Képviselőházi napló, 1901. XIX. kötet • 1903. november 12–november 28.

Ülésnapok - 1901-341

3bl. országos ülés 1903 november 20-án, pénteken. 205 T. képviselőház ! Hogy mennyi interpelláczió várja a választ és hogy micsoda sok olyan dologról van itt szó, a mely aktuális volna ma is, vagy már idejét is multa, annak demonstrálására voltam bátor at. ház türelmét annyira igénybevenni, hogy a t. képviselő urak is láthassák, hogy ezt felolvasni is sok, a napirenden mindennap feltüntetni is sok, az országnak is sok a költségek tekintetében, mert ha a miniszter urak mindig válaszolnának az interpeJlácziókra, nem kellene ezt mindennap kinyomatni és ezzel a papiros- és nyomdaköltséget szaporítani. A 4. szám alatt még április hó 28-án előterjesztettem egy interpellácziót a kereskelemügyi miniszter úrhoz a magyar államvasuti alkalmazottak illetményéinek szabályozása tárgyában. Én főképen azért vagyok bátor megsürgetni az interpellácziókra adandó válaszokat, mert szeretném, ha különösen erre az interpelláczióra választ kapnék, és pedig annál is inkább, mert a miniszter ur mondott ugyan programmbeszédet Szatmárott, de ha jól emlékszem, erről a kérdésről nem szólott, valamint nem szólott a t. miniszterelnök ur sem, ámbár ugy a törvényhatósági, mint az állami tisztviselők fizetésrendezéséről megemlékezett. Pedig 35.000 jó magyar és igen nehéz munkát teljesítő ember jövőjéről van sző, a kik már régóta megtett Ígéretek beváltását várják és sürgetik. Epén azért én a kereskedelemügyi .miniszter úrhoz fordulok, hogy legyen szíves erre az interpelláczióra a választ megadni és az államvasuti alkalmazottakat illetményeik szabályozása tárgyában felvilágosítani. Megjegyzem, hogy ezen sürgetésem daczára sem élek rekriminácziőval a kereskedelemügyi miniszter ur elődjével szemben, hiszen én magam is beleegyeztem annak idején, hogy néhány héttel később válaszoljon, mint a hogy én interpellácziómat előterjesztettem, és pedig azért, hogy ezen idő alatt a fizetésrendezés előkészíthető legyen. Azóta azonban már hat hónap múlt el és ideje lehetett már a minisztériumnak a fizetésrendezés elkészítésére, ugy hogy most azt már talán nyilvánosságra lehetne hozni. Azért kérem az elnök urat. a kinek a házszabályok értelmében minden hó 1.-én át keli tennie a miniszter urakhoz a választ váró interpelláeziók jegyzékét, hogy meg méitóztatotte e ezt tenni és ha nem, ugy kérem, méltóztassék a t. miniszter urakhoz a jegyzéket áttenni és őket a házszabályok értelmében mielőbbi válaszadásra felhívni. Elnök: Lengyel Zoltán képviselő ur felszólalása folytán tudomására kell hoznom a háznak, hogy az elnökség részéről a múltban is, a legutóbbi időben is megtörtént az, hogy az interpellácziók közöltettek a miniszter urakkal és időszakonkint a választ nem nyert interpellácziók megsürgettettek. (Helyeslés.) Tehát következik? Endrey Gyula jegyző: Gabányi Miklós! Gabányi Miklós : T. képviselőház ! Leírhatatlan a politikai helyzet Magyarországon már régi idő óta, de különösen most, mióta gróf Tisza István ur a miniszterelnök. Rövid miniszterelnökösködése alatt az üléseket már meghosszabbíttatta ; délután 3 óráig tart az ülés, pedig ezzel semmit sem ér el. Hibát követett el már akkor, a mikor elfogadta a miniszterelnökséget. A kilenczes kigondoló bizottságnak tagja volt és hozzájárult annak egyhangú határozatához, a mely jóformán semmit sem ad a nemzetnek, de daczára ennek fölment Bécsbe, abból is sokat kihagyott, föl akarja végkép adni a magyar vezényleti nyelvei és azt felségjoggá akarja tenni. Miniszterelnökké lett, programmját beterjesztette, de ez a programm olyan volt, a melyet lehetetlen elfogadni és azt sem hagyta tárgyaltatni, hanem a múltkori éjjeli ülésen erőszakosan levette a napirendről. És mit terjesztett be ? Azért mondom el, hogy lássák, mennyire fonákul, visszafelé mennek a dolgok Magyarországon. A helyett, hogy, ha már ezt levette a napirendről, beterjesztette volna az indemnitási törvényjavaslatot és azt tárgyaltatta volna, nem azt tette, hanem igenis követeli az ujonezok megajánlását. Pedig már mégis csak először pénz kell. Először költségvetése kell, hogy legyen, csak azután követelhet ujonezot és követelheti a sorozást. ISÍekünk ezt a törvényjavaslatot megszavazni semmi szín alatt nem lehet. (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Most nem mi obstruálnnk, a nemzet obstruál; a nemzet kér minket arra, (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) hogy ennek a kormánynak semmi szín alatt semmit se adjunk meg. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) S egy évig miért obstruáltunk volna, ha most az ujonezokat megszavaznék ? Pénze is van, azt mondja a miniszterelnök ur, mert hazafiatlan emberek adót úgyis fizetnek, csak a hazafias, becsületes magyar emberek nem fizetnek adót. (Derültség.) Tehát ha az ujonezokat megszavazzuk, egyenesen elvágjuk magunk alatt a fát. Azért legyen meggyőződve a miniszterelnök ur, az egész kormány és a kormánypárt, hogy hiába hosszabbították meg az üléseket, arra nincs kádenczia, hogy az ujonezokat megszavazzuk, mert akkor valóságos öngyilkosságot követnének el az összes ellenzéki pártok, Hiszen, hogy egyebet ne említsek, ime, itt vannak most azok az iratok, a melyekben kérik, követelik tőlünk, hogy a harezot semmi szín alatt abba ne hagyjuk. Mindjárt magam is felolvasok egy ilyen levelet, a melyet tegnapelőtt kaptam Zsibóról. (Halljuk! Halljuk !) Ezekkel, a miket esetleg felolvasok, csak azt akarom bebizonyítani, hogy hiszen mi ellentétbe helyezkedünk az egész nemzettel akkor, ha most az ujonezokat megszavazzuk és leszerelünk, akkor eladjuk jóformán hazánkat. Ez a levél így szól (olvassa): »T. képviselő ur! Hálás köszönetünket és elismerésünket nyilvánítjuk azon nemes magatartásáért, a melyet képviselő ur a magyar nyelvet