Képviselőházi napló, 1901. XIX. kötet • 1903. november 12–november 28.

Ülésnapok - 1901-347

4Ö8 347. országos ülés Í903 november 27^-én, pénteken. hogy a mint előbbi felszólalásomban is kijelentettem volt, azon tény által, hogy Lengyel Zoltán képviselő urnak megadatik az alkalom mentsége előadására, mert ő a zajban e jogával nem élhetett. . . Ugron Gábor: Nem az a baj, hanem hogy ok nélkül vonta el tőle a szót. (Nagy zaj a szélsőbaloldalon.) Sréter Alfréd: Meg kell hallgatni az elnököt, ez az első kötelesség! (Zajos felkiáltások a szélsőbaloldalon: Vizet! Tizet!) Elnök: Ismétlem, a mennyiben ezen jogát Lengyel képviselő ur gyakorolni kívánja, a háznak az előtt kimondott határozata felfüggesztettnek tekintendő. De ha a képviselő ur ezen megadott jogával élni nem akar, akkor e határozat véglegesnek tekintendő. Egyéb kijelentést az elnöki i székből nem tehetek. (Helyeslés jobbról. Zaj a \ szélsőbaloldalon.) Polónyi képviselő urat illeti a szó. Polónyi Géza: T. képviselőház! A házszabályokra való hivatkozással kérek szót. (Sálijuk! • Halljuk!) A házszabályoknak 203. §-ára való utalással egy indítvány adatott be a t. képviselőházhoz, a melynek messze horderejű, esetleg történelmi jelentősége is lehet. Ugron Gábor: Bűnügyi története! Polónyi Géza: Ha ez alkalommal szót kérek, nemcsak a minden képviselőt megillető joggal akarok élni, hanem ezen kivételes alkalommal kötelességet is akarok teljesíteni, miután ezen 203. §. keletkezésének olyan történelmi előzményei vannak, a melyeknél én politikai elvtársaim bizalmából résztvettem s igy az ott történtekről beszámolnom a helyzet tisztázása okából is kötelességem. (Halljuk! Halljuk!) Nem tudom, hogy a parázsra hevített szenvedélyek uralma alatt a tárgyilagos és higgadt hangnak van-e reménysége a meghallgatásra, de a magam részéről szándékomat előre is jelzem: felszólalásomnak a meggyőzés a czélja, melyet, ha elérek, talán hasznos munkát is végeztem. (Halljuk! Halljuk!) A 203. §. alapján benyújtott inditvány természetének megítélésénél ina.gát a §-t az ő tartalmában és rendelkezéseiben a t. képviselőház szives figyelmébe ajánlom. Annak kapcsán fogom azután emlékezetem szerint elmondani az idevonatkozó rész hisztorikumát, a mely meggyőződésem szerint igazolni fogja azt, hogy az az inditvány, a mely most benyujtátott, a házszabályok értelmében nem tárgyalható. (Igaz! TJgy van! a szélsőbaloldalon.) A 203. §. első bekezdése tartalmazza azt az újítást, a mely az u. n. paktum tárgyalása alkalmával, mint pártközi megállapodás került a t, képviselőház elé. (Halljuk! Halljuk!) A 203. szakasz, a mely ezen uj szövegezésében a régi házszabályoktól eltérő módosításokat tartalmaz, első részében megállapítja azt, hogy (olvassa): »A napirend tárgyalására szánt idő, valamint az interpellácziók megtételének, s az azokra adandó válaszok meghallgatásának idejét időről-időre a ház állapítja meg.« Ez az általános rendelkezés, a mely, méltóztatik látni, kettős dispozicziót tartalmaz, tartalmazza az ülések idejének, másrészt az interpellácziók megtételének és az azokra adandó válaszoknak módozataira való házszabály szerinti intézkedést. Most jön a második bekezdés, t. képviselőház, a mely igy szól (olvassa): »Ezen határozat megváltoztatását czélzó minden inditvány a ház elnökénél írásban adandó be, általa a háznak azonnal bejelentendő és a bejelentést követő ülés végén vita nélkül egyszerű szavazással döntendő el.« Hogy pedig ez a második bekezdés mire vonatkozik, t. képviselőház, azt a harmadik bekezdésnek contradistinctiv rendelkezése világítja meg, a mely igy szól (olvassa): »Ha az ily inditvány az ülés idejének meghosszabbítását czélozza, a meghosszabbítás egy órai időnél többre nem terjedhet, csak egyes törvényjavaslat, vagy a költségvetés tárgyalásának tartamára határozható el, s azon törvényjavaslat, illetőleg költségvetés tárgyalásának tartama alatt, a melyre nézve elhatároztatott, nem ismételhető.« T. képviselőház! Ha tehát egy inditvány kerül a ház asztalára, a mely az interpellácziók megtételének, vagy az azokra adandó válaszoknak rendjén változtatni akar ez bármikor megtehető, és a ház elnöke azt nyomban bejelenteni és a ház legközelebbi ülésének napirendjén egyszerű szavazással eldöntetni jogosítva van. Ha azonban az ülések idejének kérdésére vonatkozó inditvány kerül a ház asztalára, az csak ugy és csak akkor bocsátható a ház elé és bocsátható szavazás alá, ha azon korlátok között van, a mint ezt a házszabályok harmadik bekezdése világosan eló'irja. (Helyeslések a szélsőbaloldalon és felkiáltások: Hz világos l iJz kétségtelen !) T. képviselőház! Idetartozik, hogy ennek a harmadik bekezdésnek rövid történetét elmondjam. (Halljuk! Halljuk!) A kérdéses paktum, a mely 1899-ben megköttetett, méltóztatik tudni, hogy több mellékletet is tartalmazott. A kérdéses paktumnak egyik mellékletét képezte a házszabályokra vonatkozó revízióra kiterjedt megállapodás is. Ennek a házszabályreviziónak történelmi előzményei közé tartozik az, t. képviselőház, hogy a pártok részéről közvetlenül megbízott férfiak, ezek között nevezetesen Horánszky Nándor, Győry Elek és szerény magam lettem megbízva a házszabályok revíziójának kérdésével és azzal, hogy a t. szabadelvű párt megbizottaival érintkezzünk. (Halljuk ! Halljuk!) Tudomásunkra jutott, hogy a t. szabadelvű párt kebeléből kiküldte gróf Tisza István képviselő urat és báró Fejérváry volt miniszter urat. Gondolom, harmadik nem volt. Nekem, Győry Elek és Horánszky Nándor igen t. képviselőtársam, mert én annál a kérdéses ülésnél jelen nem voltam, azt referálták, hogy ők megjelen-