Képviselőházi napló, 1901. XVIII. kötet • 1903. julius 23–november 11.

Ülésnapok - 1901-333

333. országos ülés 1903 november 11-én, szerdán, 373 ítélhessék, vájjon ez a konkrét megoldás eloszlatja-e aggályaikat vagy sem és ehhez képest vonhassák le a konzekvencziákat. Hogy a hadsereg közös, arról csakugyan ma, anno domini 1903-ban talán szükségtelen volna beszélni. A 67-iki törvény azt mondja, hogy egységes hadsereg van. . . . (Nagy zaj és ellenmondások a szélsöbaloldalon.) Polónyi Géza: Csak egységes vezénylet van! Tessék elolvasni! Ugron Gábor: Egységes hadsereg nincs! (Nagy zaj. Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) PoSőnyi Géza: Az nem igaz, olyan törvényünk nincs! (Nagy zaj.) Gr. Tisza István miniszterelnöki Egy kis türelmet kérek. Ez már igazán iapsus, egyszerű nyelvbotlás volt részemről. (Nagy zaj a szélsöbaloldalon.) Lengye! Zoltán: Csakhogy mindig megtörténik ! Hentaller Lajos: Ivánka már tegnap mondta! Gr. Tisza Sstván miniszterelnök: Hát jóstehetség kellett hozzá, mert tegnap nem volt, de ma van, és utóvégre mindnyájunkon megeshetik, hogy egyszer nyelvbotlást követ el. (Zaj a szélsöbaloldalon. Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) Kubinyi Géza: Zajongással nem lehet tisztázni a dolgot. Gr. Tisza István miniszterelnök: Azt hiszem, hogy a legelemibb mértéke a kölcsönös méltányosságnak és a vitatkozásbeli fairnessnek, a mivel egymásnak tartozunk, hogy ha akármelyikünkön nyelvbotlás esik meg, abból kázust ne csináljunk. (Helyeslés. Halljuk ! Halljuk!) »Egész« hadsereget akartam mondani. Az 1867 : XII. törvényczikk ismer egy egész hadsereget, a melynek a magyar hadsereg kiegészítő részét képezi. (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) Ezen törvény 27. §-a kimondja, hogy a közös intézmények kezelésére közös minisztériumok állitandók fel. Nyomban az 1867-iki kiegyezés után azok, a kik megalkották az 1867-iki kiegyezési törvényeket, felállították a közös hadügyminisztériumot a hadseregre vonatkozólag. Hát én azt hiszem, hogy ebben a tényben kifejezésre jut az, hogy a hadsereget ők is közös intézménynek találták. Attól fogva vitatkozásokban, kormánynyilatkozatokban, törvényjavaslatok indokolásában és utóbb törvények szövegében is az a szó, hogy közös hadsereg, ismételten előfordult, s azt hiszem, azon egyszerű elv alapján, hogy lex posterior derogat priori, ez a dolog egészen kétségtelen. (Ellenmondások a szélsöbaloldalon.) Már most a hadsereg közösségéből igenis folyik a kormány nézete szerint, hogy a jelvények kérdését az egész hadseregre nézve együttesen — a mi sinonim szó azzal, hogy közösen kell megoldani. Ebből azonban nemcsak nem következik az, hogy mi közös czimert akarunk a szövetségben levő két állam részére megállapítani, nemcsak ez nem következik, hanem egyenesen kijelentem, hogy én ilyen közös czimer konstruálását, a mely azután a két állam külön szuverenitását valami magasabb szuverenitásba akarná összefoglalni^egyenesen közjogunkba ütközőnek tartanám, (Élénk helyeslés a jobboldalon, Mozgás és zaj a szélsöbaloldalon. Elnök csenget. Felkiáltások jobbfelöl: Ez se jó

9 Hát mi kell? Folytonos zaj.) Elnök (csenget): Csendet kérek, t. képviselőház ! Gr. Tisza István miniszterelnök: Ilyenféle megoldásért a felelőséget nem is volnék hajlandó elvállalni. Ez nem kiigazítása, nem változtatása tegnapelőtti nyilatkozatomnak, hanem egyszerűen konstatálása egy ténynek, melyet elő kellett adnom bizonyos félreértések, nem akarom mondani, félremagyarázások folytán, melyek tegnapelőtti nyilatkozatomhoz egyes képviselőtársaim részéről fűződtek. (Felkiáltások a szélsöbaloldalon : Hát a közös jelvénynyel mi lesz ? Zaj.) Én nyilatkoztam az egész kérdésre, megmondottam, hogy a jelvényt együttesen kívánjuk megoldani az egész hadseregre nézve, de közös czimert nem tartok lehetségesnek. Ugron Gábor: De közös lobogót igen! (Mozgás és zaj a szélsöbaloldalon.) Gr. Tisza István miniszterelnök: Hogy azután ezt a t, képviselő urak helyeslik-e vagy sem, az természetesen mindenkinek a saját dolga. Én a kormány álláspontját köteles voltam itt teljes világításba helyezni és azt hiszem, hogy a 67-iki kiegyezési politika alapján ezt a magatartást, ezt az álláspontot joggal megtámadás tárgyává tenni nem lehet. Egyebekről most nem nyilatkozom. Fentartom magamnak, hogy majd a törvényjavaslatok érdemleges vitája alkalmából vegyem fel újból ezt a kérdést. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Polónyi Géza képviselőurfélreértett szavai értelmének helyreigazítása czimén kér szót. Polónyi Géza: T. képviselőház! Félreértett szavaim értelmének helyreigazítása czimén kívánok egy rövid nyilatkozatot tenni. Elsősorban nagyon sajnálom, hogy megfeledkeztem a választási törvény revíziójának kérdéséről, de ez most a tárgyhoz nem tartozik. A t- miniszterelnök ur engem nyilván félreértett, vagy legalább nem értette meg nyilatkozatom értelmét. Bocsánatot kérek, a kérdésnek ilyen alakjában az a históriája, hogy az előbbi kormányok, nevezetesen Széll Kálmán miniszterelnök ur az »együttes« szót szokta használni. Gr: Tisza István miniszterelnök: Az nem mindegy? Kákán csomót keresnek! Ugron Gábor: A képviselőház és a főrendiház együttes ülést tart, de közös ülést nem! (Derültség a jobboldalon.) Polónyi Géza: T. képviselőház! Hogy az együttes szó alatt érthető-e a közös szó és hogy Széll Kálmán volt miniszterelnök ur, s a t. nem-