Képviselőházi napló, 1901. XIX. kötet • 1903. november 12–november 28.
Ülésnapok - 1901-346
346. országos ülés ly03 november z6-án, csütörtökön. 353 baloldalon: Hiszen egyszerű szavazással akarják eldöntetni ezt az indítványt! Halljuk? Halljuk.') Ugron Gábor: Az egész dolog nagyon meglepetésszerűen történvén, most hallom barátaimtól, hogy e szerint a javaslat szerint, a mint azt az elnök ur előadta, senkinek sincs hozzászólási joga. Rosenberg Gyula: Persze, hogy nincs ! (Nagy zaj és derültség a szélsobaloldálon. Felkiáltások balfélöl: Szép liberalizmus!) Ugron Gábor: E szerint még sokkal rosszabb színben tűnik fel ez a cselekedet, (Ugy van! a szélsobaloldálon. Zaj. Halljuk! Halljuk!) mint a milyennek azt első pillanatra megítéltem; (Ugy van! a szélsobaloldálon. Elnök csenget.) mert ez a diskussziónak még a legkisebb mértékét is ki akarja kerülni . . . (ügy van! a balés a szélsobaloldálon.) B. Kaas Ivor: El akarja fojtani! Ugron Gábor: . . . mert jól tudja, hogy a bírálatot nem állja ki, hogy nincs meg neki az a jelentősége és belső értéke, a mely a bírálattal szembe tud szállni és annak ellene tud állani. (Mozgás és ellenmondások jobbfelöl.) De hát, t. ház, mi is báró Podmaniczky indítványa? (Halljuk! Halljuk! balfelöl.) Nem egyéb, mint egy közönséges indítvány. (Felkiáltások jobbfelöl: Nem áll!) Ha pedig közönséges indítvány, akkor ki kell nyomatni, (Elénk helyeslés a szélsobaloldálon.) szét kell osztani és tárgyalásra kell kitűzni. (Élénk helyeslés a szélsobaloldálon.) Ha pedig ez házszabálymódositást czélzó indítvány, akkor az kinyomatható, szétosztatható, de csak a ház ülésszakának végén lesz tárgyalható. (Ugy van! a szélsobaloldálon.) Az a kérdés, hogy tartalmánál fogva mely osztályba tartozik báró Podmaniczky Frigyesnek indítványa? Azon kategóriába tartozik-e, a mely a házszabályt akarja módosítani elsősorban, (Ugy van! a szélsobaloldálon.) azért, mert a házszabályokban nem foglalt intézkedésről, vagyis egy napon két, vagy több ülésnek tartásáról van benne szó? (Ugy van! a szélsobaloldálon.) Ezt a jogot a ház, ha minden párt beleegyezik, általános veszélyek és sürgős intézkedések idején talán gyakorolhatja, midőn ilyen rendkívüli, a házszabályokban nem foglalt, a házszabályok által előre nem látott, sőt a házszabályok intézkedései által kizárt intézkedésről lesz szó. A házszabály azonban, midőn az ülések meghosszabbításáról és az ülések idejének megállapításról szól, megmondja, hogy az üléseket meg lehet hosszabbítani, de csak egy órával és hogy ez csak egyszer történhetik, de kétszer már nem. (Igaz! Ugy van! a szélsobaloldálon.) Minden ember, a ki érteni akar, ebből megérti azon törvényhozóknak akaratát, a kik a házszabályokat hozták, megérti azoknak is czélzatát és akaratát, a kik a paktumot kötötték. (Zaj balfelöl. Elnök csenget.) Senki, a ki a taKÉrvn. NAPLÓ. 1901—1906. xix. KÖTET. nácskozások szabadságát respektálja, senki, a ki a törvényhozás függetlenségét mérlegeli, senki, a ki a magyar nemzetnek, a magyar alkotmánynak prekárius helyzetét és állapotát ismeri, ha van benne a hazafiságnak egy szikrája, arra nem törekedhetik, hogy az ellenállás bivei, az ellenzék működése elé az országgyűlésen olyan gátak emeltessenek, vagy legyenek emelhetők, a melyek az ellenzék működését lehetetlenné teszik. Magyarország más államoktól abban különbözik politikai helyzetében, hogy más államok fejedelme csak azon országnak fejedelme, csak azon ország politikai tényezői gyakorolnak reá befolyást, csak azon ország fegyveres erejével rendelkezik, csak azon ország eszközeit használhatja fel azon ország közvéleményével szemben, Magyarországnak pedig az a helyzete, hogy a magyar király Ausztriának is császára, tehát befolyást gyakorolnak rá az osztrák államférfiak, az idegen érdekek, az osztrák állam erejével és az osztrák állam hadseregével. Ezért a magyar alkotmánynak több biztosítékra van szüksége, mint bármely más állam alkotmányának. (Igaz! Ugy van! a szélsobaloldálon.) Az alkotmánybiztositékok szaporítása terén nem sokra tudtunk menni, azok az alkotmánybiztositékok, a melyek törvénykönyvünkben vannak, nagyon értékesek ugyan, de nem teljes hatályúak. Ezen értékes alkotmánybiztositékokat is csak ugy tudja a nemzet a maga védelmére jól és czélszerüen felhasználni, hogyha nagy el- szántság lakik fiainak kebelében. Annak az elszántságnak, a melylyel ez ország alkotmányát és szabadságát kell megvédelmezni, a magyar emberben ötszörösének, hatszorosának kell meglenni, mint egy franczia, német vagy angol emberben, mert itt a veszélyek, melyek az alkotmányt és a parlamentarizmust fenyegetik, sokkal közelebbiek, sokkal nagyobbak és túlnyomóbbak, mint bármely más államban. (Ugy van! a szélsobaloldálon.) Ha sikerül önöknek ez a csinytevésük, hogy ezt a határozati javaslatot nem a szerint bíráljuk meg, mint ami, t. i. mint önálló indítványt, hanem akként akarnak felette dönteni, hogy ez oly indítvány, a melyhez hozzászólásnak nincs helye, és a mely felett egyedül csak szavazásnak van helye, uraim, akkor tegyék a kezüket a szivükre és vizsgálják át Magyarország alkotmányos garancziáit . . . (Elénk felkiáltások a jobboldalon: Tegyék önök a kezüket a szivükre! Zaj. Elnök csenget.) B. Dániel Ernő: Az gyalázatos játék, melyet önök űznek az alkotinánynyal! Ugron Gábor: . . . vizsgálják önök, uraim, azt a csekély alkotmányos biztosítékot, a melylyel Magyarország bír . . . (Felkiáltások jobbfelöl: Önök vizsgálják meg!) Rosenberg Gyula: Hát ne veszélyeztessék! (Felkiáltások a szélsobaloldálon : Mi veszélyeztetjük?) Igen, önök veszélyeztetik! (Zaj a jobboldalon.) 45
