Képviselőházi napló, 1901. XVIII. kötet • 1903. julius 23–november 11.

Ülésnapok - 1901-333

333. országos ülés 1903 november 11-én, szerdán, 373 ítélhessék, vájjon ez a konkrét megoldás el­oszlatja-e aggályaikat vagy sem és ehhez képest vonhassák le a konzekvencziákat. Hogy a hadsereg közös, arról csakugyan ma, anno domini 1903-ban talán szükségtelen volna beszélni. A 67-iki törvény azt mondja, hogy egységes hadsereg van. . . . (Nagy zaj és ellen­mondások a szélsöbaloldalon.) Polónyi Géza: Csak egységes vezénylet van! Tessék elolvasni! Ugron Gábor: Egységes hadsereg nincs! (Nagy zaj. Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) PoSőnyi Géza: Az nem igaz, olyan tör­vényünk nincs! (Nagy zaj.) Gr. Tisza István miniszterelnöki Egy kis türelmet kérek. Ez már igazán iapsus, egy­szerű nyelvbotlás volt részemről. (Nagy zaj a szélsöbaloldalon.) Lengye! Zoltán: Csakhogy mindig megtör­ténik ! Hentaller Lajos: Ivánka már tegnap mondta! Gr. Tisza Sstván miniszterelnök: Hát jós­tehetség kellett hozzá, mert tegnap nem volt, de ma van, és utóvégre mindnyájunkon meges­hetik, hogy egyszer nyelvbotlást követ el. (Zaj a szélsöbaloldalon. Halljuk! Halljuk! a jobb­oldalon.) Kubinyi Géza: Zajongással nem lehet tisz­tázni a dolgot. Gr. Tisza István miniszterelnök: Azt hiszem, hogy a legelemibb mértéke a kölcsönös méltá­nyosságnak és a vitatkozásbeli fairnessnek, a mivel egymásnak tartozunk, hogy ha akármelyi­künkön nyelvbotlás esik meg, abból kázust ne csináljunk. (Helyeslés. Halljuk ! Halljuk!) »Egész« hadsereget akartam mondani. Az 1867 : XII. törvényczikk ismer egy egész had­sereget, a melynek a magyar hadsereg ki­egészítő részét képezi. (Helyeslés a szélsöbal­oldalon.) Ezen törvény 27. §-a kimondja, hogy a közös intézmények kezelésére közös minisz­tériumok állitandók fel. Nyomban az 1867-iki kiegyezés után azok, a kik megalkották az 1867-iki kiegyezési törvényeket, felállították a közös hadügyminisztériumot a hadseregre vo­natkozólag. Hát én azt hiszem, hogy ebben a tényben kifejezésre jut az, hogy a hadsereget ők is közös intézménynek találták. Attól fogva vitatkozásokban, kormánynyilatkozatokban, tör­vényjavaslatok indokolásában és utóbb törvé­nyek szövegében is az a szó, hogy közös had­sereg, ismételten előfordult, s azt hiszem, azon egyszerű elv alapján, hogy lex posterior derogat priori, ez a dolog egészen kétségtelen. (Ellen­mondások a szélsöbaloldalon.) Már most a had­sereg közösségéből igenis folyik a kormány nézete szerint, hogy a jelvények kérdését az egész hadseregre nézve együttesen — a mi sinonim szó azzal, hogy közösen kell megoldani. Ebből azonban nemcsak nem következik az, hogy mi közös czimert akarunk a szö­vetségben levő két állam részére megálla­pítani, nemcsak ez nem következik, hanem egye­nesen kijelentem, hogy én ilyen közös czimer konstruálását, a mely azután a két állam külön szuverenitását valami magasabb szuverenitásba akarná összefoglalni^egyenesen közjogunkba ütkö­zőnek tartanám, (Élénk helyeslés a jobboldalon, Mozgás és zaj a szélsöbaloldalon. Elnök csen­get. Felkiáltások jobbfelöl: Ez se jó 9 Hát mi kell? Folytonos zaj.) Elnök (csenget): Csendet kérek, t. képvi­selőház ! Gr. Tisza István miniszterelnök: Ilyenféle megoldásért a felelőséget nem is volnék haj­landó elvállalni. Ez nem kiigazítása, nem vál­toztatása tegnapelőtti nyilatkozatomnak, hanem egyszerűen konstatálása egy ténynek, melyet elő kellett adnom bizonyos félreértések, nem aka­rom mondani, félremagyarázások folytán, melyek tegnapelőtti nyilatkozatomhoz egyes képviselő­társaim részéről fűződtek. (Felkiáltások a szélsö­baloldalon : Hát a közös jelvénynyel mi lesz ? Zaj.) Én nyilatkoztam az egész kérdésre, meg­mondottam, hogy a jelvényt együttesen kíván­juk megoldani az egész hadseregre nézve, de közös czimert nem tartok lehetségesnek. Ugron Gábor: De közös lobogót igen! (Mozgás és zaj a szélsöbaloldalon.) Gr. Tisza István miniszterelnök: Hogy azután ezt a t, képviselő urak helyeslik-e vagy sem, az természetesen mindenkinek a saját dolga. Én a kormány álláspontját köteles voltam itt teljes világításba helyezni és azt hiszem, hogy a 67-iki kiegyezési politika alapján ezt a maga­tartást, ezt az álláspontot joggal megtámadás tárgyává tenni nem lehet. Egyebekről most nem nyilatkozom. Fen­tartom magamnak, hogy majd a törvényjavasla­tok érdemleges vitája alkalmából vegyem fel újból ezt a kérdést. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Polónyi Géza képviselőurfélreértett szavai értelmének helyreigazítása czimén kér szót. Polónyi Géza: T. képviselőház! Félreértett szavaim értelmének helyreigazítása czimén kívá­nok egy rövid nyilatkozatot tenni. Elsősorban nagyon sajnálom, hogy megfeledkeztem a válasz­tási törvény revíziójának kérdéséről, de ez most a tárgyhoz nem tartozik. A t- miniszterelnök ur engem nyilván félreértett, vagy legalább nem értette meg nyilatkozatom értelmét. Bocsánatot kérek, a kérdésnek ilyen alakjában az a histó­riája, hogy az előbbi kormányok, nevezetesen Széll Kálmán miniszterelnök ur az »együttes« szót szokta használni. Gr: Tisza István miniszterelnök: Az nem mindegy? Kákán csomót keresnek! Ugron Gábor: A képviselőház és a főrendi­ház együttes ülést tart, de közös ülést nem! (Derültség a jobboldalon.) Polónyi Géza: T. képviselőház! Hogy az együttes szó alatt érthető-e a közös szó és hogy Széll Kálmán volt miniszterelnök ur, s a t. nem-

Next

/
Thumbnails
Contents