Képviselőházi napló, 1901. XIX. kötet • 1903. november 12–november 28.

Ülésnapok - 1901-334

30 334. országos ülés W03 november 12-én, csütörtökön. terelnök ur még annyi fáradságot sem vett ma­gának, hogy megmondta volna, mely Írásba foglalt, szétosztott és kinyomatott tőrvényjavas­latot kíván tárgyaltatni ? Pedig alkotmányszerü­leg kötelezve lett volna arra, hogy akkor, a midőn miniszterelnöki székét elfoglalja, kijelent­sem, hogy az előző kormány által benyújtott törvényjavaslatokból, melyeket tart fenn és me­lyeket nem. f TJgy van! TJgy van! a balolda­lon.) És a t. miniszterelnök urnak kell azon törvényjavaslatok tekintetében, a melyeket az előző kormány bejelentett és a melyeket ő fenn­tart, miután ezen nyilatkozatot megtette, vi­gyáznia. Épen a miniszteri felelőség elvéből kiindulva, neki kell kérnie a házat, hogy azt a törvényjavaslatot küldje át a bizottsághoz és csak ha azon keresztül ment, jöjjön ide vele: és erre a ház t.' elnökének is, mint a ház ügy­rendje védőjének hivatalból vigyáznia kell. Mindezeket figyelembe véve, a t. miniszter­elnök urnak jogérzete, a házszabályok iránti tisztelete és a miniszteri felelőségnél fogva, a melynek jogczimén a miniszterelnöki széket el­foglalta, mindezek iránt való tiszteletből neki is, a ház elnökének is indítványoznia kell, hogy ezen törvényjavaslat tárgyalása kitüzessék; de első sorban a törvényjavaslatot benyújtó hon­védelmi miniszter ur írja alá, a szavatosságot és felelőséget érte vállalja el, azután küldessék át a bizottsághoz és ha onnan visszaérkezett, méltóztassék tárgyalás alá venni. (Elénk he­lyeslés a baloldalon. Zaj jobbfelöl. Elnök csenget.) T. képviselőház! Befejezem beszédemet. Én nemcsak a házszabályok megtartását kérem, a mely házszabály minekünk is, kisebbségnek, de önöknek is, a többségnek egyedüli biztositéka, a melyre mindnyájunknak vigyázni kell. De nincs is értelme, hogy egy törvényjavaslat tár­gyalását miért házszabályellenesen, miért a tör­vényeket letiprólag tűzessük ki ? Hiszen az az egy vagy két nap, a mely eltelik azonközben, hogy a törvényjavaslat tár­gyalásra kitüzetik, semmit sem fog változtatni a törvényjavaslat sorsán. T. képviselőház, önök törvényjavaslatot akarnak készíttetni, ím szentesitett törvényeket akarunk megtartatni (Elénk helyeslés a balolda­lon. Mozgás jobbfelöl.) és ez sokkal erősebb, mint az, a mit önök akarnak, mert mi a nem­zet jogát, becsületét és nyelvét akarjuk meg­védni. (Elénk helyeslés a baloldalon.) Elnök: T. ház! Minthogy a képviselő ur részéről is a házszabályokra történt hivatkozás' kénytelen vagyok a következőket kijelenteni: (Halljuk! Halljuk!) Az első rész, melyre okoskodását alapí­totta, t. i. az, hogy ez az indítvány, melyet a miniszterelnök ur beadott, ki lett volna nyoma­tandó, [teljesen a házszabályok félreértésén alapszik, mert a házszabályok 198., 200., 201.§-ai világosan, minden félreértést kizáró módon azon indítványokra vonatkoznak, a melyek itt az interpellácziós könyv párját képező indítvány­könyvbe bejegyeztetnek, és a melyek minden szerdán és szombaton felolvastatnak. Ezekre nézve teljesen igaza van a képviselő urnak. De napirendi indítványokra ez nem vonatkozik. (Mlenmondások a szélsőbaloldalon.) A ház 36 esztendős gyakorlata bizonyítja, hogy soha ilyen indítvány ki nem nyomattatott, de még eziránt a kérdés sem terjesztetett elő. (Felkiáltások a szélsobaloVlalon: Nem ezt mondta !) A mi pedig a másodikat illeti . . . (Nagy zaj a baloldalon és felkiáltások : Nem ezt mondta.') Törvényjavaslatokról szólt. (Zaj a szélső­baloldalon.) Nagyon figyeltem rá; először azt mondta, hogy ezt az indítványt kellett volna megtenni, másodszor pedig a törvényjavaslatok­ról szólt. Hát, t. ház, én hivatkozom arra, hogy a midőn első ízben a ház elnöke lettem, az első törvényjavaslat, a mely elnökletem alatt tárgyal­tatott, az az indemnity javaslat volt, a melyet még a Bánffy kormány nyújtott volt be, és a melyet Széll Kálmán, mint miniszterelnök, tovább tárgyaltatott. Ugyanez történt akkor is, a midőn gróf Khuen-Héderváry Károly az előző kormány által beterjesztett indemnity javaslat tárgyalását kérte és a ház ezt elhatározta. (Elénk helyeslés a jobboldalon. Nagy zaj és éllenmondások a szélső­baloldalon.) A miniszterelnök ur kíván szólani. Gr. Tisza István miniszterelnök. T. kép­viselőház ! Azok után, a miket a ház mélyen t. elnöke előadott, én csak egész röviden nyug­tatom meg Bátkay t. képviselőtársamat, hogy — a mi magában véve természetes is — maga az a tény, hogy én a most szóban forgó két törvényjavaslat napirendre tűzését kértem, im­pliczite magában foglalja azon kijelentést is, hogy ezen, a megelőző kormány által beadott törvényjavaslatokat ez a kormány magáévá teszi és fentartja. Ha eziránt bármi skrupulusa, vagy aggálya volt t. képviselőtársamnak, hát ezt ismételve kijelentem, és azt hiszem, ezzel min­denféle aggály abban a tekintetben megszűnik, hogy ez a bizottságilag már régen letárgyalt törvényjavaslat kitűzhető legyen. (Elénk helyes­lés a jobboldalon.) Trubinyi János jegyző: Lengyel Zoltán! (Nagy zaj és mozgás a jobboldalon. Halljuk! Halljuk! a széhőbaloldalon.) Lengyel Zoltán: T. képviselőház! Mivel a tanácskozásra szánt idő már elmúlt, illetve el­múlt az a nap, a melyre az ülés ki volt tűzve, ós így pártomnak a házszabályokra vonatkozó, álláspontja szerint nekünk most már ülésezni sem lehet . . . (Egy hang a jobboldalon: Ki az oka ?) Pap Zoltán: Az idő kereke! (Zaj a jobbol­dalon.) Lengyel Zoltán: ... én csak igen röviden reflektálok azokra, a miket Pap Géza t. képvi-

Next

/
Thumbnails
Contents