Képviselőházi napló, 1901. XVII. kötet • 1903. junius 25–julius 22.

Ülésnapok - 1901-313

424 313. országos ülés 1903 Julius 21-én, kedden. Kubik Béla: Hiába forszíroztak a feloszlatást annak idején, a mikor lehetett! Elnök: Kérem, t. képviselő urak, én figyelemmel kisérem az előadást, de legkevesebbet kallóm a szónokot. (Elénk derültség a jobboldalon.) Kubik Béla: Inzultálnak minket! B. Solymossy Ödön: Ez inzultálás? (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Mi támogatjuk a szónokot.) Mi is támogatjuk, mert nem akarunk választást. (Ralijuk! Halljuk! Zaj balfelöl.) Elnök: Ez a zaj is igazolja azt, hogy igazam van, mikor állítom, hogy mindenkit hallok, csak a szónokot nem. (Derültség és felkiáltások a szélsőbaloldalon: Éljen az elnök!) B. Solymossy Ödön: Kubik beszél mindig. (Félkiáltások a szélsőbal-oldalon: Támogatjuk a szónokot Solymossy Ödönnel szemben.) Elnök: Kérem, a szónok nem szorult ilyen támogatásra. (Derültség.) Nessi Pál: Hálával és köszönettel vagyok az elnök urnak azért, hogy lehetővé teszi nekem, hogy nyugodtan elmondhassam, a mit elmondandónak tartok, a végett, hogy ezt a kérdést felderítsem. A t. képviselő ur, ha utána fog nézni — és ez nem nagy fáradságába kerül — látni fogja, hogy 1902. deczember 11-ikén az akkori indemnitási javaslatokról beszélve, én voltam az, a ki kértem az akkori miniszterelnököt, hogy oszlassa fel a képviselőházat Kubik Béla: Ugy van! Nessi Pál: . . • mert csak igy gondoltam megoldhatónak már akkor ezt a ma még meg nem oldott kérdést. Babó Mihály: Többen is tanácsoltuk. Nessi Pál: Miután a katonai javaslatok és az ujonczlétszám felemelése a nemzet elé a választások alkalmával nem vitettek és én szükségesnek tartom, hogy ilyen nagyfontosságú, egész alkotmányos életünket befolyásoló kérdésekben a nemzet megkérdeztessék, én akkor kértem, hog}' oszlassa fel a miniszterelnök a képviselőházat és appelláljon a nemzetre. Ugyanekkor arra kértem a t. többség tagjait is, hogy őszintén és nyíltan mondják meg, hogy mit akarnak, hogy akarják-e a létszám felemelését, akarják-e a terhek felemelését? mert ha ilyen programmal megválasztják őket, meg fogok hajolni előttük, de máskép soha! Ekkor nagyon szívesen megragadtuk volna az alkalmat, hogy a nemzetet felvilágosítsuk, de azóta változott a helyzet, változtak a viszonyok és változtak a személyek. Én Széll Kálmánnak megadtam volna a lehetőséget arra, hogy feloszlassa a képviselőházat, mert tudtam, hogy Széll Kálmán tiszta választásokat fog csinálni és meg fogja tartani a törvényt. Sréter Alfréd : Hiszen megtagadta tőle az indemnitást! Nessi Pál: A milyen bizonyos voltam abban, hogy Széll Kálmán meg fogja tartani a törvényt, ép ugy vagyok meggyőződve az ellenkezőről a mostani miniszterelnökkel szemben. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Láttuk Horvátországban !) Kubik Béla : Tomasicsot is idehozta! Kérem, ez már hallatlan! (Derültség jobbfelöl.) Nessi Pál: Széll Kálmán miniszterelnök ki volt próbálva e tekintetben az 1901. évben megtartott választások alkalmával. Tudtuk, hogy törvénytisztelő államférfival van dolgunk, a kinek kezében nyugodtan hagyhatjuk a törvények végrehajtását. A miniszterelnök urnak azonban, a kit húsz évi erőszakos kormányzás jellemez, a ki letörte az ellenzéket, megszorította a szólásszabadságot, lábbal tiporta a sajtószabadságot, nem adunk hatalmat arra, hogy az országot véres választások elé vigye. (Igaz ! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Mi volna a miniszterelnök ur politikája ? Szurony és sortűz. Már pedig én azt a magyar népet, a mely a függetlenségi eszmékért lelkesedik, katonák elé nem fogom állítani a miniszterelnök ur kedvéért. Tisztában kell itt lenni azzal, hogy ennek a miniszterelnöknek épen múltjánál fogva az indemnitást megadni nem lehet, még azon czélból sem, hogy a képviselőházat feloszlassa. Hogy valaki az ellenzékre appellálhasson azért, hogy az ellenzék neki a választások czéljából a felhatalmazást megadja, ennek első feltétele az, hogy nekünk necsak személyi garancziánk legyen az illető miniszterelnökben, hanem legyen tárgyi garancziánk is, és előzze meg a választást néhány oly törvény megalkotása, a melyek nélkül a választás tisztaságában bizni nem lehet. (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) Én tehát feltétlenül megkívánom, — és most csak a magam nevében beszélek, — hogy mielőtt a választás elrendeltetnék, a választási reform végrehajtassék. (Elénk helyeslés a, szélsöbaloldalon.) E tekintetben szükségesnek tartom az általános választói jog behozatalát, a községenkinti titkos szavazást, a választókerületek helyesebb beosztását, (Elénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) mert csak akkor, ha a választókerületek helyesebben lesznek beosztva és titkos lesz a szavazás, mehetünk nyugodtan a választás elé, mert tudjuk, hogy a függetlenségi párt többségre jut. B. Solymossy Ödön: Hogy 200-al kevesebb képviselő legyen! Nessi Pál: A t. kéjíviselő ur egészen meg lehet nyugodva. Ha ön olyan programmal megy a nép elé, melylyel a nemzeti aspirácziókat kielégíti, akkor nyugodt lehet, hogy a magyar nép ismét be fogja ide küldeni; de legyen meggyőződve, hogyha azzal a programmal fog kimenni, a melyet itt hirdetett, hogy fenn akarja tartani a közös hadsereget, akkor egy választót sem fog kapni. Kubik Béla: A fekete-sárga zászlóval, a kétfejű sassal és a Grotterkalte-val! Nessi Pál: Ha pedig arról meg van győződve, hogy nem kapható egy választó sem a