Képviselőházi napló, 1901. XIX. kötet • 1903. november 12–november 28.

Ülésnapok - 1901-346

356 3^6. országos ülés 1903 november 26-án, csütörtökön. Eitner Zsigmond: Ballagi Bodrog-Sárán is azt mondta! Ugron Gábor: Ezek a benyomások azok, a melyek minket bátorítanak és fentartanak, az a tudat, hogy az ország jogáért, szabadságáért barczolunk. (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Jól tudjuk, hogy az önök gyöngeségét a maguk erejével kell, hogy pótoljuk. (TJgy van! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Minél gyöngébbek és hajlékonyabbak önök, annál hajthatatlanabbaknak kell nekünk lennünk, (Élénh helyeslés a szélsöbaloldalon.) mert Magyarország alkotmányos jogát és szabadságát nem fogjuk mi az osztrák államférfiaknak, sem pediglen másnak kiszolgáltatni. A mikor azt látjuk, hogy a korona körében a gonosz tanácsadóknak egész légiója büntetlenül garázdálkodik, (Ugy van! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) a mikor azt látjuk, hogy ő Felsége elébe felhivatnak a magyar államférfiak és a helyett, — egy-kettő kivételével — hogy megmondanák, hogy az ország mit akar, milyen csekély az, a mit akar, és mennyi áldozatot volna kész hozni azért, hogy nyelvét a hadseregben birja érvényesíteni, és megmondanák azt, hogy a magyar kultúra iránt való minden törekvésünk és iskoláztatásunk addig hiu, félszeg és csekély eredményeket felmutató, (Ugy van! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) a mig a közös hadseregben a magyar nyelv nem érvényesül és állami magaslatra nincs emelve. a helyett elhallgatják az igazságot: nekünk kötelességünk a harczot folytatni. (Ugy van ! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) B. Kaas Ivor: Az olcsó Jánosok Hezitálnak lefelé! (Zaj.) Ugron Gábor: Kicsiny dolog az, a miért mi barczolunk: csak egy jognak törvényes érvényesítése ellen felállított gátaknak az elhárítása. De ezen jognak érvényesítése Magyarország egész belső életével és szervezetével összefügg, mert ba önök elolvassák az 1868. évi nemzetiségi törvényt, látják, hogy az a törvény nincs végrehajtva, bogy a nemzetiségeinkkel való viszálynak magva épen abban rejlik, hogy ez a törvény nincs végrehajtva. Miért nincs az végrehajtva ? — kérdem önöket. Azok a politikai férfiak, a kik megalkották 1867-ben a kiegyezés művét, a kik 1868-ban meghozták a nemzetiségi törvényt, azt vélték, hogy a hadseregnek magyar részében a magyar nyelv fog érvényesülni, és ha a magyar nyelv fog érvényesülni és felhathat az állami életnek legmagasabb régióiba, akkor azok a konczeszsziók, a melyeket a 68-iki törvényben tettek a nemzetiségeknek, veszélylyel nem járnak a magyar faj túlsúlyára és hatalmára nézve. (Ugy van! Ugy van ! a szélsöbaloldalon.) Tehát, t. uraim, ha mi meg akarjak oldani ez országban a nemzetiségi kérdést, ha meg akarjuk teremteni a nemzeti egységet: ne ilyen silány politikai fogásokkal törekedjünk arra. (Ugy van! Ugy van! a bal- és a szélsöbaloldalon) Van nekünk egy másik ellenfelünk, van nekünk egy másik hatalmas ellenségünk, a mely évszázadok óta nem nyugszik, a mely az utóbbi időkben jobban felemelte fejét, mint valaha. Az ellen forduljunk közös akarattal, (Elénk helyeslés a, szélsöbaloldalon.) akkor nem találnak önök minket ellenzékben, ugy, a mint nem talált a miniszterelnök ur akkor, a midőn határozottan és erélyesen visszautasította Körber miniszterelnök urnak bizonyos szégyenletes nyilatkozatait. De engedjen meg a t. ház, a hazafiságnak erre az álláspontjára kell állani. Ne bennünk keressék ez ország tanácskozási rendjének ellenségeit, hanem keressék azon politikai férfiakban, a kik ő Felségéhez fel voltak hiva és nem mondták meg ő Felségének a valóságot, hanem a helyett eljátszották a római karnevál moccoletti-játókát, a mely abból áll, hogy mindenkinek égő gyertyaszál van a kezében és az embernek ügyesen arra kell törekednie, hogy eloltsa társának a gyertyáját, a világosságát, hogy azután sötétben maradjanak. (Elénk helyeslés és taps a szélsöbaloldalon.) Önök is a helyett, hogy a nemzet jogai mellett küzdöttek és harczoltak volna, egymásnak a világosságát oltották ott ki Bécsben, egymás ellen intrikáltak és egymás ellen folytatták a játékot. (Elénk helyeslés és taps a szélsöbaloldalon.) És az ilyen veremásás után jött ide a miniszterelnök. (Elénk helyeslés és taps a szélsöbaloldalon.) Semmi sem lehet az országra, vagy a nemzetre nézve megalázóbb és meggyalázóbb, mint ha azt látjuk és az a tudat terjed el nemcsak az ország polgáraiban, de külföldön is, hogy idegen állam államférfiainak befolyása alatt állanak a magyar államférfiak. (Igaz! Ugy van! a szélsőbal'Maion. Felkiáltások : Szégyen! Gyalázat !) idegen államférfiak hozzájárulása, beleszólása és tanácsadása mellett intéztetnek el a legmagasabb állami ügyek, és ha azt látjuk, hogy a magyar nemzet és a magyar király között idegen emberek állnak, a kik nem értik meg a magyar nemzetet . . . Gr. Tisza István miniszterelnök: De nem állnak! Ugron Gábor: ... de állanak! Állnak, t. ház, mert még a magyar miniszterelnököt is csak azon föltétel mellett szerződtetik állására és küldik ki helytartónak, (Élénh helyeslés és taps balról, zajos ellenmondás jobbról.) a mely föltételeket előbb a hadsereg tagjai, az osztrák államférfiak fölülvizsgáltak és helybenhagytak. (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Hát, t. ház, megjelenhetett a chlopy-i hadiparancs ellenjegyzés nélkül, a hol az uralkodó a hadsereghez fordult és politikai kérdésekben szólt hozzá. Pedig az alkotmányos mód, a melylyel az országgyűléssel a király érintkezhetik, megvan, t. i. az a mód, hogy ha ő Felsége nincsen megelégedve az országgyűlés munkálkodása iránya-