Képviselőházi napló, 1901. XVIII. kötet • 1903. julius 23–november 11.

Ülésnapok - 1901-320

320 országos ülés 1903 Julius 3l-én, pénteken. 117 a túloldal egyik tagjának, gondolom b. Feilitzsch Artúr t. képviselőtársamnak, jutott szerencsére eszébe . . . Benedek János: Hajnalban! Hajnal előtt! (Derültség.) Barabás Béla: . . . Hogy mégis azt az indít­ványt később felolvasták. Az elnökség tette meg ezt az indítványt a maga részéről is, ez pedig a jegyzőkönyvben egyáltalában nem foglaltatik. Kubik Béla: Ez jellemzi a szabadelvű pártot. (Zaj a jobboldalon.) Barabás Béla: De eltekintve ettől a formai törvénytelenségtől és alkotmánysértő cselekedet­től, van még egy mélyebb gyökerű jelentő­sége a dolognak, az t. i., hogy a t. többség ön­kényűleg és egyoldalulag olyan tárgyat tűzött ki napirendre, a mely itt a képviselőház előtt egyáltalában elő nem fordult, mert itt indemni­tási törvényjavaslat beadva nincs. (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloldahn.) A ház előtt levő, le nem tárgj r alt indem­nitási törvényjavaslatot Széll Kálmán miniszter­elnök adta be. A ház elé kezdeményező formá­ban indítványok adatnak be; az indítványoknak pedig — eltekintve a tárgyalás közben felmerült kiegészítő és módosító indítványoktól, mert én most kezdeményező indítványokról beszélek, — a házszabályok szerint két faja létezik: az egyik indítvány beadása a házszabályok 198. §-a sze­rint igy történik (olvassa'): »Minden indítvány egy, a ház asztalára helyezett, inditványkönyvbe az indítványozó nevének és az indítvány tár­gyának rövid bejegyzésével iktatandó be.« Ez az egyik indítvány formája. Az indítványnak tehát alá kell irva lennie. Van azonban olyan indítvány is, a mely törvény alkotását czélozza. Ennél is meg kell maradni annak a formának, hogy az indítvány az indítvány-tevő aláírásával legyen ellátva, de, a mennyiben az indítvány törvény alkotását czélozza, annak törvényjavaslat­képen kell szerkesztve lennie és azt bejelentés­kor be kell nyújtani. Azt kérdezem én most, hogy gr. Kkuen­Héderváry miniszterelnök ur mikor jelentett be indítványt az indemnitásra vonatkozólag és mi­kor adott be erre vonatkozólag törvényjavas­latot? Soha! Itt nemcsak hogy be nem jelen­tette, azt itt nemcsak be nem adta, hanem még azt sem jelentette ki, hogy a Széll Kálmán miniszterelnök által beadott indemnitási javas­lathoz hozzájárul, azt magáévá teszi. (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) És íme a nagy többség bölcsesége, erőszakos akarata folytán megtörtónt az, hogy ráerőszakolják a házra egy olyan javaslatnak a tárgyalását, a mely ide soha be nem került, a mely a ház előtt nincs, a melyet a miniszterelnök ur magáévá nem tett. (Mozgás jobbfelöl.) Erre tessék mondani kádencziát, t. jogász urak, ott a túloldalon! Belitska Béni t. képviselő ur, most beszéljen. (Zaj, elnök . csen­get) De van ám egy másik szakasz is, (Hall­juk! Sálijuk!) a házszabályoknak 217.szakasza. Lehetett volna itt a Széll Kálmán által beadott indemnitási javaslatot is tárgyalni, ha szem előtt tartották volna a 217. szakaszt, Az indítványozónak ugyanis mindig jogá­ban áll indítványát visszavonni, ha azonban más valaki azt magáévá teszi, az első indítványozó jogaiba lép és a netalán már megkezdett tár­gyalás tovább folyik. Ez kétségtelenül vonatko­zik az indemnitási javaslatra is. (Ellenmondás a jobboldalon.) Mikor Széll Kálmán megszűnt miniszterelnök lenni, ezt az indítványát nem vonta ugyan vissza, de más által ilyen indít­vány ebben a házban nem tétetett, és hogy mégis napirendre kitüzetett, az fényesen illusztrálja az igen t. miniszterelnök ur erőszakos és durva eljárását. (Zajos helyeslés a szélsöbaloldalon.) Kubik Béla: A többség felfogását! (Nagy zaj a szélsöbaloldalon.) Barabás Béla: írott szabályokkal és tör­vényekkel szemben a többségi erőszaknak ha­talma nincsen. Nyegre László: Hát a kisebbség erősza­kának ! Barabás Béla: Annak még kevésbbé. Sen­kinek sincsen azzal szemben hatalma. Mi az eddigi küzdelemben is mindig az irott törvény végrehajtását követeltük és semmi olyat, a mi ellenkeznék a törvénynyel. Önök folyto­nosan az irott törvények ellenére dolgoznak, cselekesznek, s most elkövetkezett az erőszak ideje. (Élénk helyeslés és taps a szélsöbaloldalon.) Ez most megtorolta magát, mert ime az egész ország kaczag, hogy kitűznek tárgyalásra olyan javaslatot, a mely nem is került soha a ház elé. (Elénk helyeslés a szélsöbaloldalon.) Azt is mondottam a jegyzőkönyvről, hogy nincs benne olyan, a mi megtörtént. Polónyi Géza képviselőtársamnak felszólalása éjfél után, melyben a házszabályok alapján konstatálja, hogy az ülésnek továbbfolytatása törvénytelen, a jegyzőkönyvben felemlítve nincsen. Természe­tes, mikor a jegyzőkönyv szándékosan és czél­zatosan arra irányul, hogy abból ki ne legyen olvasható, hogy Julius 30-án tartották az ülést, akkor ennek logikus következménye, bogyennek a beszédnek ki kell maradni. Azonban a mi az igazságnak megfelel, benne kell, hogy legyen a jegyzőkönyvben és önök között nem fog akadni most egyetlenegy ember sem, a ki módosításo­mat el nem fogadja, hogy igenis írassék oda be, hogy ez a határozat 1903. Julius 30-ának nem tudom melyik órájában hozatott. Ez be kéli, hogy jöjjön a jegyzőkönyvbe, hogy az utó­kor lássa, hogy a Héderváry-féle r többség erő­szakoskodása mire vetemedik. (Elénk helyeslés a szélsöbaloldalon.) T. ház! Én szorosan ragaszkodtam azon kifogások előadásához, a melyek a jegyzőkönyv­vel szemben fennállanak. Nincsen arra időm, hogy azokat Írásba foglaljam. Hallotta a t. ház, hallotta az ellenzék és én megkövetelem az alkotmány és a törvény értelmében a ma-

Next

/
Thumbnails
Contents