Képviselőházi napló, 1901. XIX. kötet • 1903. november 12–november 28.

Ülésnapok - 1901-345

345. országos ülés 1903 november 25-én, szerdán. 347 lezzenek. Ninés szükség tehát arra, hogy ezt a miniszterelnök úr külön is megígérje. A-t. miniszterelnök ur konstatálja azután programmbeszédének további részében, hogy a nemzeti közvélemény igen széles rétegeiben él a vágy az iránt, hogy a közös hadsereg vezény­leti és szolgálati nyelve a magyar legyen. Azt mondja folytatólag a miniszterelnök ur (olvassa): »Ez egy tény, a mely előtt szemet hunyni nem akarunk, sem azt letagadni nem akarjuk, de azt hiszem, hogy hozzáfűzhetem azt a másik észleletemet, hogy a nemzeti közvélemény, mond­hatni egyhangúlag, visszariad a nemzet és a korona közti konfliktus mélyreható következ­ményeitől.* Nohát ezzel a t. kormányelnök ur valami ujat nem mondott. Hiszen nézzük meg Ma­gyarország históriáját, mindannyiszor, a mikor a nemzet jogának érvényesüléséről van szó, az uralkodóház makacs ellenállásával találkozunk. A küzdő ellenzék most is el volt készülve erre a makacs ellenállásra, de ezzel szemközt áll ma a jog érvényesülésének az igazsága és igy bárhogy makacskodjék is a korona a nemzet jogainak érvényesüléseért folyó küzdelemmel szemben, az én véleményem szerint a hatalom erőszakoskodással letiporhatja a küzdő ellen­zéket, azonban ez a küzdelmet fel nem adhatja, mert a nemzet igazai, a nemzet jogai forognak koczkán. (Helyeűés a baloldalon.) Én, t. képvi­selőház, abban a hitben és meggyőződésben vagyok, hogyha a t. kormányelnök ur, mint a királynak közjogi tanácsosa, felvilágosítaná ő Felségét arról, hogy az 1867 : XII. t.-cz. 11. §-ában ráruházott háromrendbeli felségjoggal nem nyerte azt a jogot, hogy a magyar had­seregnek, mint az összhadsereg kiegészítő részének a nyelvét meghatározhassa; ha felvilágosítaná a kormányelnök ur, minta király közjogi tanácsosa, ő Felségét arról, hogy a nyelv joga, az a feletti rendelkezés joga nem felségjog, hanem a nem­zeti szuverenitás, a nemzet elidegeníthetetlen joga; ha felvilágosítaná a kormányelnök ur, mint a király közjogi tanácsosa ő Felségét arról, hogy ezen nemzeti jogot ő Felségének nincs joga nemzeti tartalmától megfosztani és németté tenni; ha felvilágosítaná ő Felségét arról, hogy a nemzet ezen jogához szívósan ragaszkodik; ha felvilágosítaná Ő Felségét arról, hogy a válság­ból való kibontakozásnak egyetlen útja és módja a magyar államiságnak a magyar nyelvnek, a magyar állam szimbólumának, czimerének és zászlójának a hadsereg szervezetén belül való érvényesítése: én abban a hitben és meggyőző­désben vagyok, hogy ő Felsége keresné az utat, módot és alkalmat arra, hogy a nemzet jogos követeléseinek kielégítése biztosittassék. (Ugij van! a szélsőbaloldalon.) Ha pedig ennek daczára a nemzet küzdelme magán a királyi akaraton és annak makacsságán törnék meg akkor, a mint az imént említettem volt: igaza volt Kossuth Lajosnak, a midőn azt mondotta, hogy-szent István koronája-és a-esá­-szári korona egy fejen meg Bem fér. • - '-"­A javaslatot nem fogadom el és beterjesz­tem a következő határozati javaslatot (olvassa) : »Határozati javaslat. Mondja ki a ház, hogy ő Felsége a magyar király az 1867 : XII. t.-cz. 11. §-ában reá ruházott katonai felségjogokkal a magyar hadsereg, mint az összes hadsereg kiegészítő része vezényleti és szolgálati nyelve meghatározásának jogát nem nyerte, mert az a felett való rendelkezési jog sem nem hadügy, sem nem katonai felségjog, hanem elidegenít­hetetlen nemzeti jog« v Kérem a határozati ja­vaslat elfogadását. (Élénk helyeslés és éljenzés a szélsőbaloldalon. Szónokot többen üdvözlik.) Elnök: T. ház! Az idő előrehaladván, ma a tanácskozást nem folytatjuk, hanem mielőtt a legközelebbi ülés idejét és napirendjét illető­leg javaslatomat előterjeszteném, a delegáczió tagjaira nézve ma megejtett választás eredmé­nyét fogom kihirdetni. (Ralijuk!) ... Beadatott összesen 153 szavazat. Ebből egyenként 153 szavazatot kaptak: gr. Andrássy Gyula, gr-Andrássy Tivadar, gr. Apponyi Albert, Bolgár Ferencz, Dániel Gábor, Darányi Ig­nácz, Dedovics György, Dókus Ernő, Francisci Henrik, Hodossy Imre, Jakabffy Imre, Josipo­vich Géza, Széll Kálmán, Szentiványi Árpád, Szerb György; 152 szavazatot kaj^ott: b. Dániel Ernő. Falk Miksa, gr. Khuen-Héderváry Ká­roly, Miklós Ödön, gr. Teleki Sándor és Wlassics Gyula; 151 szavazatot kapott: Klo­busitzky János, Krístóffy József, Láng Lajos, Szemere Miklós. Tomasich Miklós és ifj. gr. Zichy János; 150 szavazatot kapott: Papp Géza, gr. Wilczek Frigyes; 149 szavazatot kapott: Rosenberg Gyula, Vörös László; 148 szavaza­tot kapott: Beksics Gusztáv, Hegedüs Sándor, Münnich Aurél; 146 szavazatot kapott: Kubinyi Géza, Okolicsányi László; 145 szavazatot ka­pott: gr. Hadik-Barkóczy Endre, Werner Gyula; 143-at: Rakovszky István és 83 szavazatot ka­pott : Ugron Gábor. Póttagokul megválasztattak : gr. Bethlen Ba­lázs 149, Pildner Ferencz, Semsey Boldizsár 148, Semsey László 147, Adamovics Béla 146, Te­legdy József 146, Biró Lajos, báró Nopcsa Elek 144, Neumann Ármin, Szőts Pál 143 szavazattal. Ehhez képest gr. Andrássy Gyula, gr. An­drássy Tivadar, gr. Apponyi Albert, Bolgár Fe­rencz, Dániel Gábor, Darányi Ignácz, Dedovics György, Dókus Ernő, Francisci Henrik, Hodossy Imre, Jakabffy Imre, Josipovich Géza, Széll Kálmán, Szentiványi Árpád, Szerb György. b. Dániel Ernő, Falk Miksa, gr. Khuen-Héder­váry Károly, Miklós Ödön, gr. Teleki Sándor, Wlassics Gyula, Klobusiczky János, Krístóffy József, Láng Lajos, Szemere Miklós, Tomasics Miklós, ifj. gr. Zichy János, Pap Géza, gr. Wil­czek Frigyes, Rosenberg Gyula, Vörös László, Beksics Gusztáv, Hegedüs Sándor, Münnich Aurél, 44*

Next

/
Thumbnails
Contents