál is inkább, mert tudjuk, hisz nem egyszer történt meg az, hogy nemcsak jegyzőkönyvi megrovások, hanem egyszerű elnöki megintések, vagy megrovások is nem azon az ülésen történtek, a mikor az illető megrovás alá eső kifejezés itt elmondatott, hanem történtek a következő napon, a mikor az elnök a naplóból értesült arról, hogy valami házszabályellenes, vagy nem tudom milyen irányban sértő kifejezést használt az egyik vagy a másik szónok. Ha tehát ezek a részek a jegyzőkönyvből kihagyatnak, akkor is meg van a módja annak, hogy az a dolog reparáltassék, hogyha az elnök ur Lengyel Zoltánt most felszólítja mentségének előadására, mert az ő nyilatkozatához képest a ház határozhat a felett, vájjon azt a mentséget elfogadhatónak találja-e, vagy nem, és hogy a jegyzőkönyvi megrovás fennmaradjon-e, vagy sem? (Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Tartsuk meg a házszabályokat! Meggyőződésem az, hogy ennek a háznak és különösen az elnöki széknek tekintélyét semmi egyébbel nem lehet megóvni és biztosítani, mint a házszabályok megtartásával, (Élénk helyeslés a szélsöbaloldalon.) és szomorúan és fájdalommal konstatáljuk azt, hogy daczára annak, hogy ebben a házban már majdnem egy év óta folyik egy erőteljes parlamenti küzdelem, a melyben gyakran erős eszközök használtattak, a ház, a házszabályok, az elnöki szék tekintélyén annyi sérelem nem esett ezen egész esztendő alatt, mint az utolsó néhány napon. Ennek az utolsó néhány napnak a képe olyan, hogy valóságban ugy látjuk, mintha csak romok között állnánk, romokban hevernek a házszabályok, és romokban hever, tekintélyétől megfosztva, az elnöki szék. (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) Gr. Tisza István miniszterelnök: 1. képviselőház ! (Halljuk! Halljuk!) Én csak egy személyes természetű megjegyzést vagyok kénytelen megtenni. (Halljuk! Halljuk!) A mi az én őseimnek a közélet terén való működését illeti, azt mindenki tudja, hogy a 30-as és 40-es években nagyapám, az akkori konzervatív, vagy nevezzük aulikus, vagy bárminő irányzatnak volt hive. Én azt hiszem, hogy abból, hogy valakinek az atyja, vagy nagyatyja abban a korban melyik politikai párthoz tartozott, ebben a házban senki ellen fegyvert kovácsolni nem lehet. (Helyeslés a jobboldalon.) A mi azonban az abszolutizmus kérdését illeti, már bocsánatot kérek . . . Ugron Gábor: Ez a história! Gr. Tisza István miniszterelnök: . , . mikor Magyarországnak és a magyar nemzetnek az abszolutizmussal kellett megküzdenie, egyik nagyapámat halálra ítélték, atyám és testvére a csatatéren voltak s az egyik sebeitől borítva maradt a csatatéren. Azt hiszem, ebből a szempontból az én őseimet semmiféle szemrehányás nem illetheti. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Ugron Gábor: A honvéd Tisza derék ember volt! (Zaj.) Elnök : T. képviselőház! A jegyzőkönyvhitelesítési vitának folyamán Lovászy Márton, Pap Zoltán és Okolicsányi László képviselő urak a következő észrevételeket tették: Lovászy Márton kifogásolja a jegyzőkönyvnek azt a részét, hogy Rosenberg Gyula és Vörös László képviselő urak nevei, a kik szintén felszólaltak a tegnapi jegyzőkönyvi hitelesítésnél, nem lettek a jegyzőkönyvbe beiktatva. Azonfelül töröltetni kívánja a jegyzőkönyvnek azon részét, a melyben az mondatik, hogy b. Podmaniczky Frigyesnek a parallel ülésre vonatkozó indítványa a ház által elfogadtatott. Pap Zoltán észrevétele odaterjed, hogy az elnökségnek az a kijelentése, a mely szerint Grál Sándor képviselő urnak nem adta meg az engedélyt arra, hogy a házszabályok szerint felszólalását holnapra halaszthassa, töröltessék. Okolicsányi László képviselő ur pedig a jegyzőkönyvnek azon részét kívánja kihagyatni, a mely Lengyel Zoltán képviselő jegyzőkönyvi megrovására és arra vonatkozik, hogy ő mentségét nem adván elő, a kimondott határozat fenn nem tartható. Ezen javaslatokkal szemben kérelem a t. házat . . . (Zaj a szélsöbaloldalon.) Ugron Gábor: A kérdés feltevéséhez kérek szót. (Zaj a, jobboldalon.) Perczel Dezső: Előbb fel kell tenni a kérdést! (Zaj és helyeslés a jobboldalon.) Ugron Gábor: Épen a kérdés feltevéséhez akarok szólani! (Felkiáltások a jobboldalon: Előbb tegye fel az elnök a kérdést! Zaj a szélsőbaloldalon és a jobboldalon.) Elnök: Ugron Gábor képviselő ur a kérdés feltevéséhez kivan szólani. (Helyeslés a szélsöbaloldalon. Felkiáltások jobbfelöl; Még nem. tudja, hogy mi lesz a kérdés!) Ugron Gábor: Szavazás után hogy szólhassak a kérdés feltevéséhez? (Felkiállások a jobboldalon : Nem tudja, hogy hogy teszi fel az elnök a kérdést! Zaj. Halljuk! Halljuk!) Elnök: A kérdés feltevéséhez bármikor joga van szót kérni bármelyik képviselőnek. (Éljenzés a szélsöbaloldalon. Halljuk! Halljuk! jobbfelöl.) Endrey Gyula: Ugron Gábor! Ugron Gábor: Ha jól megértettem, a jegyzőkönyvnek négy pontja ellen tétetett kifogás. Ezek között vannak olyanok, a melyeket én is elfogadok, de van egy olyan, a melyet én sem fogadok el. Az elnök urnak kötelessége tehát a jegyzőkönyv módosítására vonatkozó indítványokat egyenként szavazás alá bocsátani, ugy, hogy 54*
