Képviselőházi napló, 1901. XIX. kötet • 1903. november 12–november 28.

Ülésnapok - 1901-334

36 334. országos ülés 1903 november l2-én, csütörtökön. azt tudjuk mindnyájan. (Nagy zaj a szélsöbaloldalon. Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) Azt is tudjuk, hogy van a magyar nemzetnek egy szerencsétlen tulajdonsága, hogy nagy és jó tulajdonai (Folytonos nagy zaj a szélsobaloldalon. Halljuk! a jobdoldalon. Elnök csenget.) az alkotmányos szabadsághoz való tettre kész ragaszkodása mindig csak azon gyászos pillanatokban érvényesültek, a midőn vészfellegek tornyosultak a nemzet fölé, de alkotmányos szabadságával a nemzet erejének gyarapítására élni nem tudott, és a jólét nyugalmának esztendeit meddő" harczokra, erejének elforgácsolására fordította. (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon.) És legyenek róla meggyőződve, t. képviselő urak, hogy a magyar alkotmányt ma csak egy veszély fenyegeti, az abszolutizmust Magyarországra csak egy körülmény hozhatja . . . Várady Károly: Semmi sem hozhatja! (Zaj a szélsőbaloldalon.) Gr. Tisza István miniszterelnök: . . . az, ha a mi kezünk között (Folytonos zaj a szélsöbahldalon. Elnök csengd.) törik össze a magyar alkotmány gépezete, (ügy van! Ugy van! a jobboldalon. Zaj a szélsőbaloldalon.) ha egyikünk szenvedélyessége, másikunk tehetetlen gyámoltalansága folytán nem tudjuk a magunk hibáitól megvédeni s utódainknak csorbítatlan díszben átadni a magyar alkotmánynak, a magyar szabadságnak kincsét. (Hosszas élénk éljenzés és taps a jobbóldalon.) Pap Zoltán: CUopy-i papirosba pakolva! Gr. Tisza István miniszterelnök: Engedjenek meg a t. képviselő urak, nem tudják mit cselekszenek, (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon. Folytonos zaj a szélsőbal-oldalon. Elnök csenget.) ha ezen jelenségekkel, a melyek (Folytonos zaj a szélsobaloldalon: Felkiáltások jobbfelöl: Halljuk ! Halljuk!) tehetetlenségre kárhoztatják a magyar alkotmányos gépezetet, a melyekkel azt a méltóságot, azt a nimbust, azt a kegyeletet ölik ki a nemzetből, a melylyel kell, hogy alkotmányos életéhez ragaszkodjék, ezzel a működésükkel bizonyára akaratuk ellenére, az ország esküdt ellenségeinek malmára bájtját a vizet. (Zajos helyeslés és taps a jobboldalon. Nagy zaj a szélsobaloldalon: Elnök csenget.) Pozsgay Miklós: Ez a gyerekes beszéd! Gr. Tisza István miniszterelnök: Ha mi férfias határozottsággal szembeszállunk ezen törekvésekkel, nyugodt öntudattal mondhatjuk, hogy mi védjük a magyar alkotmányt, (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon. Zaj a szélsőbaloldalon.) mi védjük a magyar szabadságot, mi követünk igazán magyar nemzeti politikát. .'Hosszas élénk helyeslés, éljenzés és taps a jobboldalon. Folytonos zaj a szélsobaloldalon. Elnök csenget.) Elnök: Olay Lajos képviselő ur személyes kérdésben kivan szólani. Olay Lajos: T. ház! (Folytonos zaj a jobbés a baloldalon. Elnök csenget.) Személyes kérdésben kérek szót. Én minden invektiva nélkül kívánok az igen t. miniszterelnök urnak szavaira reflektálni, (Felkiáltások a jobboldalon: Személyes kérdés?) személyes kérdésben. A t. miniszterelnök ur arra a pártra vonatkozólag, a melyikéhez én is tartozom, azt a kifejezést használta, hogy mi itt ma egy gyermekes csinyt követtünk el. (Igaz! Ugy van ! a jobboldalon. Zaj a szélsobaloldalon.) Hát engedelmet kérek, ezt a kifejezést a miniszterelnök ur nem volt jogosítva használni. (Felkiáltások a jobboldalon: De igen! Zaj a szélsobaloldalon.) Papp Géza: Hát ez az egész mai ülés mi volt ? Ez az egész mai nap micsoda? Hát azok a beszédek, a melyek itt órákon át elmondattak, mirevalók voltak ? Parlamenthez illő dolog ez? (Nagy zaj a baloldalon és félkiáltások: Halljuk ! Halljuk!) Olay Lajos: Tessék megvárni! Én azt hiszem, hogy nem akarta ezt a kifejezést használni a t. miniszterelnök ur. (Felkiáltások a jobboldalon: Dehogy nem!) Mert miről van itt szó, t. képviselőház ? Ez a párt, a melyhez én tartozom, egy becsületes nemzeti küzdelmet, nemzeti ellenállást fejtett ki a múltban . . . (Zaj a jobboldalon és felkiáltások: De nem jó eszközökkel! Halljuk! Halljuk! a szélsőbaloldalon,) és jóhiszemüleg akarja ezt kifejteni a jövőben is; jóhiszeműségét, azt hiszem, sem Papp Géza t. képviselő ur, sem a miniszterelnök ur meg nem tagadhatja. Papp Géza: Csak az eszközöket nem helyeslem ! Nem alkotmányos eszközök! (Nagy zaj a baloldalon!) Olay Lajos: Lehetnek az eszközök helytelenek, de nincs joga sem a miniszterelnök urnak, sem az ő pártjának az e padokon ülő képviselőket, egy egész pártot meggyanúsítani,.. (Felkiáltások a jobboldalon: Nem gyanúsított!) . . . azzal, hogy ők gyermekcsinyt követtek volna el. Hát mi a czélja a t. miniszterelnök urnak? Én ugy tudom, hogy békét akar létrehozni. (Felkiáltások jobbfelöl: Rendet!) Nem rendet, békét! Nohát engedelmet kérek, de igy nagyon nehezen fogja létrehozni a békét, mert ha ő a békét akarja létrehozni, akkor neki azt a pártot, a mely önzetlenül, becsületesen a hazáért és a hazának legszentebb jogáért, nyelvéért küzd, ilyen kifejezésekkel illetni nem szabad. (Helyeslés a szélsobaloldalon.) Én sajnálom, de a miniszterelnök urnak ezt a kifejezését visszautasítom. (Elénk helyeslés a szélsobaloldalon. Zaj a jobboldalon.) Elnök: Káth Endre képviselő ur a házszabályokhoz kér szét, (Mozgás a jobboldalon.) Ráth Endre: T. képviselőház! A házszabályoknak azon szakaszaihoz kívánok szólani, a melyek nekem ebben a perczben a felszólalásra jogot adnak. Végtelenül sajnálom, hogy a miniszterelnök urnak imént elhangzott szavait egyelőre reflexió nélkül vagyok kénytelen hagyni. Nem válaszolok azokra azért, mert nem tartom méltónak, hogy