Képviselőházi napló, 1901. XIX. kötet • 1903. november 12–november 28.

Ülésnapok - 1901-347

4Ö8 347. országos ülés Í903 november 27^-én, pénteken. hogy a mint előbbi felszólalásomban is kijelen­tettem volt, azon tény által, hogy Lengyel Zol­tán képviselő urnak megadatik az alkalom mentsége előadására, mert ő a zajban e jogával nem élhetett. . . Ugron Gábor: Nem az a baj, hanem hogy ok nélkül vonta el tőle a szót. (Nagy zaj a szélső­baloldalon.) Sréter Alfréd: Meg kell hallgatni az elnö­köt, ez az első kötelesség! (Zajos felkiáltások a szélsőbaloldalon: Vizet! Tizet!) Elnök: Ismétlem, a mennyiben ezen jogát Lengyel képviselő ur gyakorolni kívánja, a háznak az előtt kimondott határozata felfüggesztettnek tekintendő. De ha a képviselő ur ezen megadott jogával élni nem akar, akkor e határozat vég­legesnek tekintendő. Egyéb kijelentést az elnöki i székből nem tehetek. (Helyeslés jobbról. Zaj a \ szélsőbaloldalon.) Polónyi képviselő urat illeti a szó. Polónyi Géza: T. képviselőház! A házsza­bályokra való hivatkozással kérek szót. (Sálijuk! • Halljuk!) A házszabályoknak 203. §-ára való utalással egy indítvány adatott be a t. képvi­selőházhoz, a melynek messze horderejű, esetleg történelmi jelentősége is lehet. Ugron Gábor: Bűnügyi története! Polónyi Géza: Ha ez alkalommal szót ké­rek, nemcsak a minden képviselőt megillető jog­gal akarok élni, hanem ezen kivételes alkalom­mal kötelességet is akarok teljesíteni, miután ezen 203. §. keletkezésének olyan történelmi előzményei vannak, a melyeknél én politikai elv­társaim bizalmából résztvettem s igy az ott történtekről beszámolnom a helyzet tisztázása okából is kötelességem. (Halljuk! Halljuk!) Nem tudom, hogy a parázsra hevített szen­vedélyek uralma alatt a tárgyilagos és higgadt hangnak van-e reménysége a meghallgatásra, de a magam részéről szándékomat előre is jel­zem: felszólalásomnak a meggyőzés a czélja, melyet, ha elérek, talán hasznos munkát is vé­geztem. (Halljuk! Halljuk!) A 203. §. alapján benyújtott inditvány ter­mészetének megítélésénél ina.gát a §-t az ő tar­talmában és rendelkezéseiben a t. képviselőház szives figyelmébe ajánlom. Annak kapcsán fogom azután emlékezetem szerint elmondani az ide­vonatkozó rész hisztorikumát, a mely meggyő­ződésem szerint igazolni fogja azt, hogy az az inditvány, a mely most benyujtátott, a házsza­bályok értelmében nem tárgyalható. (Igaz! TJgy van! a szélsőbaloldalon.) A 203. §. első bekez­dése tartalmazza azt az újítást, a mely az u. n. paktum tárgyalása alkalmával, mint párt­közi megállapodás került a t, képviselőház elé. (Halljuk! Halljuk!) A 203. szakasz, a mely ezen uj szövegezésében a régi házszabályoktól eltérő módosításokat tartalmaz, első részében megállapítja azt, hogy (olvassa): »A napirend tárgyalására szánt idő, valamint az interpellá­cziók megtételének, s az azokra adandó válaszok meghallgatásának idejét időről-időre a ház álla­pítja meg.« Ez az általános rendelkezés, a mely, mél­tóztatik látni, kettős dispozicziót tartalmaz, tartalmazza az ülések idejének, másrészt az in­terpellácziók megtételének és az azokra adandó válaszoknak módozataira való házszabály sze­rinti intézkedést. Most jön a második bekezdés, t. képviselő­ház, a mely igy szól (olvassa): »Ezen határozat megváltoztatását czélzó minden inditvány a ház elnökénél írásban adandó be, általa a háznak azonnal bejelentendő és a bejelentést követő ülés végén vita nélkül egyszerű szavazással döntendő el.« Hogy pedig ez a második bekezdés mire vonatkozik, t. képviselőház, azt a harmadik be­kezdésnek contradistinctiv rendelkezése világítja meg, a mely igy szól (olvassa): »Ha az ily in­ditvány az ülés idejének meghosszabbítását czélozza, a meghosszabbítás egy órai időnél többre nem terjedhet, csak egyes törvényjavas­lat, vagy a költségvetés tárgyalásának tartamára határozható el, s azon törvényjavaslat, illetőleg költségvetés tárgyalásának tartama alatt, a melyre nézve elhatároztatott, nem ismételhető.« T. képviselőház! Ha tehát egy inditvány kerül a ház asztalára, a mely az interpellácziók megtételének, vagy az azokra adandó válaszok­nak rendjén változtatni akar ez bármikor meg­tehető, és a ház elnöke azt nyomban bejelen­teni és a ház legközelebbi ülésének napirendjén egyszerű szavazással eldöntetni jogosítva van. Ha azonban az ülések idejének kérdésére vo­natkozó inditvány kerül a ház asztalára, az csak ugy és csak akkor bocsátható a ház elé és bo­csátható szavazás alá, ha azon korlátok között van, a mint ezt a házszabályok harmadik be­kezdése világosan eló'irja. (Helyeslések a szélső­baloldalon és felkiáltások: Hz világos l iJz két­ségtelen !) T. képviselőház! Idetartozik, hogy ennek a harmadik bekezdésnek rövid történetét el­mondjam. (Halljuk! Halljuk!) A kérdéses pak­tum, a mely 1899-ben megköttetett, méltóztatik tudni, hogy több mellékletet is tartalmazott. A kérdéses paktumnak egyik mellékletét képezte a házszabályokra vonatkozó revízióra kiterjedt megállapodás is. Ennek a házszabályreviziónak történelmi előzményei közé tartozik az, t. kép­viselőház, hogy a pártok részéről közvetlenül megbízott férfiak, ezek között nevezetesen Ho­ránszky Nándor, Győry Elek és szerény magam lettem megbízva a házszabályok revíziójának kérdésével és azzal, hogy a t. szabadelvű párt megbizottaival érintkezzünk. (Halljuk ! Halljuk!) Tudomásunkra jutott, hogy a t. szabadelvű párt kebeléből kiküldte gróf Tisza István képviselő urat és báró Fejérváry volt miniszter urat. Gondolom, harmadik nem volt. Nekem, Győry Elek és Horánszky Nándor igen t. képviselő­társam, mert én annál a kérdéses ülésnél jelen nem voltam, azt referálták, hogy ők megjelen-

Next

/
Thumbnails
Contents