Képviselőházi napló, 1901. XVIII. kötet • 1903. julius 23–november 11.

Ülésnapok - 1901-324

32b. országos ülés 1903 szeptember 30-án, szerdán. 195 vazást kérnek. Ezt figyelembe nem vehettem, minthogy a házszabályok 229. §-a egyenesen azt mondja, hogy a szavazás megkezdéséig kell ezt a kívánságot előterjeszteni, a szavazás megtörténte után már nem lehet. (Helyeslés.) Kossuth Ferencz képviselő ur kivan szólni. Kossuth Ferencz: T. ház! Bátor vagyok azt az indítványt terjeszteni a ház elé, hogy a bizottság az említett kérdésben sürgősen tegyen javaslatot. (Felkiáltások jobb felöl: Kétszer nem határozhatunk!) Bocsánatot kérek, ez egy uj indítvány. Én tehát azt indítványozom, hogy a bizottság tárgyalja sürgősen a kérvényt és terjeszsze azt a ház elé az első érdemleges ülésen, (Helyeslés a szélsőbaloldalon. Zaj jobbfelöl.) Rakovszky István: T. képviselőház! Éti is ezen indítványhoz egy pótinditványnyal akarok járulni. Miután én a sürgősséget nem találom oly kifejezésnek, a mely egy meghatározott időpontra vonatkozik, ezen kérdés pedig oly fontos, hogy ezt minél hamarább dűlőre szeretnők juttatni, a következő indítványt vagyok bátor a t. ház elé terjeszteni: Indítványozom, hogy Szatmár-Németi kérvénye a kérvényi bizottságnak kiadassák azon meghagyással, hogy hat nap alatt tegyen jelentést a háznak. (Helyeslés balfelöl. Felkiáltások jobbfelöl: Házszabályellenes! Nagy zaj.) Elnök: Hock János a házszabályokhoz kivan szólani, Hock János : T. ház ! A két indítvány lényegileg az én szememben egy, mert mind a kettő azt az alapgondolatot fejezi ki, hogy a magyar törvényhozás szivén viseli és egyúttal gondoskodik, hogy a jogtalanul visszatartott katonák (Ellenmondás jobbfelöl.) háromévi szolgálat után hazamehessenek. Ha a paritást megtagadjuk még abban is, hogy a véradó tekintetében többet követelünk saját gyermekeinktől, mint követelnek Ausztriában, akkor paritásról nem beszélhetünk. (Igaz! Úgy van! a szélsőbal-oldalon.) Október 1-én az osztrák kiszolgált katonák hazabocsáttatnak, a magyar gyermekek ellenben nem. (Zaj jobbfelöl.) Én taktikai szempontból kijátszani ezt a fegyvert ellenünk nem engedem. Mikor itt a sürgős indítványt benyújtotta Kossuth Ferencz ur, azt hiszem, teljesen megfelelt mindnyájunk gondolkozásának az a kívánsága, hogy ebben az ügyben a képviselőház mielőbb határozzon. Az időhöz kötött terminus, az a hat nap, szerintem nem ugy tekintendő, hogy hat napig húzza a bizottság határozatát, hanem legkésőbb hat napi záros határidő alatt jelentést tartozik adni, tehát ki nem tolhatja semmiféle ürügy alatt a határozatot. (Helyeslés balfelöl.) Ha a sürgősség mellett tették volna fel a szavazásra a kérdést, az hiszem, a ház szavazása már az első pillanatban e mellett döntött volna, a 48 óra alatt való jelentéstétel ellen csupán azért szavaztak tudtommal, mert fizikai akadályok miatt lehetetlen 48 óra alatt a kérvényi bizottságot összehívni és annak határozatát provokálni. Én tehát hozzájárulok esetleg a pótinditványhoz és hozzájárulok a sürgősségi indítványhoz is, mert a sürgősséget nemcsak megköti, hanem kiegészíti és fixirozza Rakokvszky István urnak indítványa. (Helyeslés balfelöl.) Ezért, ismétlem, mind a kettőhöz hozzájárulok. (Zaj.) Gr. Tisza István: T. képviselőház! Én mindenekelőtt azt a kérdést vagyok bátor intézni a ház mélyen t. elnökéhez, vájjon ugy fogja-e fel a dolgot, hogy az imént lefolyt szavazással az, hogy mi történjék ezen kérvénynyel, végkép elintéztetett-e vagy sem, és hogy ennek folytán ugyanezen tárgyban másodszor nem határozhatunk, . . . Hock János: JN[em ugyanabban határozunk ! (Zaj jobbfelöl. Halljuk! Halljuk!) Gr. Tisza István: . . . mert ha a ház mélyen t. elnöke ebben a felfogásban volna, akkor nagyon természetszerűleg az egész kérdés elesik, (Egy hang a szélsöbaloldalon: Dilemma elé állitják az elnököt! Zaj jobb felöl.) Ha a ház mélyen t. elnökének meggyőződése az, hogy az imént lefolyt szavazás után ujabb indítványok tételének és ezek feletti ujabb határozathozatalnak megengedhetősége fenforog és annak helye van, akkor én a magam részéről kijelentem, hogy Kossuth Ferencz t. képviselőtársamnak indítványát elfogadni hajlandó vagyok. (Helyeslés a jobb- és a szélsöbaloldalon.) Holió Lajos: Egyhangúlag elfogadjuk! Gr. Tisza István: Gondolom, az indítvány ugy szól, hogy a kérvényi bizottság jelentése a ház első rendes ülésén terjesztendő be. Azt hiszem, ebben ki van fejezve a sürgősség legnagyobb foka, a mely rendes parlamenti tárgyalás mellett lehetséges. (Helyeslés.) Elnök: T. ház ! Méltóztassanak megengedni, hogy gr. Tisza István képviselőtársamnak egyenesen hozzám intézett kérdésére válaszoljak. (Halljuk! Halljuk!) A mi nálam mérvadó, az az, hogy Kossuth Ferencz t. képviselő ur már akkor jelentkezett szólásra, mikor Holló Lajos indítványa felett a szavazást megkezdettük. Én azonban az ő jelentkezésének tartalmát és kívánságát nem ismervén, intettem neki, hogy csak szavazás után szólaljon fel. Ezen intézkedésem folytán esett tehát el attól, hogy indítványát előbb megtehesse. Ennek folytán nem volna helyes, nem volna méltányos és nem felelne meg a házszabályoknak, hogy ha megfosztanám őt azon indítványnak később való megtehetésétől, a melyet ő már szavazás előtt akart megtenni (Felkiáltások jobbfelöl: Elfogadjuk !) Azonban kijelentem , . , Münnich Aurél: Jövőre azonban ez ne legyen preczedens! Elnök: Itt nem a preczedensről, hanem egy teljesen szabályszerű eljárásról van szó, (TJqy van! a szélsöbaloldalon.) a melynél csak egy elnézés esett közbe, a mely elnézésből senki 25*