Képviselőházi napló, 1901. XIX. kötet • 1903. november 12–november 28.

Ülésnapok - 1901-342

254 34-2. országos ülés 1903 november 21-én, szombaton. programmját itt a házban semmi akczió kiindulási pontjául vagy tárgyává nem tette. Erre vonatkozólag a dolog ugy áll, hogy a szabadelvű párt programinja beleolvadt a kormány programmjába és miután mint kormányprogramra terjesztetett elő, semmi külön szüksége annak fenn nem forgott, hogy mint pártprogramra is előterjesztessék, i Ugy van! Ugy van! jobbfelöl.) Volt a szabadelvű párt nyilatkozatának egy pontja, a mely nem képezett programmpontot, hanem ellenkezőleg megmagyarázása annak, hogy a vezényleti nyelv kérdése miért nem vétetik fel a programmba. Hiszen kérem ez benne van mint 8-ik pont ebben a nyilatkozatban, de tartalmát tekintve, az nem alkateleme a megvalósítandó programmnak, hanem ellenkezőleg megmagyarázása annak, hogy a vezényleti nyelv kérdése miért nem vétetik fel a programmba. (Helyeslés jobbfelöl.) Ha egy párt valamely konkrét kérdésre nézve azt határozza el, hogy nem veszi fel program mjába, nagyon természetes, hogy ennek az ál láspontnak magyarázatát az országos közvélemény előtt megadja, de semmi szükségét nem látnám annak és egészen felesleges tüntetés jellegével birna, ha ilyen negatív természetű állásfoglalás is a képviselőház döntése elé hozatnék. (Ugy van! Ugy van! jobbfelül.) Ez volt a szabadelvű pártnak álláspontja kezdettől fogva. Nagy tévedésben van tehát a t. képviselő ur, ha azt gondolja, hogy Polónyi Géza képviselő ur tiltotta ezt meg. Egyszerűen konstatál tátott Polónyi Géza képviselő ur előtt is, hogy soha senkinek nem volt szándékában a pártnak ezt a nyilatkozatát a képviselőház elé vinni és erre nézve határozatot provokálni. (Ugy van! Ugy van! jobb felől.) A mi pedig azt illeti, hogy a szabadelvű párt az udvartól kért programmot, arra nézve mindenekelőtt megjegyzem, hogy nem az udvarral, a mely nem is avatkozhatik az ilyenekbe, állott szóba, hanem igenis kereste az alkalmat a nézetek kicserélésére és megérlelésére Magyarország alkotmányos királyával, (Helyeslés jobbfelöl.) kereste és törekedett a koronával való teljes egyetértésre jutni, törekedett hazafias indokból, és azt hiszem, nagyon helyesen tette, hogy erre törekedett. (Ugy van! Ugy van! jobbfelöl.) Á helyzet sok tekintetben hasonlított ahhoz, a mely a 67-iki kiegyezést.megelőzte. (Ugy van! jobbfelöl.) Sokkal kisebb méretekben ugyanaz természetes, hogy ugy fejezzem ki magam, a súrlódási felület sokkal kisebb volt; de kétségtelenül függő kérdések merültek fel, a melyekre nézve a nemzet fontos érdeke követelte meg, hogy a törvényhozás és a korona álláspontja közt a teljes összhang, a teljes egyetértés biztosittassék. (Helyeslés jobbfelöl.) És azt hiszem, hogy a mikor ebben az irányban a szabadelvű párt egyes tagjai fáradoztak, a midőn a szabadelvű párt a maga programmalkotási akczió ját ugy . intézte, hogy biztosítsa a megegyezést a ko- | róna és a nemzet között, hogy megóvja a nemzetet a konfliktus veszélyétől: ezzel helyes és hazafias cselekedetet hajtott végre, (Helyeslés jobbfelöl. Zaj a szélsőbaloldalon.) A t. képviselő ur szóba hozta az országgyűlés elnapolásának vagy netaláni feloszlatásának kérdését is, azzal a tendencziával, hogy kimutassa, hogy a szabadelvű párt ebben a kéidésben ellenkező álláspontra helyezkedett. Hát én ugy gondolom, a t. képviselő urnak ezt bebizonyítania nem egészen sikerült. Mert az a nyilatkozat, a melyet báró Bánffy Dezső volt miniszterelnök beszédéből felolvasott, az a képviselőház elnapolására vonatkozik és Széll Kálmán volt miniszterelnök nyilatkozatának súlypontja és lényege, szerintem, abban feküdt, hogy ő a házban és a házzal egyetértőleg kívánta e kérdést kezelni, Ezzel az állásponttal a kormány nézete és az én nézetem abszolúte ellentétben nincs. Igenis azt tartom én is, hogy a midőn ily rendkívüli körülmények következnek be, midőn a kisebbség magatartásánál fogva a ház többségének akarata kellő időben nem érvényesülhet (Zaj a szélsöbaloldalon. Felkiáltások: Honnan tudja, hogy többség ?) és mikor ennek folytán, hogy én is ezt a kifejezést használjam, ex-lex jön létre, mondom, ily körülmények között a többség akaratának érvényesülésére . . . (Felkiáltások a szélsöbaloldalon: Kincs többség! Nagy zaj.) Kérem, zárjuk be a vitát, mindjárt kisül, hogy van ! (Helyeslés jobbfelöl.) Lengyel Zoltán: Azt nem lehet előre tudni! (Nagy zaj.) Gr. Tisza István miniszterelnök: Hát tudjuk meg! (Nagy zaj. Elnök csenget.) Várady Károly: Ez is törvénytelen felfogás! Gr. Tisza István miniszterelnök: ... Ily körülmények közt annak a parlamentáris és alkotmányos akcziónak, a mely odairányul, hogy ez a rendkívüli helyzet befejeztessék, hogy az alkotmány rendes működése helyreálljon, ennek az akcziónak szünetelnie nem szabad. A háznak elnapolását tehát, a mely egy'^szünetet eredményez e téren, a mely megakasztja a törekvést az alkotmányos faktorok akaratának kifejezésre juttatására, én sem tartom az alkotmány szellemével megegyeztethetőnek. A dolog súlypontja és lényege abban fekszik, hogy ez az alkotmányos küzdelem, ez az alkotmányos törekvés a normális állapotok helyreállítására, hogy ez ne, szüneteljen. gyj J§ Ennek azután^igenis képezheti egyik^módját, lánczszemét, esetleg a döntő ütköző-pontját épen az, hogy a nemzet akaratára appelláljon a kormány, hogy a választókat kérdezze meg. (Nagy zaj a bal- és a szélsőbaloldalon. Félkiáltások: Exlexben!) Engedelmet kérek, |,szeretném látni, hogy törvényeinkből ki tudja bebizonyítani, hogy ex-lex esetére tiltva^ van az országgyűlés feloszlatása. Ugron Gábor: Nincs^költségvetés!