Képviselőházi napló, 1901. XVIII. kötet • 1903. julius 23–november 11.

Ülésnapok - 1901-323

323. országos ülés 1903 jelenti, — és egyebet semmi szin alatt sem je­lenthet — hogy a háromévi szolgálati kötele­zettségnek deczember 31-ét megelőzőleg kellett eltelnie. Ezt támogatja az 52. §. világos rendel­kezése is, a mely azt mondja, — az 1882. évi XXXIX. törvényczikk 11. §-ával teljes össz­hangzásban, — hogy azon évi deczember 31-én történik a másik szolgálati viszonyba való át­helyezés és illetőleg az attól való elbocsátás, a melyben a törvényszabta szolgálati évek elteltek. Ennek felel meg a legelső véderőtörvóny, az 1868. évi XL. törvényczikk 4. §-ának idevonatkozó intézkedése is. Mindebből tehát világos, hogy a törvénynek minden idevonatkozó rendelkezése ellentétben áll ezen közös hadügyminiszteri ren­delettel. (Ugy van! a szélsobaloldalon.) Ezt még inkább megvilágítja a véderőtör­vóny végrehajtására vonatkozólag kiadott utasí­tás, a mely természetesen mindezen rendelkezé­sekkel tökéletesen egybehangzik. De, t. képviselőház, hogy milyen abszurdum volna ez a törvénymagyarázat, azt egy példával legyen szabad illusztrálnom, (Halljuk! Halljuk!) a melynek bekövetkeztét én ugyan nem óhajtom, de a mely példa igenis előállhat, ha ugyanazzal a makacssággal találkozunk továbbra is a hata­lom részéről, a melylyel a nemzeti követelések iránti törekvéseinket el akarnák fojtani. Vegyük azt az esetet, hogy, mondjuk, 1904 január köze­péig nem sikerül a kormánynak az ujonczozási törvényt megszavaztatnia; 1904 január 15-én, a nemzeti követelések teljesítése árán, a rendes parlamenti munkálkodás beáll és azután a meg­szavazott ujoncztörvény folytán a sorozás esz­közölhető lesz. Az igy besorozott ujonczokra nézve természetesen az állománybavétel napjától kezdődik a szolgálati kötelezettség, vagyis a törvényben meghatározott három esztendő letel­nék a példa szerint 1907 január 15-én. De ha bármiféle okból ismét megakadna a parlament­nek a munkálkodása és 1907-ben azon időpont­ban, a mikor a harmadik évüket szolgáló kato­nák szolgálati kötelezettsége lejár, megint nem lenne lehetséges az ujoncztörvény megszavazása ós a sorozás eszközlése, és ez az állapot a had­ügyi kormány mostani törvénymagyarázatával eltartana esetleg egészen az 1907. évnek a végéig, annak deczember hó 31-éig, bentartaná a harmadéves katonákat egy teljes évig, azok­nak a szolgálati idejét tehát a törvényhozás megkerülésével, az országgyűlésnek fentartott jog kijátszásával három esztendőről négy eszten­dőre is fölemelhetné. (Ugy van! a szélsőbal­oldalon.) Thaly Kálmán: Kitelik tőle! Bakonyi Samu: íme, t. képviselőház, milyen abszurdumokra vezetne ez a törvénytipró, ez az alkotmánysértő rendelkezés és az abban meg­nyilatkozó felfogás! (Ugy van! a szélsőbal­oldalon.) De, t. képviselőház, mi törvénytelennek és alkotmányellenesnek kell, hogy nyilvánítsuk a KEFVH. NAPLÓ. 1901 1906. XYIII. KÖTET. zeptember 29-én, kedden. 169 közös hadügyminiszternek felhívott rendeletében foglalt azt az intézkedést is, a mely ujonczozni akarna a nélkül, hogy a törvényhozás neki ujonczokat megszavazott volna. (Ugy van! a sz élsöbalolda Ion.) Madarász József: Törvénytelen is, hateszi! Bakonyi Samu : Arra hivatkozik nevezetesen a közös hadügyminiszter urnak a rendelkezése, hogy a véderőtörvénynek 19. és illetőleg 22. §-a értelmében, a ki védköteles korba belépett, ön­kéntesen beállhat katonának, ha a törvényben felsorolt kizáró okok fenn nem forognak, a mely kizáró okok azonban az illetőnek az egyénisé­gére vonatkoznak. De, t. ház, nem lehet elvitatni, hogy a véderőtörvóny szerint az önkéntes belépésre vonatkozó intézkedések alapfeltétele mindenkoron az ujonczmennyiségnek az országgyűlés által való megállapítása, (Ugy van! a szélsobaloldalon.) továbbá a magyar kontingensnek az osztrák kontingenshez való arányának megállapítása, és végül az ujonczmegajánlásról szóló törvény meg­alkotása. (Ugy van! a szélsőbaloldalon..) Hiszen ha nem ez a felfogás volna helyes, akkor mód­jában állna a közös hadügyminiszternek a leg­eminensebb magyar alkotmányjognak, nevezete­sen az ujonczmennyiség meghatározására vonat­kozó és az ujonczok megajánlására vonatkozó jognak kijátszásával az országban egy zsoldos hadsereget toborozni. (Ugy van! a szélsőbal­oldalon.) És hogy ez igy van, annak sérelmes voltát még élesebben kidomborítja az a körül­mény, hogy nemcsak ujonczmennyiségről, ujoncz­arányrói és ujonczmegajánlásról szóló törvényünk nincsen, de törvényesen megszavazott költség­vetésünk sincs. A delegáczió sem állapította meg az 1904. évre a közös hadügyi költségvetést, annál kevésbbé állott módjában az országgyű­lésnek, hogy a delegáczió által meg sem álla­pított közös költségvetést megszavazza és tör­vénybe iktassa. Ennélfogva, minthogy sem az ön­kéntesen toborzott ujonczoknak eltartása, sem a törvény ellenére benntartott harmadéves katonák ellátása nem az uralkodó pénzén, hanem az ország pénzén történik: (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) ez az intézkedés az ország költségvetési jogának is durva megsértése. (Ugy van! Ugy van! a szélsobaloldalon.) Nem kisebb sérelem, t. ház, a közös had ügyminiszter rendeletében és annak következ­tében a végrehajtás során az az intézkedés is, a melylyel igen sok önkéntes, a ki a véderő­törvóny 25. §-ának 5. bekezdésében neki bizto­sított joggal élve, a szolgálati idő megkezdésének addig való elhalasztását kérte és nyerte meg, a mig tanulmányait befejezi, 1903 október hó 1-ére szolgálattétel czéljából behivatik. (Mozgás a szélsobaloldalon.) Ezt már csakugyan a tör­vény semmiféle betűjével sem lehetne indokolni, és annyira megy immár a közös kormány vak­merő törvénytiprása, hogy ennek indokolását 22

Next

/
Thumbnails
Contents