Képviselőházi napló, 1901. XVIII. kötet • 1903. julius 23–november 11.

Ülésnapok - 1901-323

323. országos ülés 1903 szeptember 29-én, kedden. 189 Elnök: Kérek csendet Kubik képviselő úrtól ! (Derültség jobbfelöl.) Pichler Győző: Körber miniszterelnök beszédéből én csak egyetlen passzust akarok idézni. Körber miniszterelnök ur ugy a bécsi képviselőházban, valamint tegnap a főrendiházban kijelentette, hogy neki felhatalmazása van arra, hogy kijelenthesse, hogy minden katonai ügyekben az ausztriai kormány ezentúl meghallgattatik. Polónyi Géza: Beleegyezése nélkül semmiféle intézkedés nem tétetik! Pichler Győző: Sőt hozzátette még, hogy beleegyezése, tudta nélkül semmiféle megállapodás katonai ügyekben, egyoldalúkig, nem történhetik. Ez a kijelentés vonatkozik minden változtatásra, vonatkozik a jövőben történendő minden törvényhozói cselekményekre. Néhány hónap előtt Körber miniszterelnök ur, midőn Héderváry miniszterelnök először foglalta el a miniszterelnöki széket és visszavonta a katonaság magasabb kontingensét, beadta a lemondását. Akkor ez szerepelt, mint a lemondás indoka. Akkor megakadályozták e dolog nyilvánosságra hozatalát. Most hetek és hónapok múlva kitűnt, hogy csakugyan tény az, hogy Ausztria kormánya már akkor is önként Magyarország ügyeibe akart avatkozni s a király és & nemzet közt történt megállapodás daczára pressziót akart gyakorolni a királyra ... Polónyi Géza: De gyakorolt is, nemcsak akart! Pichler Győző: ... és, hogy azon pressziót csakugyan gyakorolta is, az kitűnt a következményekből, mert a chlopy-i hadiparancsból kifolyólag ez a nyilatkozat történt, a melyet röviden emiitettem és a melyet itt részletesen tárgyalt a ház előtt Kossuth Ferencz, pártunk t. elnöke. Már most engedjék meg, t. képviselőház, hogy még egy lépéssel tovább menjek. Annyira ment az osztrák miniszterelnök ur, hogy az osztrák képviselőházban egyenesen utalt arra, hogy ő nemcsak beleavatkozik, de tényleg résztvesz a most Magyarország és királya közt folyó vitában, vagy mondjuk ugy: a Magyarország követelése és a korona ellenállása közt folyó vitában: mert határozottan kijelentette, hogy a nyelvre és a vezényleti szóra vonatkozó követelések egyenesen visszautasittatnak, »aber es gibt Porderungen, die diskutabel und zulässig sind«, tehát kijelentette, hogy ő neki jogot adtak, ő neki fórumot adtak arra, hogy »diskutabel« és »zulässig« követelések felől véleményét az osztrák képviselőházban is nyilvánítsa. Nyilvánvaló tehát, hogy az a küzdelem, a melyet a magyar országgyűlés a katonai kérdésekben folytat, bármily politikai álláspontot veszünk is, nem köztünk és a korona közt folyik, hanem beleavatkozik abba egy idegen faktor, egy idegen államfő ebben egyenesen tényező. Ezzel szemben engedje meg a t. ház . , . (Mozgás jobbfelöl. Halljuk! Halljuk! a szélsöbaloldalon.) Kubik Béla: Megint egész kaszinó van odaát! Azt nem látja az elnök ur ? így nem lehet tárgyalni! (Halljuk! Halljuk! a szélsőbaloldalon. Zaj.) Elnök (csenget): Csendet kérek! Kubik Béla: Tiszta dolog! Ott a rothadt sarokban nem méltányolnak soha semmit! Polónyi Géza: Most az egyszer jóban törik a fejüket, ne bántsuk őket! (Elénk derültség. Mozgás és zaj. Elnök csenget. Egy hang a szélsőbaloldalon : Gajáry már ki van zárva onnan!) Szatmári Mór: Annak sem tetszik már ! (Zaj.) Elnök: Kérek miden oldalon csendet, képviselő urak! (Halljuk! Halljak!) Pichler Győző: Ezzel szemben a miniszterelnök ur ma itt provokálóan felkelt, és a helyett, hogy hivatkozva a magyar alkotmányra, hivatkozva a magyar törvényhozásra, erélyesen visszautasítaná minden idegen faktor beavatkozását, (Ugy van! Ugy van! a bal- és a szélsöbaloldalon. Helyeslés a középen.) — a mely beavatkozás megtörténtéhez egyáltalában kétség nem férhet, — azt mondja, hogy ezeket a kijelentéseket »csak így lehet éä csak így kell magyarázni,« T. ház, azokat a kijelentéseket soha sem lehet és nemhogy nem kell, de soha sem szabad igy magyarázni, (Ugy van! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) a mint azt az igen t. miniszterelnök ur itt feltünteti. Azok a kijelentések olyan strict axiómákként és olyan határozott modatokban vannak odavetve, hogy azokat semmiféle magyarázat alá vetni nem lehet; (Ugy van ! Ugy van! a szélsöbaloldalon és középen.) azok határozott kijelentések, határozott axiómák voltak, {Ugy van! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) a melyekkel szemben azt mondja nekünk a miniszterelnök ur, hogy ezt igy kell és csakis igy lehet magyarázni. T. miniszterelnök ur, önnek módjában volna ez alkalommal egyszerűen megvédeni, ha nem mást, a magyar országgyűlésnek és a törvényhozás másik faktorának egységes működését, és ön sem a koronának, sem a magyar törvényhozásnak nem tett szolgálatot, sőt igen nagy ártalmára vált, (Ugy van! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) a midőn ilyen limonádé-magyarázatokkal akarta magát kivágni a Körber nyilatkozatainak kérdése alól. (Ugy van! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) T. ház! Meg kell jegyeznem, hogy odaát az önök részéről egyrészt Ivánka képviselő úrtól az innenső oldalon, másrészt Kubinyi Gréza képviselő úrtól a túlsó oldalon ma a miniszterelnök ur beszéde alatt hallott feltűnő közbeszólások is jelezték nekünk azt, hogy a miniszterelnök ur nyilatkozatai sokakat még ott a kormánypárt többségében sem elégítettek ki, (Ugy van! Ugy van! a középen, a bal- és a szélsöbaloldalon.) Polónyi Géza: Nagyon örvendetes jelenségnek tartom!