Képviselőházi napló, 1901. XVIII. kötet • 1903. julius 23–november 11.

Ülésnapok - 1901-320

.320. országos ülés i9()3 Julius 31-én, pénteken. 133 Szivák Imre: Ha megkeresnék a bíróságokat, megtagadnák az engedelmességet. Krasznay Ferencz: A házszabályok 162. §-a az összeférhetlenségi előkészítő bizottságnak megadja azt a jogkört, a melyre itt az adott esetben különösen szükség van, mert azt mondja a 162. §: >A bizottság a tanuk, valamint a szakértők kihallgatását az illetékes járásbíróság utján is eszközölheti.« Megkeresések utján tehát igénybe veheti a bíróságot, én ennélfogva utasításul adnám, hogy a kiküldendő bizottság az összeférhetlenségi bizottság eljárására vonatkozó házszabályszerü rendelkezések szerint járjon el. (Ellenmondás a jobboldalon; felkiáltások: Nem lehet!) Bakó József: Halljuk az elnököt! Elnök: T. képviselőház! Természetes dolog, nem is vagyok feljogosítva arra, szándékomban sincs, hogy bárkit felszólalási jogában korlátozzak, de azt hiszem mentől inkább akarunk utasítást adni a bizottságnak, annak hatáskörére vonatkozólag, annál bonyolultabbá teszszük a helyzetet. (Igaz! TJgy van! a jobboldalon és a középen.) A házszabályok úgyis tartalmaznak erre vonatkozó intézkedéseket, azokon túl terjeszkedni pedig most rögtön lehetetlen volna. (Helyeslés.) Krasznay Ferencz : Épen az analógiát akarom ! Elnök: Legjobb, ha mihamarabb jutunk a bizottság megválasztásához. (Helyeslés.) Simonyi Semadam Sándor: T. képviselőház! (Zaj.) Elnök: Méltóztassanak meghallgatni a képviselő urat! Simonyi Semadam Sándor: Lehetetlennek tartom azt, hogy birói hatáskört házhatározattal bizottságra ruházzunk per analógiám, mikor a birói hatáskört ennél az analógiánál is a törvény állapítja meg. Tökéletesen abszurd dolog, ha e bizottságot bírósággá akarnók átalakítani a nélkül, hogy azok az urak, a kik felett az intézkedni fog. beleegyeznének, és csinálnánk egy hamis analógiát és hamis választott-biróságot. Az összeférhetlenségi bizottságnál a vizsgálatra vonatkozó birói eljárást mindenütt a törvény állapítja meg, törvény határozza meg a garancziákat és a hatáskört. Lehetetlen, hogy ez a most választandó parlamenti bizottság a tanukat oly módon hallgassa ki, mint a hogy itt egyik képviselő ur proponálta, hogy gondolom, köteles lenne az elnök minden egyes képviselő kívánságára a tanúhoz a kivánt kérdést intézni. Pichler Győző: ügy van! Simonyi Semadam Sándor: Képtelenség és lehetetlen! A bizottság igy nem teljesítheti a bírói funkcziót, mert hiszen igy minden egyes képviselő odamehet, vádakat konstruálhat. Kérdések feltételét követelheti. Azonkívül az az indítvány, a melyet, gondolom, Pichler Győző képviselőtársam tett- ugyebár? . . . Pichler Győző: Igen! Simonyi Semadam Sándor: a mely a házszabályban bizonyos tekintetben benne van, a mennyiben előterjesztést minden bizottságban minden képviselő tehet Pichler Győző: Erre alapítottam. . . . Simonyi Semadam Sándor: . . . mondom, ez az inditvány annyiban fontos, hogy ezt az előterjesztést a bizottság birálja meg, vájjon elfogadja-e és végrehajtani az a bizottság dolga, Pichler Győző: Erről nem szóltam ! Simonyi Semadam Sándor: Bocsánatot kérek, ugy értettem, de az inditvány az volt, hogy joga legyen a képviselőnek a kérdést megtenni, az elnök köteles legyen azt a kérdést a tanúhoz intézni, vagy pedig a kéjyviselő indítványt tesz a mi felett a bizottság határoz. Ez kettő. A harmadik inditvány pedig az, hogy nyilvánossá tegyük-e a bizottság tárgyalását? Ez abszurdum. Lehetetlen, hogy hirlapirók oda bemehessenek, mert a házszabályok ezt megtiltják az összes bizottságokra nézve, a mentelmi bizottság ülései pedig a ház tagjaira sem nyilvánosak. A többire nézve mi kivételt nem statuálhatunk és akárhány bizottság kebelén belül merült fel ez a kérdés, a házszabályt mindig szigorúan alkalmaztuk, hogy t. i. a bizottsági ülés senkire, csak a ház tagjaira lehet nyilvános. (Helyeslés a jobboldalon.) Plósz Sándor igazságügyminiszter: (Halljuk! Halljuk!) T. képviselőház! Bármennyire óhajtanám én is, hogy az ügy, a mely szóban forog, mentől alaposabban, behatóbban tisztába hozassák, mégis kénytelen vagyok megjegyezni azt, hogy Krasznay képviselő urnak ahhoz a javaslatához, mely szerint a kiküldendő bizottság az összeférhetlenségi bizottságra nézve a házszabályban megállapított hatáskörrel ruháztassák fel, hozzá nem járulhatok. Az összeférhetlenségi bizottságnak az a hatásköre, hogy tanukat maga elé idézhet és az előtte tett tanúságnak az a jelentősége, hogy a hamis tanuzás büntettetik, törvényen alapszik. Az összeférhetlenségről szóló törvénybe szükségesnek látta a törvényhozás felvenni azt, hogy a tanú, a ki alapos ok nélkül meg nem jelent, vagy a tanuságtételt, ideértve az eskületételt is, úgyszintén a szakértő, a ki közreműködését megtagadja, arra a büntető perrendtartás értelmében szorítható. Továbbá a 20. §-ban kimondja, hogy az összeférhetlenségi ügyben a képviselőház bizottsága vagy a bíróság előtt tett hamis tanuzás az 1878 : V. t..-ez. II. rész XII. fejezetének alkalmazása szempontjából olyannak tekintendő, mintha polgári ügyben követtetett volna el. Ilyen törvényes rendelkezés nélkül nem lehet egy állampolgárt sem arra kényszeríteni, hogy valamely bizottság előtt szankczió terhe mellett megjelenjen, és ilyen törvényes rendelkezés nélkül nem lehet senkit sem megbüntetni, ha hamisan vall. Ez az utasítás az egész büntető törvénynek alapját,