Képviselőházi napló, 1901. XVIII. kötet • 1903. julius 23–november 11.

Ülésnapok - 1901-325

218 325. országos ülés Í903 október 3-án, szombaton. mindnyájan azt az elkeseredést, a melyet ez a kemény rendszabály előidézett, nemcsak azok­ban, a kik közvetlenül sújtva vannak általa, hanem az egész ország közvéleményében. Nem is akarom ennek hatását gyengíteni azzal, hogy bárkinek is szemrehányást tegyek azért, hogy az ujonczjutalék megszavazásának megakadályo­zása ezen szomorú következményre vezetett, sőt minden rekrimináczió mellőzésével elismerem an­nak jogosultságát, hogy ennek a hadügyminisz­teri rendeletnek akár törvényszerűsége, akár szükségessége ebben a házban tárgyaltassék és megfelelő határozat hozassák. Azonban, t. ház, mi a közös hadügyminisz­ternek a mi alkotmányunk értelmében direkt utasításokat nem adhatunk, (Felkiáltások bal­felöl: Nem áll!) mi a közös hadügyminiszteri rendelet közvetlen, tehát hatályos visszavoná­sára neki parancsot nem adhatunk és ezen ren­deletnek kibocsátásáért a közös hadügyminisz­tert sem politikailag, sem jogilag felelőségre nem vonhatjuk. Thaly Kálmán: De jogilag igen, mert nem ellenjegyezte! (Zaj a t szélsöbaloldalon.) Nagy Ferencz: És pedig azon oknál fogva, mert az 1867 : XII. törvényczikk értelmében (Felkiáltások a szélsöbaloldalon: Nem áll! Elnök csenget.) a hadügyminiszter csak a delegáczió­nak felelős, akár politikai értelemben, hogy a delegáczió leszavazza, akár jogi értelemben, hogy a delegáczió elhatározza a hadügyminiszter vád alá helyezését. Szatmári Mór: No hiszen! Ha akkor lesz vád alatt az a miniszter, ha ők fogják kérdőre vonni! (Zaj.) Ugron Gábor: De a jog megvan! (Zaj a szélsőbaloldalon. Halljuk! Halljuk! a jobbolda­lon. Elnök csenget.) Nagy Ferencz: Bocsánatot kérek, mi csak a magyar kormánynyal állunk szemben, mi csak a magyar kormánynak adhatunk utasítást, mi csak a magyar kormányt vonhatjuk felelőségre. (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon. Ellenmon­dások a szélsöbaloldalon.) B. Kaas Ivor: A magyar kormány köteles érvényesíteni befolyását a közös kormányzatra! (Zaj a jobboldalon és felkiáltások: Halljuk! Halljuk!) Nagy Ferencz: Méltóztassék meghallgatni, akkor oda jutok, a hová képviselő ur eszme­menete vezet. De a mit most mondottam, az annyira sziklaszilárd alkotmányjogi tétel, (Zajos ellenmondások a szélsöbaloldalon. Elnök csenget.) hogy e felett vitatkozni sem lehet, és ezt közbe­szólásokkal elhomályosítani nem lehet. (Helyes­lés a jobboldalon. Zaj a szélsöbaloldalon.) Ugron Gábor: A háznak a jogát gyakorolja a delegáczió! Nem független! A háznak bizott­sága! Nagy Ferencz: T. képviselőház! Most fele­lős kormányunk nincsen. Minthogy pedig nin­csen felelős kormányunk, mi a magunk akaratának — politikailag véve — érvényt szerezni nem tudunk, (Igaz! Ugy van! a jobboldalon.) mert azt a kormányt, a mely már beadta lemondá­sát .. . (Zaj a szélsőbaloldalon. Elnök csenget.) Szatmári Mór: Hát akkor a hadügyminisz­ter csinálhat, a mit akar ? Mit ér akkor ennek a háznak a sokat emlegetett szuverenitása? (Zaj a szélsöbaloldalon. Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) Pap Zoltán: Sohasem volt akarata ennek a háznak! (Halljuk! Halljuk! jobbfelöl. Zaj a szélsöbaloldalon.) Nagy Ferencz: A t. képviselő urak mindig követelik maguknak — kezdve Kossuth Ferenczen, a ki ebben a tekintetben nagyon érzékeny, — hogy mi csendben hallgassuk meg őket; és mikor mi minden szenvedélytől menten, nyugodtan akarunk tárgyalni, ezt önök folytonos közbe­szóíásaikkal meg akarják akadályozni. (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon.) Elnök: Csendet kérek, t. ház! (Halljuk! Halljuk ! jobbfelöl.) N,agy Ferencz: Folytatom tehát, t. ház. Állítottam, hogy mi a magyar kormánynyal állunk szemben; ma pedig nekünk nincsen fe­lelős kormányunk. Mit jelent ez? Ugron Gábor: Felelős a kormány mindaddig, a mig felmentve nincs! Nagy Ferencz: Mindjárt rátérek! Ugron Gábor: Rettenetes teóriák ezek! (Zaj a jobboldalon és felkiáltások: Halljuk! Halljuk ! Elnök csenget.) Nagy Ferencz : Ez nem teória ! Ez törvény ! Ugron Gábor: A ki intézkedik, az mind felelős! Még a szolgabíró is! [Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) Elnök: Csendet kérek ! Nagy Ferencz: Polónyi Géza képviselő ur a zárt ülésben megtette a helyes megkülönböz­tetést a politikai és a jogi felelőség között. értvén az előbbi alatt azt, ha mi leszavazzuk a kormányt, utóbbi alatt pedig, ha jogilag, a vád alá helyezéssel, felelőségre vonjuk. Ugron Gábor képviselő urnak is el kell fogadnia ezt a dis­tinkcziót. Ugron Gábor: Ezt értem, de akkor nem lehet mondani, hogy nem felelős, legfeljebb csak azt, hogy korlátolt a felelősége! (Nagy zaj a jobboldalon és felkiáltások: Halljuk! Halljuk!) A ki kormányoz, az mind felelős! (Zaj.) Elnök : Csendet kérek ! Nagy Ferencz: Már most azt a kormányt, a mely beadta lemondását, mi már nem szavaz­hatjuk le, mert hiszen ez a kormány megtette előbb azt, a mit mi elérnénk a leszavazás által. Tehát, ha politikailag felelőségre akarjuk vonni a magyar kormányt, •— a mi nekünk az egye­düli eszközünk, — ezt a hadügyminiszter rendele­tével szemben nem alkalmazhatjuk. Szatmári Mór: Utasítást adhatunk! Nagy Ferencz: Igen, a magyar kormánynak adhatunk utasítást, mely szerint eszközölje ki a

Next

/
Thumbnails
Contents