Képviselőházi napló, 1901. XIX. kötet • 1903. november 12–november 28.

Ülésnapok - 1901-346

346. országos ülés ly03 november z6-án, csütörtökön. 353 baloldalon: Hiszen egyszerű szavazással akar­ják eldöntetni ezt az indítványt! Halljuk? Halljuk.') Ugron Gábor: Az egész dolog nagyon meg­lepetésszerűen történvén, most hallom barátaim­tól, hogy e szerint a javaslat szerint, a mint azt az elnök ur előadta, senkinek sincs hozzá­szólási joga. Rosenberg Gyula: Persze, hogy nincs ! (Nagy zaj és derültség a szélsobaloldálon. Felkiáltások balfélöl: Szép liberalizmus!) Ugron Gábor: E szerint még sokkal rosszabb színben tűnik fel ez a cselekedet, (Ugy van! a szélsobaloldálon. Zaj. Halljuk! Halljuk!) mint a milyennek azt első pillanatra megítéltem; (Ugy van! a szélsobaloldálon. Elnök csenget.) mert ez a diskussziónak még a legkisebb mérté­két is ki akarja kerülni . . . (ügy van! a bal­és a szélsobaloldálon.) B. Kaas Ivor: El akarja fojtani! Ugron Gábor: . . . mert jól tudja, hogy a bírálatot nem állja ki, hogy nincs meg neki az a jelentősége és belső értéke, a mely a bírálat­tal szembe tud szállni és annak ellene tud állani. (Mozgás és ellenmondások jobbfelöl.) De hát, t. ház, mi is báró Podmaniczky indítványa? (Halljuk! Halljuk! balfelöl.) Nem egyéb, mint egy közönséges indítvány. (Felkiál­tások jobbfelöl: Nem áll!) Ha pedig közönséges indítvány, akkor ki kell nyomatni, (Elénk he­lyeslés a szélsobaloldálon.) szét kell osztani és tárgyalásra kell kitűzni. (Élénk helyeslés a szélsobaloldálon.) Ha pedig ez házszabálymódosi­tást czélzó indítvány, akkor az kinyomatható, szétosztatható, de csak a ház ülésszakának vé­gén lesz tárgyalható. (Ugy van! a szélsobaloldá­lon.) Az a kérdés, hogy tartalmánál fogva mely osztályba tartozik báró Podmaniczky Frigyes­nek indítványa? Azon kategóriába tartozik-e, a mely a házszabályt akarja módosítani elsősor­ban, (Ugy van! a szélsobaloldálon.) azért, mert a házszabályokban nem foglalt intézkedésről, vagyis egy napon két, vagy több ülésnek tartá­sáról van benne szó? (Ugy van! a szélsobal­oldálon.) Ezt a jogot a ház, ha minden párt bele­egyezik, általános veszélyek és sürgős intézke­dések idején talán gyakorolhatja, midőn ilyen rendkívüli, a házszabályokban nem foglalt, a házszabályok által előre nem látott, sőt a ház­szabályok intézkedései által kizárt intézkedésről lesz szó. A házszabály azonban, midőn az ülések meghosszabbításáról és az ülések idejének meg­állapításról szól, megmondja, hogy az üléseket meg lehet hosszabbítani, de csak egy órával és hogy ez csak egyszer történhetik, de kétszer már nem. (Igaz! Ugy van! a szélsobaloldálon.) Minden ember, a ki érteni akar, ebből megérti azon törvényhozóknak akaratát, a kik a ház­szabályokat hozták, megérti azoknak is czélza­tát és akaratát, a kik a paktumot kötötték. (Zaj balfelöl. Elnök csenget.) Senki, a ki a ta­KÉrvn. NAPLÓ. 1901—1906. xix. KÖTET. nácskozások szabadságát respektálja, senki, a ki a törvényhozás függetlenségét mérlegeli, senki, a ki a magyar nemzetnek, a magyar alkot­mánynak prekárius helyzetét és állapotát is­meri, ha van benne a hazafiságnak egy szik­rája, arra nem törekedhetik, hogy az ellenállás bivei, az ellenzék működése elé az országgyűlé­sen olyan gátak emeltessenek, vagy legyenek emelhetők, a melyek az ellenzék működését le­hetetlenné teszik. Magyarország más államoktól abban különbözik politikai helyzetében, hogy más államok fejedelme csak azon országnak fejedelme, csak azon ország politikai tényezői gyakorolnak reá befolyást, csak azon ország fegyveres erejével rendelkezik, csak azon ország eszközeit használhatja fel azon ország közvéle­ményével szemben, Magyarországnak pedig az a helyzete, hogy a magyar király Ausztriának is császára, tehát befolyást gyakorolnak rá az osztrák államférfiak, az idegen érdekek, az osztrák állam erejével és az osztrák állam hadseregé­vel. Ezért a magyar alkotmánynak több bizto­sítékra van szüksége, mint bármely más állam alkotmányának. (Igaz! Ugy van! a szélsobalol­dálon.) Az alkotmánybiztositékok szaporítása terén nem sokra tudtunk menni, azok az alkotmány­biztositékok, a melyek törvénykönyvünkben van­nak, nagyon értékesek ugyan, de nem teljes ha­tályúak. Ezen értékes alkotmánybiztositékokat is csak ugy tudja a nemzet a maga védelmére jól és czélszerüen felhasználni, hogyha nagy el­- szántság lakik fiainak kebelében. Annak az el­szántságnak, a melylyel ez ország alkotmányát és szabadságát kell megvédelmezni, a magyar emberben ötszörösének, hatszorosának kell meg­lenni, mint egy franczia, német vagy angol em­berben, mert itt a veszélyek, melyek az alkot­mányt és a parlamentarizmust fenyegetik, sok­kal közelebbiek, sokkal nagyobbak és túlnyo­móbbak, mint bármely más államban. (Ugy van! a szélsobaloldálon.) Ha sikerül önöknek ez a csinytevésük, hogy ezt a határozati javaslatot nem a szerint bíráljuk meg, mint ami, t. i. mint önálló indítványt, hanem akként akarnak felette dönteni, hogy ez oly indítvány, a melyhez hozzá­szólásnak nincs helye, és a mely felett egyedül csak szavazásnak van helye, uraim, akkor tegyék a kezüket a szivükre és vizsgálják át Magyar­ország alkotmányos garancziáit . . . (Elénk fel­kiáltások a jobboldalon: Tegyék önök a kezüket a szivükre! Zaj. Elnök csenget.) B. Dániel Ernő: Az gyalázatos játék, melyet önök űznek az alkotinánynyal! Ugron Gábor: . . . vizsgálják önök, uraim, azt a csekély alkotmányos biztosítékot, a mely­lyel Magyarország bír . . . (Felkiáltások jobb­felöl: Önök vizsgálják meg!) Rosenberg Gyula: Hát ne veszélyeztessék! (Felkiáltások a szélsobaloldálon : Mi veszélyez­tetjük?) Igen, önök veszélyeztetik! (Zaj a jobb­oldalon.) 45

Next

/
Thumbnails
Contents