Képviselőházi napló, 1901. XVII. kötet • 1903. junius 25–julius 22.

Ülésnapok - 1901-295

295. országos ülés 1903 június 30-án, kedden. 47 Elnök: Csendet kérek, t. képviselő urak! Méltóztassanak a folytonos közbeszólásoktól tar­tózkodni ! Nagy Ferencz: . . . avagy ideiglenesen a katonai javaslatokat visszavonni s azok tárgya­lását most megszakítván csak a gazdasági ügyek rendezése utáu elővenni . . . (Nagy zaj a szélső­baloldalon. Halljuk ! Halljuk! jobb felől.) Hát, t. ház, ba igy áll a dolog, akkor azt hiszem, hogy a liberális párt és a jelenlegi kor­mányelnök ur épen elismerést érdemel, (Helyes­lés a jobboldalon. Zaj é* derütség a szélsőbal­oldalon. Elnök csenget.) mert megakadályozták azt, hogy olyan helyzetbe jusson az ország, a mely mindenesetre nagyon megnehezítette volna a nemzeti aspirácziók kielégítését katonai tekin­tetben is. (Ugy van! ügy van! jobbfelöl. Nagy zaj a szélsőbaloldalon.) Mert akárhogyan vegyük a dolgot, egy gyönge, gazdaságilag elernyedt nemzet semminő téren sem képes vívmányokat elérni,... (Ugy van! Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon. Nagy zaj.) Elnök : Csendet kérek! Nagy Ferencz: .. . mig ellenben egy gazdag, gazdaságilag erős nemzet képes a maga akara­tának érvényt szerezni alkotmányjogi és minden más téren is. (Ugy van! Ugy van ! a jobbolda­lon.) Én tehát nemcsak hogy veszteséget nem látok, hanem egyenesen nyereséget látok az országra nézve abban, hogy most egy békés, mun­kás korszak fog következni, mert hogy mi a nem­zeti aspirácziókat nemcsak arra az időre függesz­tettük volna fel... (Nagy zaj a szélsőbaloldalon.) Elnök: Csendet kérek ! Nagy Ferencz:... a midőn azokat meg lehet és meg kell valósítani, hanem hogy mi azokról egyáltalában lemondtunk volna, ez az, a mit a magam részéről, de azt hiszem az egész szabadelvű párt részéről sem fogadhatunk el. (Helyeslés jobbfelöl.) Ezeket akartam Zichy János t. képviselő­társam szavaira vonatkozólag megjegyezni, . . . (Folytonos nagy zaj a bal- és szélsöbaloldalon.) Elnök : Csendet kérek! Nagy Ferencz: ... és legyen szabad be­fejeznem azzal, hogy a t. miniszterelnök ur programmjához teljesen hozzájárulok, (Nagy zaj és derültség a szélsőbaloldalon. Elnök csenget.) abban a reményben és egyúttal azon kívánsá­gommal is, hogy azt az uj kormány mielőbb meg is valósithassa. (Elénk helyeslés jobbfelöl. Felkiáltások a szélsőbal-oldalon! Zsivió!) Barabás Béla: T. képviselőház ! (Halljuk! Halljuk!) Nemcsak az idő előhaladottságánál fogva, de más szempontból is kérem beszédem­nek holnapra való halasztását. Kötelességem azonban ezen kérésemet röviden, egypár szóval megindokolni. Pártom vezére, midőn álláspontját elmondotta, sem azt nem jelentette ki, hogy helyesli vagy elfogadja a kormányelnök állás­pontját, sem azt nem helytelenítette, vagyis azt sem jelentette ki, hogy nem fogadja el, hanem kijelentette pártom vezére azt — mintegy előre­látván a következményeket, — hogy itt a párt­nak elsősorban párthatározatot kell hozni; és minthogy én sem akarok e párthozatnak preju­dikálni, ép azért tisztelettel kérem és bejelen­tem azt, hogy beszédemet holnap akarom el­mondani. (Helyeslés a szélsöbaloldalon. Felkiál­tások: Folytatjuk a harezot!) Elnök: Mindenekelőtt arra nézve kell meg­állapodnunk, a mit Barabás Béla képviselő ur kért, hogy beszéde holnapra halasztassék. Ez a kérelem a házszabályokon alapszik, miután már kettőre jár az óra és igy azt hiszem, hogy a beszédnek holnapra való halasztását a házszabá­lyok szerint megadja a ház. Most a miniszterelnök ur kíván nyilatkozni. (Hallhúc! Halljuk!) Gr. Khuen-Héderváry Károly miniszterelnök: T. képviselőház! Van szerencsém a magyar mi­nisztérium előterjesztését a quóta arányának megállapításáról szóló törvényjavaslat tárgyában átnyújtani. (írom. 403.) Elnök: A minisztériumnak a quóta meg­állapításáról szóló előterjesztését nyújtotta be a miniszterelnök ur, annak kinyomatását és elő­zetes tárgyalás végett a pénzügyi bizottsághoz való utasítását kéri. Polónyi Géza: Jó reggelt kívánok holnapra a quóta-exlexhez! Elnök: Á miniszterelnök ur jelentéséhez, illetőleg annak elintézéséhez Buzáth Ferencz képviselő ur kivan hozzászólani. Buzáth Ferencz: T. képviselőház! Az igen t. miniszterelnök ur beterjesztette a quótabizott­ságnak a jelentését azzal, hogy kéri, hogy ezen jelentés, a melyet a miniszterelnök ur propo­nált, nyomassák ki és a képviselőház tagjai kö­zött osztassák szét és a pénzügyi bizottságnak adassék ki és annak idején a képviselőház napi­rendjére tűzessék. (Felkiáltások bal felöl: Dehogy kérte! Az elnök proponálta!) Az elnök propo­nálta. (Halljuk! Halljuk! balfelöl.) Julius else­jéig a quóta királyi döntéssel van megállapítva, tebát holnap, elsején ex-lex áll be a quóta te­kintetében. (Egy hang a jobboldalon: Ki az oka ennek F) Minthogy pedig a két törvényhozásnak a quóta tekintetében: megegyezni nem sikerült a kellő időre, az 1867: XII. t.-cz. értelmében, hogy az ex-lex kikerülhető legyen, ismét királyi döntésnek kellene bekövetkeznie. (Mozgás a szélsöbaloldalon, felkiáltások: Törvénytelenül!) Hogy törvénytelenül-e, vagy nem, arról le­het vitatkozni, (Halljuk! Halljuk! a néppár­ton.) ennek a kérdésnek a bírálatába most nem akarok bebocsátkozni. Én csak tisztán és kizá­rólag arra mutatok rá, hogy akkor, a mikor a t. miniszterelnök ur beterjesztette a quótabizott­ság jelentését, akkor már ez a jelentés oly idő­ben terjesztetett be, a mikor a két törvényho­zásnak ebben a kérdésben megegyeznie egyálta­lán nem lehetett, és most már a képviselőház törvényesen az 1867 : XII. törvényczikknek

Next

/
Thumbnails
Contents