Képviselőházi napló, 1901. XVIII. kötet • 1903. julius 23–november 11.

Ülésnapok - 1901-316

316. országos ülés 1903 Julius 2í-én, pénteken. ií vittek eddig keresztül minden népszerűtlen bécsi parancsot. (Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Én,- t. ház, a jelenlegi miniszterelnök úrtól csak azt várhatom, hogy a szabadelvű pártnak ezt az eddigi irányzatát még jobban fogja fejleszteni, hogy a sülyedés a szabadelvű iránvban alatta még nagyobb, még mélyebb lesz. És még egytől kell tartanom a jelenlegi kormányelnök ur alatt. Nem csak attól, hogy elveszítjük ennek a nemzeti küzdelemnek eredményeit, hanem attól is, hogy elveszítjük a báró Bánffy Dezső ellen vivott első nemzeti küzdelemnek minden eredményét is. Attól kell tartanunk, hogy a mit akkor az ellenzék kivívott, a tiszta közigazgatásnak, a szabad választásoknak rendszere a t. miniszterelnök ur kormánya alatt elenyészik. (Igaz! TJgyvan! balfelöl.) Tehát nemcsak hogy ezt az obstrukcziót csináltuk hiába, hanem még visszahatólag az első obstrukcziót is hiába csináltuk akkor, ha a t. miniszterelnök ur a kormányon megmarad. (Igaz! Uqy van! a baloldalon.) Mert a t. miniszterelnök urnak van egy igen csodálatos tulajdonsága. A ki 20 esztendeig képes volt a gyűlölet központjában nyugodtan és hidegen megállni, a ki képes volt egy nép gyűlöletével hidegen és nyugodtan daczolni: arról bizonyos, hogy a közvéleményt semmire sem tartja, (Igaz ! ügy van! balfelöl.) arról bizonyos, hogy mi itt hiába háborodunk fel s a közvélemény hiába fordul, hiába viharzik ellene; a mint ő 20 évig rendületlen nyugalommal, hidegen tűrte ott a közvélemény gyűlöletét, nálunk szelídebbek lévén még hála Istennek az erkölcsök, mint Horvátországban, a mi szelídebb villámainknak még nyugodtabban fog ellenállni. T. ház! Hogy a t. miniszterelnök ur rendszere Horvátországban erőszakos volt, immár vitán kivül áll. (lugy hang jobbfelöl: Dehogy!) Az vitán kivül van, mert itt Tomasics t. miniszter ur, Visontai Soma t. barátom beszéde alatt közbeszólva, azt mondta: a magyarokért tette. Marad tehát az indokolás, hogy minden a magyarokért történt! A czenzura fentartása, a mely kell, hogy a leggyűlöletesebb legyen minden magyar ember előtt, a legerőszakosabb választási szisztémának, a legkorlátoltabb választói jognak a fentartása, egyáltalában a horvát nép szabad nézetnyilvánulásának elfojtása, ez mind a magyar nemzet kedvéért történt. Hát én azt mondom, t. ház, hogy ennél veszedelmesebb nyilatkozatot tenni nem lehet, ennél nagyobb tápot adni a horvát elégedetlenségnek, nagyobb jogosultságot adni a horvát ellenzéki törekvéseknek nem lehet, mintha mi itt beismerjük, hogy a horvátországi erőszakosságok Magyarország érdekében történtek. Eltekintve a t. miniszterelnök ur személyétől és küldetésétől, legyen bárki Horvátország bánja, a jövendőre nézve is azt mondom, hogy Horvátország nem okkupált tartomány, hanem Szent István koronája területének része, joga van teKÉPVH. NAPLÓ. 1901 1906. XVIII. KÖTET. hát az alkotmányos létre és a magyar parlamentben nem szabad megtagadni a horvát néptől az alkotmányosság garancziáit, (Helyeslés bal felöl.) a magyar parlamentben nem szabad helyeselni azt, hogy Horvátországban czenzura van, (Igaz! Ugy van! a baloldalon.) a magyar parlamentben nem szabad helyeselni azt, hogy Horvátország népét elnyomják és elcsigázzák. T. ház! A hovát viszonyoknak két részük van : az egyik Horvátország viszonya Magyarországgal, a horvát-magyar közösügyek dolga, a másik Horvátország belső országos rendje és belső országos szabadsága. Abban a viszonylatban, a mely Magyarország és Horvátország között állott fenn, a t. miniszterelnök ur a maga akkori báni kormányzatában csak a lecsuszamlást képviselte. Ez a közösség Magyarország és Horvátország között az ő kormányzata alatt nem lett erősebb, hanem csak gyengébb, (Ugy van! a szélsöbaloldalon.) pedig a magyar érdekek szolgálatát itt kellett volna feltalálni. És itt fedezzük fel a fallácziát azok okoskodásában, a kik magyar érdekekről beszélnek a horvát belső erőszakos rendszer fentartásánál. A magyar érdekeket ezen horvát-magyar közösügyek szolgálatánál kellett volna látni. Az a kérdés, hogy ezen közösügyek mellett Horvátország a maga belső rendjében, a maga belső országos autonómiájában szabad-e, alkotmányos-e, a szabadelvüség és a demokráczia utján halad-e ? Mert vájjon miféle érdeke van abban a magyarságnak, hogy Horvátország belső országos autonómiájában ne a szabadelvüségnek és ne a demokratikus haladásnak elveit érvényesítse ? (Ugy van! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Sőt a magyar érdeket épen az sérti, ha a horvátokkal elhitetik azt, hogy a mi elnyomatást, hogy a mi erőszakot ők elszenvednek, — nem a mi kedvünkért, hanem épen ugy egy ottani országos párt érdekében, a mint mi a lejárt rendszer alatt (Ugy van! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) szenvedtünk el erőszakot és korrupcziót egy itt uralkodott párt és rendszer érdekében, — (Ugy van! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) hogy ez a magyarok érdekében történik, holott csak egy ott uralkodó csoport mandátumainak korrupczió és erőszak utján való biztosítása érdekében történik. (Ugy van! Ugy van! taps a szélsöbaloldalon.) Beőthy Ákos: Viszontbiztositó-társaság itt is, ott is! Vázsonyi Vilmos: Én azt tartom, hogy a horvát viszonyokra nézve csak egy magyar érdek van, és ez az, hogy a horvátok és magyarok megértsék és becsüljék egymást, és hogy az alkotmány becsülésében és szeretetében, a szabadság szeretetében egyesüljenek, (Elénk helyeslés a, szélsöbaloldalon.) mert a multakban az tette kész eszközeivé a reakcziónak a horvátokat, az tette őket felhasználhatókká ellenünk, hogy ők az alkotmányt, ők a szabadságot megbecsülni nem tudták. (Ugy van! Ugy van! a szélsöbalol-