Képviselőházi napló, 1901. XVIII. kötet • 1903. julius 23–november 11.

Ülésnapok - 1901-317

48 311. országos ülés 1903 Julius 25-én, szombaton. egyik dokumentumát találom annak, hogy ő a végrehajtó hatalmat nem nemzeti irányban és szellemben óhajtja gyakorolni, hanem dinasztikus irányban és Bécs érdekében. (Igaz! TJgy van! a szélsőhaloldalon.) A miniszterelnök urnak az 1899 : XXX. t.-cz. módosítására vonatkozó kijelentését hazám közgazdasági érdekeire nézve különben is ve­szélyesnek találom. Itt közjogi érzékem késztet arra, hogy egy megjegyzést tegyek gróf Apponyi Albert, érdemes t. képviselőtársunknak e tör­vény czikkre vonatkozólag tett észrevételére. Gróf Apjronyi Albert t. képviselőtársunk, az 1899 : XXX. t.-czikkről a következőleg nyi­latkozott (olvassa): »Az, a mi a t. miniszter­elnök ur előadásában leginkább kifogásoltatott és a mi az 1899 : XXX. t.-czikkre vonatkozik, bennem aggodalmat nem kelthet már csak azért sem, mert ez a törvényczikk a pártok közötti megállapodás utján jött létre, és igy csak ha­sonló utón módosítható,« Bocsánatot kérek, de én gr. Apponyi Al­bert hazafiságának és egyéni önzetlenségének legnagyobb tisztelete mellett is ezt a kijelen­tését közjogi falsumnak, hamisításnak kell, hogy deklaráljam, mert én a törvények alkotásának, megszüntetésének, magyarázatának illetékes fó­rumául csak a törvényhozás két faktorát is­merhetem el, az országgyűlést és a koronát. Egyáltalában a törvényhozó hatalom tényezőit nem képezik a pártok, annál kevésbbé ké­pezhetik pártközi konferencziák. A magam ré­széről a magyar közélet, a magyar parlamenta­rizmus kinövésének tartom azt, hogy a nem­zetnek kardinális jogai pártközi paktumokkal, pártközi egyezkedésekkel játszatnak el, Széll Kálmán volt miniszterelnök négyévi működé­sének ránk magyarokra az 1899 : XXX. t.-cz. az egyetlenegy értékes gyümölcse, kormányzatá­nak egyetlenegy értékes alkotása. Várady Károly: Néni vagyunk negyvenen! Elnök: Kérem a jegyző urakat, méltóztas­sanak a ház tagjait megszámlálni. (Megtörté­ntje.) A ház tagjai a tanácskozásra elegendő számban vannak jelen. MukitS Simon: Ez a törvény az önálló ma­gyar vámterület felállítása lehetőségének egyetlen­egy alkotmányjogi garancziája. Ezt a garancziát akarja a t. miniszterelnök ur törvénymódosítás czimén kivégezni, hogy eltemettessék az önálló vámterület felállításának még lehetősége is. (Igaz! TJgy van! a szélsöbaloldalon.) A t. kormányelnök ur bemutatkozó nyilat­kozatában megemlékezvén Széll Kálmán volt miniszterelnök kormányzati politikájáról, dics­himnuszt zengve a felett, a következőleg nyilat­kozott: »Miután pedig csak folytatni akarjuk azt, a mit az előző kormány tett, azt hiszem, hogy nem is szükséges, hogy az ország kor­mányzatának minden ágazataira vonatkozó rész­letes programmot mondjak el; csak arra szorit­kozhatnám, hogy ez a kormány fentartja előd­jének a trónbeszéd és a költségvetési tárgyalások alkalmával elmondott részletes j>rogrammját.« A t. kormányelnök urnak ezen nyilatkozatában is alakiaskodása nyilvánul meg, őszintének tehát ezt a nyilatkozatát sem tarthatom, mert ha őszintén akarná Széll Kálmán politikáját követni, akkor nem vállalkoznék kormányzása legbecse­sebb alkotásának, az 1899 : XXX. t.-czikknek kivégzésére, nem bolygatná azt a törvényt, a melyről maga Széll Kálmán volt miniszterelnök ur is büszkén nyilatkozott, nem egyszer kije­lentvén e házban, hogy annyira ragaszkodik e törvényalkotáshoz, hogy inkább bukik, de azt. módosíttatni vagy eltörölni nem engedi. (Igaz! TJgy van! a szélsöbaloldalon.) Ebben nem nyi­latkozik meg őszintén a t. miniszterelnök ur Széll Kálmán politikájának folytatása, hanem megnyilatkozik abban a háttérben, abban az alattomosságban, hogy ott, a hol Széll Kálmán kormányzata Bécsnek a dinasztikus érdekeknek, Ausztria érdekeinek kedvezett, abban igenis követi a politikáját; de ott, a hol a magyar érdekek szolgálatában állott a volt miniszter­elnök ur, a t. kormányelnök ur nem követi Széll Kálmán politikáját, mert ha követné, a közgazdasági érdekek, a magyar vámterület fel­állítása lehetőségének garancziáját, az 1899 : XXX. t.-czikket nem bolygatná. Nessi Pál: TJgy van! Ha követné Szélit, lemondana és menne utána! Mukits Simon: Valóságára levetkőztetve, ebben áll gr. Khuen-Héderváry politikája. Az én hitem és meggyőződésem — lehet, hogy csaló­dom, adja az Isten a magyar nemzet érdeké­ben, hogy csalódjam — hogy a bécsi kamarilla a miniszterelnök urat nem azért küldte Magyar­országra miniszterelnöknek, hogy nemzeti jogo­kat, szabadságot szolgáljon és védjen, mert hiszen a miniszterelnök urnak Horvátország­ban húszéves politikai múltja épen a köz­szabadsági jogok letiprásában állott, nem szol­gálhat garancziájául annak, hogy ő Magyar­országon jogot és szabadságot szolgáljon és védjen, a magyar nemzet jogait érvényesítse a koronánál, hanem azért küldte gróf Khuen­Héderváry Károly urat a bécsi kamarilla Magyar­országra, hogy itt a magyar nemzet jogainak érvényesítését megakadályozza, (Igaz! TJgy van! a szélsöbaloldalon.) Én el sem képzelhetem, hogy az az ember, mint a t. miniszterelnök ur, a ki busz éven keresztül jogfosztással, közszabadsági jogok letiprásával, a véleményszabadság elnyo­másával, közigazgatási korrupczióval . . . Nessi Pál: Brutalitásokkal. Mukits Simon: . . . töltötte el politikai, köz­életi pályáját, a ki húsz éven keresztül hozzá volt szokva ehhez, most húsz év után természe­téből kivetkőzve, azt megváltoztatva, jogot és szabadságot iparkodjék adni a nemzetnek, jogot és szabadságot akarjon Magyarországon védeni és érvényesíteni. (Igaz! TJgy van! a szélsőbal­oldalon.) Kétségbeejtő tény, de szomorú való,

Next

/
Thumbnails
Contents