Képviselőházi napló, 1901. XVIII. kötet • 1903. julius 23–november 11.
Ülésnapok - 1901-317
317. országos ülés 1903 Julius 25-én, szombaton. 57 lessége lett volna a kormánynak bemutatkozójában legalább megemlíteni, hogy tett-e ilyen előterjesztést ő Felségének, hogy itt nemcsak Magyarország alkotmányos szabadsága, de a királyi hitlevél és királyi eskü szentsége is kérdésben és veszélyben forog. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Elnök: Kérem, gyermekeskedésekkel ne méltóztassanak az ülést zavarni, Mukits Simon: Erre nézve beszédem végén határozati javaslatot fogok előterjeszteni. Most áttérek annak a kérdésnek a taglalására, hogy közjogi szempontból a miniszterelnöknek ezen alkotmánysértésre használt rendeletei szükségrendeleteknek m'nősithetők-e vagy nem? Az én felfogásom szerint szükségrendeleteknek nem minősíthetők; mert bár igaz, elismerem, hogy a végrehajtó hatalomnak szükségrendeletekhez van joga, de mikor? Csak rendkívüli esetekben, mikor az ország bel- vagy külveszélyek miatt veszélyeztetve van, s csak azért, mert valamely törvény hatályban van. Ideiglenesen ezen törvény felfüggesztésére, míg a veszély elmúlik, joga van kibocsátani szükségrendeleteket. De azt egyetlen állam jogában nem lehet feltalálni, hogy olyan szükségrendeletekhez legyen joga a végrehajtó hatalomnak, a melyek egy hatályban nem levő törvénynek érvényt, végrehajtóságot adnának. Már pedig a t. miniszterelnök ur érvényben nem levő adótörvényeknek, érvényben nem levő felhatalmazásnak ad érvényt, önmagának adja meg a törvényhozó hatalomtól várandó végrehajtó hatalmat; ez pedig nem egyéb, mint abszolutisztikus kormányzás. A pénzügyminiszter urnak 1903. április 28-án kibocsátott rendeletével közjogi szempontból akartam foglalkozni, azután akartam foglalkozni a pestvidéki pénzügyigazgatósá»nak egy igazi jotú abszurdumot képező rendelkezésével, hogy esedékessé nem vált adó után késedelmi kamatok az adózó polgárokra a pénzügyminiszter ur helyeslésével előiratnak, és több ilyféle törvénytelenségekkel, de az idő előrehaladottságánál fogva ezeket és még sok egyebet el kell hagynom. Ki akartam térni az 1883 : XLIV. t.-czikkre, s annak a kérdésnek a taglalásával is akartam foglalkozni, hogy az ex-lexnek ki az okozója? Mindezeket azonban ezúttal mellőzöm, csak a politikai és a történelmi felelőség kérdésével akarok még foglalkozni. Megengedem, t. ház, hogy politikailag meg fogja nyerni a t. kormány a képviselőház többségének leadandó szavazatával a felmentést, De ez nem azt bizonyítja, hogy a végrehajtó hatalom kezelője Magyarországon törvénytelenséget, alkotmánysértést nem követett el, hanem azt a szomorú állapotot bizonyítja, hogy kapható Ma gyarország képviseletében többség, a mely még az alkotmánysértés alól is megadja a felmentvényt. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) De én hiszem és meg vagyok győződve, hogy a történelmi felelőség alól a t. kormány nem fog megszabadulni, A történelem előtti felelőség KÉPVH. NAPLÓ. 1901 1906. XVIII. KÖTET. el fogja itólni, a történelem ítélőszéke lesújtó lesz a t. kormányra. Azt mondta a t. miniszterelnök ur bemutatkozó beszédében, Széchenyit idézve, hogy » Magyarország nem volt, hanem lesz« és azt mondotta: »Arra törekedjünk, hogy mielőbb köztudattá váljék, hogy Magyarország erős és van.« De azzal a politikával, a melyet a t. kormányelnök ur követ, Magyarország nem lesz, hanem csak volt. Nem lesz köztudattá az, hogy Magyarország erős, ezzel a kormányzással Magyarország lehet német, lehet idegen érdekek előmozdítója és lehet Bécsnek, Ausztriának majorsága, de nem magyar és boldog. Az ilyen politikára irányuló programmbemutatkozást tudomásul nem vehetem, hanem benyújtom a következő határozati javaslatot: (Halljuk! Halljuk!) » Nyilatkozzék és tájékoztassa a kormány a házat, hogy tett-e igaz és őszinte előterjesztést a koronának arról, hogy Magyarországon ez idő szerint alkotmányellenes kormányzat van és ezáltal ő Felségének az 1867, évi II. t.-czikkbe beiktatott királyi hilevele és esküjének közjogi becse, alkotmányjogi biztosítéki ereje, tekintélye van veszélyeztetve ? Ha nem tett előterjesztést, utasítsa a ház a kormányt, hogy ezen előterjesztést a koronának haladéktalanul tegye meg.« Kérem határozati javaslatom elfogadását. (Elénk helyeslés és éljenzés a szélső-baloldalon.) Elnök: Nagy Mihály képviselő ur személyes kérdésben kér szót. Nagy Mihály: T. képviselőház! Mukits Simon igen t. barátom és képviselőtársam beszéde alkalmából, mikor már háromnegyedkettőkor áttért beszéde tulajdonképeni második részére, csupa kíváncsiságból a háta mögé mentem, mert igazán kíváncsi voltam, hogyan szedte össze azt a rengeteg anyagot, a mit itt elmondott. Akkor az igen t. elnöki székből olyan kijelentés történt, a melyet szó nélkül nem hagyhatok. Én semmiféle tárgyalását a képviselőháznak sem gyerekesnek, sem nevetségesnek nem tartottam, engem tisztán a kíváncsiság vitt Mukits Simon háta mögé. Kérem ennek tudomásulvételét, (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Van szerencsém a legközelebbi ülés napirendjére vonatkozólag előterjesztést tenni. (Halljuk! Halljuk!) Javaslom a t. háznak, hogy legközelebbi ülését hétfőn d. e. 10 órakor tartsa és annak napirendjére a mai ülés napirendjét tűzze ki. Olay képviselő ur kivan szólam. Olay Lajos: T. képviselőház! A napirend megállapításához kívánok szólani. A t. képviselőház igen jól tudja, hogy Kassán nagy nemzeti ünnepély tartatik holnap. A képviselőház küldöttségileg vesz abban részt. Hogy a küldöttségi tagok ott az egész ünnepélyen végig jelen lehessenek és visszautazhassanak, kérem az igen t. házat, méltóztassék ugy intézkedni, hogy a legközelebbi ülés s