Képviselőházi napló, 1901. XVII. kötet • 1903. junius 25–julius 22.

Ülésnapok - 1901-296

50 296. országos ülés 1903 Julius 1-én, szerdán. Bemutatom a nyírbátori választókerület polgárai népgyülésének Benes László képviselő által beadott kérvényét a katonai javaslatok ellen. Latétetik a ház asztalára, s az emiitett törvényjavaslatokkal együtt fog elintéztetni; a ház egyúttal elrendeli annak kinyomatását. A házszabályok 239. §-a értelmében a hónap első napján be kell mutatnom a függőben levő interpellácziók és indítványok jegyzékét. Kérem felolvasni. Endrey Gyula jegyző (olvassa a függőben levő indítványok és interpellácziók jegyzékét). Elnök: Napirend előtti felszólalásra kértek és nyertek engedélyt az elnökségtől Rakovszky István és Nessi Pál képviselő urak. (Halljuk! Halljuk!) Rakovszky István : T. képviselőház ! A midőn a t. miniszterelnök ur tegnap székfoglaló beszédét elmondotta, konstatálnom kell, hogy mindazok, a miket elmondott, fedezték azon nyilatkozatokat, a melyeket t. barátomnak, gróf Zichy Jánosnak és nekem akkor tett, mikor látogatásával megtisztelt bennünket. Egy nóvum volt a t. miniszterelnök ur kinyilatkoztatásában és ez az volt, a midőn kijelentette, hogy bizo nyos esetekben kész lenne az 1899 : XXX. törvényczikket módositani, illetve egy uj törvényjavaslat által hatályon kivül helyeztetni. Ugron Gábor: Nem egyezünk bele! Rakovszky István : Ezen indok vezetett arra, hogy a mélyen t. elnök úrtól napirend előtt engedélyt kérjek arra, hogy felszólalhassak, mert én ezt egy oly fontos, országunk érdekeit a legvitálisabban érintő dolognak tartom, (XJgy van! TJgy van! a néppárton és a szélsöbaloldalon.) hogy nem engedhetem, hogy az ország és a parlament a legrövidebb ideig is homályban legyen e kérdés felett. (Helyeslés balról.) T. képviselőház! Az 1899: XXX. törvényczikk pártközi egyezményből eredt. Ezen törvény az összes politikai pártoknak védelme, jótállása alatt létesült, (TJgy van! a néppárton.) ennek érintetlen fennmaradásáért ép ugy szavatol a t. szabadelvű párt, mint itt az ellenzéknek minden egyes pártja. (TJgy van! TJgy van! a néppárton és a szélsöbaloldalon.) Elismerem, hogy lehetnek oly kivételes esetek, a hol az ország érdeke azt követeli, hogy ezen 1899 : XXX. törvényczikk megmásittassék, de ezen változtatás nem jöhet máskép létre, mint csak azáltal, ha valamennyi párt, mely azt akczeptálta, ahhoz hozzájárul. (Ugy van! TJgy van! a néppárton és a szélsöbaloldalon. Éllenmondásoh a jobboldalon.) B. Feilitzsch Arthur: Ez nem áll! A törvény : törvény; a törvényt a törvényhozás változtatja, nem pártközi egyezmény! Bakonyi Samu: Etpaktálták 1899-ben, többet nem engedjük! Szatmári Mór: Ez az egyetlen jó, a mit a paktum csinált! Rakovszky István : Ha a-t. többség azt mondja, hogy még ngy sem lehet megváltoztatni, akkor ez ellen nekem az ellenzéki padokról legkisebb kifogásom sincs. B, Feilitzsch Arthur: Nem ezt mondtam, hanem azt mondtam, hogy törvényt csak törvény változtathat, nem pártközi egyezmény! Rakovszky István: Én gratulálok a kormánynak az ilyen támogatáshoz. B. Feilitzsch Arthur: Nem ezt mondtam, hanem hogy törvényt csak törvény változtathat és nem pártközi egyezmény. Rakovszky István: Nem is czéloztam rá, nem is tudtam, hogy mondott valamit. (Derültség a bál- és a szélsőbaloldalon.) T. képviselőház! Elvi tekintetben ezen törvénynek érintetlenül kell fennállania,. mert ebben benne van az 1867: XII. törvényczikkben letett ama biztositéka az országnak, hogy ha Ausztriával egyezkedés nem létesülhet, az ország az önálló vámterületnek nemcsak jogi, de tényleges állapotába léphet át; (TJgy van! Ugy van! balfelöl.) ezt minekünk feladnunk nem szabad. (Ugy van! a néppárton és a szélsöbaloldalon.) De elismerem, különös tekintettel az olasz kereskedelmi szerződésre, a mely már fel van mondva, hogy egy adott esetben, épen ugy, mint a mikor Mexikóval kötöttük meg a kereskedelmi szerződést, kivételes felhatalmazás alapján a kormány ezen feltételtől eltekinthet. Miután a t. miniszterelnök urnak ezen nyilatkozata mély aggodalmakat keltett, kérjük a miniszterelnök urat, hogy a parlamentet megnyugtatni méltóztatnék ugy ez iránt, valamint azon irányban is, hogy ezen pártközi egyezményt ő is épugy, mint elődje, Széll Kálmán, csak ugy tartja megváltoztathatónak, ha ehhez valamennyi politikai párt hozzájárul. (Általános helyeslés.) Elnök: Polónyi Gréza képviselő ur a házszabályokhoz kivan szólani! Polónyi Géza: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Talán mondanom is felesleges, hogy a mit előttem szólt t. képviselőtársam érdemlegesen elmondott, azt én is osztom. De, t. ház, nyilvánvaló, hogy ma a kormány programmnyilatkozata áll napirenden. (Ugy van! a szélsöbaloldalon.) A t. képviselő ur nyilvánvalóan a napirenden levő kérdéshez szólott hozzá, és igy a feliratkozás sorrendjében megelőzte a többi képviselőket. T. képviselőház! Nekem semmi kifogásom sincs az ellen, sőt örvendek, hogy ha a házszabályokat a ház t. elnöke ilyen értelemben alkalmazza, de hogy ez utón preczedensek alkottassanak velünk szemben, ez ellen nekünk tiltakoznunk kell, (Elénk helyeslés a szélsöbaloldalon.) mert ekkép mi, a kik feliratkoztunk a napirendhez, eleshetünk ilyenformán attól, hogy a kérdéshez hozzászólhassunk. (Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Megtörténhetik már most, hogy a kormányelnök erre a nyilatkozatra felel, érdemleges választ ad és igy a tárgyalások elől kitér.