Képviselőházi napló, 1901. XVIII. kötet • 1903. julius 23–november 11.

Ülésnapok - 1901-328

270 328. országos ülés 1903 november 5-én, csütörtökön. tett kijelentéseit is teljesen fedi. Báró Dániel Ernő képviselőtársam tegnap azt hozta fel, hogy objektív okok azok, a r melyek gróf Apponyi Albertet erre birták. Én azt hiszem, igenis, nem objektív, hanem tisztán szubjektív okok, a legszubjektivebb okok. mert azt mondja gróf Apponyi Albert: a ház tanácskozásai és e ta­nácskozások jövendőbeli fejlődése iránt a leg­nagyobb figyelemmel tartozom lenni. Kijelenti, hogy politikai kontroverziákba belesodortatott és e miatt a közélet minden férfiát érintő jogos kritikának ki van és ki lesz téve, tehát nincs abban a helyzetben, hogy a ház tanácskozásait vezesse. Vissza akarok térni arra, hogy ő mit mond : fél attól, hogy belevegyülhet a politikába és nem akar a ház elnöke lenni, a ki e poli­tikát vezeti. Gróf Apponyi Albert urnak ez a nézete azonban, bevallom egész őszintén, reám azt a benyomást teszi, hogy ő fedni akarja a szabadelvű pártot és a kormányt, a mely tőle ezt kívánta és egy nemes léleknek kijelentése ez, a ki a valódi titkos czélt, a titkos rugót ezzel leplezni akarta. Mert közismert dolog, hogy a szabadelvű pártban mi történt. A ki­lenczes bizottságban gróf Apponyi Albert kije­lentette az ő nézetét és a végső konklúzió az volt, hogy nem vonja le a konzekvencziát, az ő nézetével benn marad a pártban és csak akkor lép ki a síkra, ha annak idejét elérkezettnek látja. Gróf Tisza István ur kijelentette, hogy ő szivesörömest akczeptálja, hogy benn marad­jon, de megkívánja igaz meggyőződése szerint, hogy tartózkodjék minden olyan cselekvéstől, a mely azokat, a kik gróf Apponyi Albert né­zetét vallják, tettleg a párt álláspontjával el­lentétbe hoznák. Gróf Apponyi Albert nyilat­kozott is, és ha jól tudom, azt mondta, hogy azon nyolczadik szakaszon, a melyet sokan oly nagy vívmánynak tekintenek, hogy esetleg nem is teszik a házban szóvá, (Elénk derültség hal­felöl.) különböztek leginkább össze. Kijelentette, hogy ő kérdés tárgyává fogja tenni annak ide­jén, hogy taktikai szempontból kozatik-eaz a ház elé, vagy pedig komoly való. Holló Lajos: Ilyen programniokat csinál­nak, a melyeket nem lehet a ház elé hozni! (Ugy van! halfelöl.) Zboray Miklős: Gróf Apponyi Albertet a kilenczes bizottságban leszállították fokról-fokra a nemzeti követelményeknél arra a minimumra, a melynél lejebb már nem mehetett, leszállítot­ták oda, hogy belenyugodott egy olyan szövege­zésbe, a melyet lehet igy is, ugy is értelmezni. És a mikor azt látta, hogy háta mögött fel­ajánltak még egy olcsóbb egyezséget is azok, a kik résztvettek az alkudozásban, (Igaz! Ugy van! hal felöl.) akkor maga előtt látta azt az utat, hogy vagy ott hagyja az egész pártot, vagy tűri, hogy pártja nagy része cserbenhagyja és ő szégyenszemre kivonul. B. Kaas Ivor: Katonai ischli klauzula! Zboray Miklós: Ha gróf Apponyi Albert, a ki 25—30 év óta küzd a nemzeti követelmé­nyekért, a kit a ház bizalma elnökké tett, egyénileg ugy véli is, hogy erkölcsi tőkéjét oda­dobhatja az uraknak prédául, — mert nem ol­tár az, — mi ellenzék, s a nemzet ugy véljük, hogy neki kötelessége ebben a válságos időben ott ülni az elnöki székben. (Igaz! Ugy van! a hal- és a széls'ihaloldalm.) Miért? A köteles­séget nem ő rá értem, mert egyénileg, emberi­leg talán érthető, nemes és tiszteletet követelő, a hol talán arra szükség sincs; de okot ad erre az önök eljárása, t. túloldal. Mert tekintsünk csak a közelmúltban történtekre vissza. Az előbb érintettem, hogy mikép történt a kilenczes bi­zottságban az a szövegezés, hogyan lett leszo­rítva gróf Apponyi Albert a minimumra, hogy onnan fel ne kelhessen, hogyan lett a minimu­mon alul téve egy utóajánlat, a melyet a ke­reskedői világban tisztességtelen verseny névvel neveznének. (Ugy van! halfelöl.) Ne feledjük azt, t. képviselőház, hogy külső egyéb jelek is azt bizonyítják, hogy grőf Apponyi Albertnek menni kellett az egyértelmű bizalom daczára, csak azért, mert az ő egyénisége az egyik ok lenne arra, hogy azok a törvénytelenségek, a melyeket megkísérteni akarnak és fognak, alatta meg nem történhetnek. (Igaz! Ugy van! halfelöl.) B. Kaas fvor: Azért nem szabad neki el­menni ! (Ugy van! hal felöl. Derültség a jobb­oldalon.) Zboray Miklós: Még be sem ült gr. Tisza István a miniszterelnöki székbe, mikor azt lát­juk, hogy az egyetemi ifjúság a múlt szombaton egy tüntetést akart rendezni és 16 egyetemi polgárt összekötöztek és ugy vitték őket a rend­őrségre. Az a rendőrség, a mely, mikor a par­lamenti vesztegetésről volt szó, futni hagyta a bűnöst; (Igaz! Ugy van! bal felöl.) az a rend­őrség, a mely a parlamenti bizottság előtt azzal védekezett, hogy nincs feljelentés és nem akadályozhatja meg a bűnöst. Rakovszky István: Polónyi ur ne paktáljon, Polónyi ur esküdött, hamisan esküdött! (Nagy zaj.) Zboray Miklós: Arra a rendőrségre, a mely­nek főkapitánya, a mikor a szökésben lévő Dienes­nek egy társa visszajött, detektivekkel hurczol­tatta, hogy informácziókat szerezzen jobb tudo­mása ellenére,.., (Nagy zaj.) Elnök (csenget): Csendet kérek ! Zboray Miklós: ... az a rendőrség, mondom, oda hurczolja őket és az az egyetemi tanács, a mely eddig exczellált a szigorlati dijak szaporí­tásával, uj életre kel az uj korszakban és ki­jelenti, hogy ki fogja csapni azokat az egyetemi ifjakat. (Mozgás balfelöl.) Mit bizonyít ez ? Azt, hogy csirájában akarnak megfojtani minden ellenzéki szellemet, a szabad szellem minden megnyilvánulását, a gyülekezési jogot. De bizonyítja ezt még egyéb is. Itt vannak bizonyos akták a kezeim között.

Next

/
Thumbnails
Contents