Képviselőházi napló, 1901. XVIII. kötet • 1903. julius 23–november 11.

Ülésnapok - 1901-320

320. országos ülés 1903 Julius 31-én, pénteken. 121 dotta: »Ha tehát a t. ház hozzájárul . . .«, a mi annyit jelent, hogy a ház többsége elfogadta az indítványt. Történt azonban a napló szerint az, hogy a jobboldal tagjai észrevették, hogy micsoda kényes kérdést határoztak ők el és utasítottak a bizottsághoz és akkor az igen t. elnök ur Pálfordulást csinált és azt mondotta, hogy »azon elnöki előterjesztésemet* stb. Konstatálom a napló szerint igenis, hogy a határozat el lett fogadva, de minden körülmények közt el nem lett utasítva, és ezt az elnök ur határozatilag ki nem mondotta. Ennek daczára a jegyzőkönyvbe a valóságnak épen ellenkezője lett belevete, t. i. az, hogy a ház elutasította, a mit a t. elnök ur a jegyzőkönyv szerint kijelentett, a napló szerint azonban ki nem jelentett és a miben a naplónak kétségtelen igaza van, mert itt a túloldal tagjai egyedül ültek, zajt senki sem csinált, tehát a gyorsírók félre nem érthettél? a kijelentését. Én tehát ezek alapján indítványozom, hogy a jegyzőkönyvből ezen valótlan tény hagyassák ki, a t. elnök ur pedig ezen indítványomat tegye újra határozathozatal tárgyává és a ház határozzon ebben a kérdésben, a mennyiben kétséges volna, hogy azt a ház elfogadta-e? Nessi Pál: Van határozat, elfogadta a ház. Lengyel Zoltán: Lovászy Márton képviselő ur is bejelentett egy hasonló esetet. A napló 9-ik oldalán van előadva, hogy a »Magyarország« czimü naj)ilapot is megkísértette a sátán az ő pénzével és hogy ezt visszautasították és hogy az esetet megvizsgálás végett a parlamenti bizottság elé kérték utasítani. Ugyezen oldalon foglaltatik Tóth János képviselő ur indítványa parlamenti bizottság kiküldésére nézve. Azt mondotta Tóth János ebben az indítványban (olvassa): »Pap Zoltán és Lovászy Márton képviselő urak iménti bejelentései meggyőződésem szerint nemcsak az ő magánügyeik, hanem az egész magyar parlamentnek, a magyar nemzetnek ügyei.« A végén pedig azt mondja (olvassa): »En kérem a képviselőházat, hogy ezen ügyeknek megvizsgálására 15 tagú parlamenti bizottságot küldjön ki.« Ezt az indítványt elfogadta a miniszterelnök ur is, a ház is egészen. Ennek daczára ez az ügy a parlamenti bizottság elé utasítva nem lett, ez a határozat a jegyzőkönyvből hiányzik. Kérem tehát, a t. elnök urat, hogy vagy ezt pótlásul határozatképen kimondani, vagy pedig ezt a jegyzőkönyvbe belevenni méltóztassék. (Helyeslés a szélsőbaloldalon. Zaj. Elnök csenget.) Kubik Béla: Konventikulumban határozták el bizonyosan! Elnök (csenget): Csendet kérek, t. képviselő urak ! Kubik Béla: Ez hasonlít az elnök úrhoz! Nessi Pál: Azért darálják a jegyzőkönyvet, hogy ne halljuk! KÉPVH. HAPLÓ. 1901 —1906. XVIII. KÖ1ET. Kubik Béla: Azért olvassák olyan lassan! Nessi Pál: Valósággal darálják! Elnök (csenget): Kérem, Nessi képviselő urat, ne méltóztassék folyton közbeszólni! Nessi Pál: Ezután jobban fogunk vigyázni a jegyzőkönyvre! Elnök (csenget): Másodszor figyelmeztetem Nessi képviselő urat, ne méltóztassék folyton közbeszólni. Lengyel Zoltán: A másik megjegyzésem, t. képviselőház, arra vonatkozik, hogy itt a 29-ére hirdetett ülés után a következő napon éjfél után a képviselőház határozatokat hozott; egy olyan napon, a melyre ülés hirdetve nem volt. Ezt azzal indokolják,hogy a házszabályok szerint az ülés el nem oszlatható mindadddig, a mig a napirend megállapítva nincs. Én azokhoz az indokokhoz, a melyeket Barabás Béla képviselőtársam előadott, csak egygyel járulok hozzá, és ez az, hogy a házszabályok ama rendelkezése, mely szerint addig az ülés el nem oszlatható, a mig a napirend megállapítva nincs, a jelen esetben arra az ülésre vonatkozik, a mely 29-ére volt összehiva, nem pedig arra, a mely 30-án folyt, de 30 ára összehiva nem lett. Tehát a házszabályok ezen szakaszának és kijelentésének kötelező hatálya csak 29-én éjfél 12 óráig terjed, mert tovább az ülés nem tart, és igy az ülés tovább együtt sem tartható. (Ügy van! TJgy van! a szélsőbaloldalion.) Végül, t. képviselőház, a legfontosabb kérdéshez jövök, t. i. ahhoz, hogy itt a jegyzőkönyv szerint »A miniszterelnök ur indítványt tesz, melyet Írásban küld az elnökhöz. Széttépetvén ez az indítvány, ugyanazon indítványt az elnökhöz juttatja.« Hát, t. képviselőház, ennek az indítványnak sorsáról, azt hiszem, elég nyilvánvaló dokumentumokkal szolgálok, hogy ez olyan hallatlan eset volt, a milyet igazán ebben a házban soha nem remélhettünk. Azt mondja a jegyzőkönyv, hogy »ugyanazon indítványt juttatja az elnökséghez.* Elnök: Köteles vagyok csupán felvilágosításul arra figyelmeztetni a t. képviselő urat, hogy a jegyzőkönyv nem azt mondja, hogy ^ugyanazon indítványt,« hanem hogy »ugyanazon napirendre vonatkozó inditványt.« (TJgy van ! jobbfelöl. Élénk ellenmondás a szélsőbaloldalon.) Nessi Pál: Ugyanazon indítványt! Horváth Gyula: Ugy látszik, igy beszélték meg, de rosszul tették bele ! Nessi Pál: Akkor az más indítvány! Méltóztassanak konstatálni, hogy ugyanazon indítvány volt-e vagy más indítvány. Ráth Endre: Tessék konstatálni! Elnök: Csendet kérek ! Tessék folytatni a beszédet. Hentaller Lajos: Mi azt nem látjuk! Mi csak a nyomtatottat látjuk ! Ez elnöki és jegyzői paklizás! Nessi Pál: Megmásítják a jegyzőkönyvet! 16