Képviselőházi napló, 1901. XIX. kötet • 1903. november 12–november 28.

Ülésnapok - 1901-344

308 3U. országos ülés 1903 nök csenget. Halljuk! Halljuk! jobbfelöl.) Az emiitett szolgálat egy évfolyam hiánya mellett huzamost) ideig és bizonytalan időn át abszolúte keresztül nem vihető. A gyalogságnál épenséggel nem; a lovasságnál pedig hozzájárul ehhez a gondoskodás a lovakról, a lovak ápolása és foglalkoztatása. S e tekintetben, bocsánatot kérek, Eitner Sándor képviselő urnak azt a szemrehányását, hogy a lovat többre becsüljük, mint az embereket, komolynak nem vehetem. Azt hiszem, senki nem fog minket ilyen barbároknak tartani. (Mozgás a bal- és a szélsöbaloldalon.) De hát világos, hogy a hol lovakat kell tartani, ott lóápolóknak is kell lenni. Ha már most a lovasságnál a legénységnek egy harmadrésze hazaküldetik, a legnagyobb zavarba jutnánk a lovak egy harmadrészének ápolására vonatkozólag, eltekintve attól, hogy a lovasság harczképessége ez által tetemesen csökkenne. Mert mit csináljunk a lovakkal? Nem küldhetjük ki a legelőre, el nem Hezitálhatjuk, sem az ezredeket fel nem oszlathatjuk, Tebát nem marad egyéb hátra, mint a legénységet bent tartani. Kubik Béla: Egy ember több lovat ápolhat! Nyiri Sándor honvédelmi miniszter: Ez ugy is megtörténik. (Felkiáltások a szélsöbaloldalon: Ki kell adni a gazdáknak!) Hol marad akkor a harczképesség ? (Felkiáltások a szélsöbaloldalon : Mindnyájunknak el kell menni. Ha háború lesz, berendelik. Derültség jobbfelöl.) Azonkívül egyéb okok is vannak, melyek a csapatok és intézetek beléletére vonatkoznak. Itt vannak a kórházak, a ruhatárak stb. Ezeknek részletes felsorolásával nem akarom a t. ház türelmét igénybevenni. Egy másik, igen fontos ok a harezszerü továbbképzés és a

/ harczravalóság tökéletesbitésének folytatása. És bár Polónyi Géza t. képviselő urnak igaza van, midőn azt mondja, hogy októberben és novemberben rendesen az ujonczoktatás folyik, de mindjárt hozzáteszem, hogy nem kizárólag ez, hanem ezenkívül az idősebb évfolyamok továbbképzése is ezzel egyidejűleg történik, a mely nemcsak a békeszolgálatra, hanem a tábori szolgálat ezerféle részleteire és az addigi kiképzés tökéletesítésére és megszilárdítására is kiterjed. És még abban az esetben is, ha Gabányi t. képviselő urnak az ő Bzokott humorával előadott azon bölcs tanácsát, hogy az őrségek létszáma meg8zorittassék, elfogadhatnék, — a mi pedig kilátásba nem helyezhető, mert a katonai szakközegek ezeket a szükség szerint állapították meg, és fel kell tenni róluk, hogy ezek is értenek valamit hozzá, — még akkor sem lehetne a harmadik, illetve a honvédségnél a második évfolyamot nélkülözni, mert akkor a létszám oly csekélyre szállana le, hogy ezzel a továbbképzés, különösen pedig a tábori szolgálat számos ágazatát bemutatni és gyakorolni merő lehetetlenség volna, és így a kiképzés csonka maradna. november 2í-én, kedden. T. képviselőház! Mielőtt reátérnék az ujonezok megszavazásának sürgősség tekintetében legnyomatékosabb argumentumára, legyen szabad néhány szerény szóval megemlékeznem arról a hosszas, meddő és az ország érdeke szempontjából áldatlan küzdelemről, a mely a t. házban folyik. (Élénk helyeslés a jobboldalon. Ellenmondás a bal- és a szélsöbaloldalon.) Kubik Béla: Tessék bebizonyítani! Fáy István: Tessék áldásossá tenni, tessék megszavazni a nemzeti nyelvet! Nyíri Sándor honvédelmi miniszter: Épen ez a szándékom, hogy tőlem telhetőleg bebizonyítsam. Ugron Gábor: Szidták a törökök is Zrínyit! Nyíri Sándor honvédelmi miniszter: Kétséget nem szenved, hogy e küzdelem kútforrása a hazafiság. Kubik Béla: Hát a magyar nyelv kérdése mi? Ballagi Géza: Elismeri! Rosenberg Gyula: Ez sem tetszik? Nyiri Sándor honvédelmi miniszter: Elismerem, hogy e küzdelem kútforrása a hazafiság, mert kétséget nem szenved, hogy e t, házban, a hol — legalább fel kell tenni — az ország intelligencziájának szine-java foglal helyet, alárendelt érdek, mint a magánérdek, pártérdek, hatalmi vágy, vagy személyes hiúság nem befolyásolhatja az egyes tagokat ily fontos kérdések megoldásánál. Egészen világos tehát, hogy e t. ház minden tagja pártkülönbség nélkül a hazának boldogulását melegen szivén viseli. A különbség itt csak az, hogy míg a t. túloldal a hazaszeretet által fanatizálva, (Mozgás a baloldalon.) hogy ugy mondjam: a hazafiság mámorában azt hirdeti, hogy még pusztulás árán is el akarja érni a kitűzött czélt . . . (Zajos ellenmondás a bal- és a szélsőbaloldalon.) Okolicsányi László: Szó sincs róla! Rigó Ferencz: Ne rontsa a jó hatást,melyet első beszédével keltett. Nyiri Sándor honvédelmi miniszter: ... a szenvedélytől elragadtatva, az eddigi sikerektől felbuzdulva. ,. Szederkényi Nándor: Jogérzet! Nyiri Sándor honvédelmi miniszter:... a szenvedélytől elragadtatva és az eddigi sikertől felbuzdulva inkább kész saját hazáját a legáldatlanabb és legsúlyosabb szenvedéseknek kitenni.. . (Igaz! Ugy van! a jobboldalon. Ellenmondás a bal- és a szélsöbaloldalon.) Ugron Gábor: Senki sem szenved, csak a miniszterek buknak! Nyiri Sándor honvédelmi miniszter:... és a szenvedélytől elvakítva, a nemzet összes életforrásait elrekeszti . . . (Igaz! Ugy van! a jobboldalon. Nagy mozgás a szélsöbaloldalon.) Kubik Béla: Halljuk! Halljuk! Nyiri Sándor honvédelmi miniszter: ... az állam gépezetét megállítja, (Nagy zaj. ElnöJc csenget.) az ország alkotmányát és a parlamen-