Képviselőházi napló, 1901. XVIII. kötet • 1903. julius 23–november 11.

Ülésnapok - 1901-320

130 320. országos ülés 1903 Julius 31-én, pénteken. Mig tehát egyrészt kérem a miniszterel­nök urat, hozza meg a hazának ezt az áldoza­tot, ha ugyan áldozat, nem pedig mártirság ilyen helyzetben székében ülni — hozza meg ezt az áldozatot a hazának, hogy mondjon le ; vagy ha nem hozza meg (Zaj. Elnök csenget.) lojálisán, mint egyenes ellenfél, ezennel kimon­dom, hogy kénytelen leszek azok közé sora­kozni, (Zajos felkiáltások a szélsöbaloldalon: Éljen Kossuth ! Hosszantartó élénk éljenzés és taps a szélsőbaloldalon.) a kik lehetetlenné fog­ják tenni ezt a kormányzatot, a mely a meg­történtek után többé üdvös a hazára nem le­het. (Hosszantartó élénk éljenzés és taps a szélsöbaloldalon. A szónokot számosan üdvözlik.) Elnök (csenget): T. képviselőház! (Felkiál­tások a szélsőbaloldalon: Öt perez szünetet ké­rünk.) Azok a képviselő urak, kik Kossuth Fe­rencz képviselő úron kivül napirend előtti szó­lásra jelentkeztek, a szótól elállottak. (Általános helyeslés.) Most pedig engedje meg nekem a t. képviselőház, hogy a tanácskozás rendjére nézve javaslatot tegyek. (Halljuk! Halljuk! Felkiál­tások a szélsöbaloldalon: Halljuk a miniszterel­nököt! Zaj.) A mai ülésnek napirendjére (Felkiáltások a szélsöbaloldalon: Halljuk az elnököt!) két tárgy volt kitűzve, melyeknek elseje a kikül­dendő parlamenti bizottság 15 tagjának meg­választatása. Én, t. képviselőház, a nélkül, hogy szüksé­gesnek tartanám ezt tovább indokolni — mert ebben az irányban a ház minden oldalán ritka egyhangúsággal megszólalt a magyar közélet tisztasága iránt való féltékenység szelleme — azt javaslom, hogy a mai ülésnek napirendre kitűzött tárgyai közül csak az elsőt, t. i. a ki­küldendő vizsgáló-bizottság 15 tagja megválasz­tásának eszközlését teljesítsük, s a mikor ezt megtettük, a ház üléseit mindaddig függeszszük fel, a mig a bizottság tanácskozásait befejezte. (Elénk éljenzés és taps a szélsöbaloldalon. He­lyeslés jobbfelöl.) Barabás Béla: Mi indítványoztuk tegnap­előtt és ti elleneztétek! (Zaj a jobboldalon. Fel­kiáltások a szélsöbaloldalon: Halljuk az elnököt!) Elnök: Ezt az elnöki előterjesztést tehát, a melyet minden körülmények közt megtettem volna, a melyhez azonban az ülés előtt spontán kijelentették hozzájárulásukat, illetőleg azon kí­vánságukat, hogy ez megtörténjék, a háznak minden pártjához tartozó képviselők, de maga a magyar kormány is, a ház, ugy hiszem, egy­hangúlag elfogadja. (Általános helyeslés és taps.) Az ülést 5 perezre . . . Barta Ödön : T. képviselőház! Elnök: Milyen czimen kivan a képviselő ur nyilatkozni ? Barta Ödön: Az elnöki indítványhoz kívá­nok szólani. (Halljuk! Halljuk!) Az elnöki indítvány, a mely a magyar köz­élet tisztasága szempontjából kívánatos és a par­lamenti élet nyugodtsága nak elérését czélozza. egyhangú közóhajt képez. (Ugy van!) Erről tehát nem is akarok szólani, hanem szólni akarok arról, hogy miután a magyar parlMment törté­netében a parlamenti bizottságok kiküldésének igen kevés preczedens esete ismeretes, szükséges­nek tartom tisztázni azt a kérdést, hogy a ki­küldendő parlamenti kizottságnak eljárása, hatás­köre, intézkedésének módja és szankeziója mikép állapíttassák meg. (Helyeslés.) A mikor az ország­gyűlés egy u. n. parlamenti bizottság kiküldésé­vel egy országos jelentőségű nagy ügynek meg­vizsgálására teszi meg az első lépést, akkor én nagy hibának tertanäm, ha ennek a parlamenti bizottságnak eljárása, az utólagos kritika ve­szélyének tétetnék ki, holott annak direktívája előzetesen megállapítható, hatásköre előre is kör­vonalazható, mert a parlament a maga hatás­körében ez irányban intézkedhetik. (Elénk he­lyeslés a szélsőbaloldalon.) Ez az egyik, a miért szót kértem. A másik, a miért felszólalok, az, hogy a magyar kormánynak hozzájárulása ahhoz, hogy a törvényhozás e kiküldendő parlamenti bizott­ság határozathozataláig üléseket ne tartson, egy igen veszedelmes j>reczedensül szolgálhat arra nézve, hogy egy ex-lexben levő kormány bizony­talan ideig, vagyis egy kiküldött bizottság mű­ködése befejeztének bizonytalan időpontjáig, te­hát előre be nem látható időpontig, országgyűlés nélkül kormányozhasson. (Helyeslés a szélsöbal­oldalon.) Visszaidézem a t. ház szives emlékezetébe azt, hogy az ex-lex tartama alatti felszólalások mindenikében arról volt mindig szó, hogy ga­rancziális intézkedést lát a törvényhozás abban, hogy, mig az ex-lex tart, az országgyűlés el nem napoltatik. (Egy hang a baloldalon: Királyi kézirattal f) Bocsánatot kérek, nem királyi kézirattal való elnapolásról volt szó. Nem akarok a napló­ból erre vonatkozólag idézni, de tény, hogy mindig az országgyűlés állandó együttlétéről volt szó. Már most, ha egy ilyen indítványt foga­dunk el megjegyzés nélkül, a mely azt mondta, hogy egy parlamenti bizottság küldetik ki és addig, a mig ezen bizottság működése be nem fejeztetik, jelentése be nem terjesztetik, a ház üléseket ne tartson: akkor a ház saját határo­zatával egy bizonytalan hosszú, előre nem lát­ható ideig napolja el üléseit, a melyet én, szem­ben azzal a garancziális intézkedéssel, a melyre többször történt hivatkozás, visszaesésnek tar­tanék. (Elérik helyeslés a szélsöbaloldalon.) Azért méltóztassék prekluziv terminusig elnapolni a háznak üléseit, a mikor is az országgyűlés ösz­szejövén, e kérdésben újra határozhat, de ne méltóztassék a parlamenti bizottságnak esetleg hónapokig tartó munkásságától tenni függővé az országgyűlés tartását. (Elénk helyeslés a jobb- és a baloldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents