Képviselőházi napló, 1901. XVII. kötet • 1903. junius 25–julius 22.

Ülésnapok - 1901-311

390 311. országos üiés 1903 Julius 18-án, szombaton. Lendl Adolf: S miért? Azért, mert ő ur; mert a megyei közgyűléseken főalak, mert ő a haza oszlopa, és mert ő állítólag szükséges abban a kétnyelvű faluban »a magyarság védelmére.« Az ilyenekre rájön a nép itt is, ottls, nem tűri ezeket, de hiába panaszkodik, hiába tesz feljelentéseket. A dolog vége azután az, hogy a nép tehetősebb része kivándorol, a tehetetlenebb rész pedig olvasván a pángermán lapokat, a magyarok ellen fordul. Ez csak egy példa volt. t. ház, de van ott hasonló megyei alak akárhány. Pl. az iktárbudinczi jegyző. Egy csomó feljelentés törtónt már ellene. Vázsgálatot is indítottak, de soha semmi hibát nem találtak, vagy ha találtak is, megbírságolták, de ott hagyták. Már én magam is feljelentettem egynehányszor. Hallom, hogy most elbocsátják, de ezt azért teszik, mert olvasták a lapokban, hogy június 9-én bejelentettem ezt az interpellácziót és tudták, hogy erről is fogok beszélni. (Zaj a baloldalon.) A főispán és mások tartják a megyében az ilyen alakokat, mert választásoknál — nemcsak képviselőválasztásoknál, hanem községi választásoknál is — nagyszerűen fel lehet ezeket használni. Ez a jegyző hamis név alatt szavaztatta le a községi választás alkalmával a paraszt választókat. Közreműködése be van bizonyítva. És nemcsak az én kerületemben van ez így. Tisztelt szomszédomnak, Gorove Láezló barátomnak kerületét épen olyan jól ismerem mint, az enyémet. Ott is csak ilyenek a viszonyok. Ott is kiemeltek például egy jegyzőt azért, mert szerényebb működésű volt, hogy egy gonoszabbnak helyet csináljanak. A kit most odatettek, az a megye leggonoszabb embere. Tanúsíthatja ezt Eülöp Béla t. képviselőtársam is. LendI Adolf: Vagy például ott van az a jegyző, a kit ki engedtek szökni Amerikába, miután a falu rovására néhány ezer forintot sikkasztott. Ezt négy-öt napig nem vették észre, noha a feljelentés megtörtént. Az ón kerületemben basáskodik például most egy jegyző, a ki nemrégen közönséges bűncselekményért: lopásért, sikkasztásért egy ideig be volt zárva. Most falusi jegyző. Boncza Miklós: A törvény szerint ez nem lehetséges! Ugron Gábor: De Temes megyében igen! LendI Adolf: Ismerek olyan szolgabirót épen az én kerületemben, a kinek a fizetése több évre le van foglalva, Teljesen eladósodott, és korcsmaszámláit sem tudja kifizetni. Mint nőtlen ember, korcsmába jár kosztolni, azután nem fizet. A korcsmáros követeli tartozását, de ő nem fizet, hanem feljelenti a korcsmárost azért a pénzügyigazgatóságnál, hogy piszkos a helyisége, mig végre megvonják tőle a liczencziát. Vagy ha pl. a megyében viczinális vasutat akarnak építeni, — a mint most nemrég történt Lieblingben, — akkor kiküldik előre a néphez a jegyzőt. Az csapja be a népet; az hazudik a népnek, hogy a nagyobb uraknak azután szabad kezük legyen. E miatt tavaly 150 család akart kivándorolni Lieblingből és ha Széll Kálmán miniszterelnök meg nem semmisiti a megyei határozatot, ki is mentek volna. Legújabban az a szokás Temes megyében, hogy a községi jegyzők kezébe adják a községi hitelszövetkezetet. Ez pedig igen nagy hatalom, (Ügy van! TJgy van ! balfelöl.) mert a jegyző, ha neki ugy tetszik, prolongálja a váltót, ha pedig nem tetszik: nem prolongálja; tönkretesz egy parasztgazdát vagy segít rajta tetszése szerint. Ok ezt a hatalmukat nagyszerűen tudják kihasználni. A temesi főispánnak tudtával történt ez is. A községi bírákat és esküdteket akármikor felfüggesztik minden ok nélkül, és csak politikai érdemeiket latolgatják a megyeházán. Mindezeket a dolgokat, a melyeket itt röviden elmondottam, egyúttal Írásba is foglaltam. (Sálijuk! Halljuk !) Itt vannak az adatok, a melyek arra a jegyzőre vonatkoznak, a ki 400 forintot gyűjtött, állítólag az alispán ur részére. Le van írva nagyon részletesen az eset; az ottani parasztgazdák irták le és mintegy ötvenen írták alá. Ennek alapján meg lehet majd indítani a vizsgálatot. Itt van a niczkifalvi jegyzőnek, itt a sziklási jegyzőnek a dolga, itt a rékási szolgahiróé, itt pedig a rékási jegyzőé, itt egy megyei tisztviselő ügye, a ki régóta 740 forintot még el nem számolt, és itt van részletesen leírva az iktár-budinczi jegyző dolga. Leszek bátor a t. miniszterelnök urnak mint belügyminiszternek ezeket átadni és kérem, indítsa meg ezek ellen a vizsgálatot. (Egy hang a jobboldalon: Van-e bélyeg rajta ?) Ugron Gábor: Nem kell bélyeg! Lendl Adolf: Ezekre alapítom interpellácziómat is. (Halljuk! Halljuk! Olvassa): »Kérdem a t. miniszter urat, hogy van-e tudomása arról, hogy Temes megyében a mostani főispán működése révén a legtűrhetetlenebb állapotok fejlődtek ki ? Hajlandó-e a t. miniszter ur ez állapotokról tüzetes, igazságra törekvő és sürgős vizsgálat alapján meggyőződni? És ha igen: Hajlandó-e a t. miniszter ur a temesmegyei főispánt utasítani és rákényszeríteni, hogy a közigazgatási tisztviselők, főként egyes falusi jegyzők és szolgabirák néprontó, hazafiatlan, igaztalan működését és ezzel ezeket a tűrhetetállapotokat megszüntesse ? Hajlandó-e a t. miniszter ur ezeket a tisztviselőket gonoszkodásaikért megfelelően megbüntetni ? (Egy hang jobbfelől: Kitömetni. Derültség.) és a főispánt, ha rábizonyittatnak az előbb elmondottak, állásától felmenteni ?« Elnök: Következik TJdvary Ferencz képviselő ur interpellácziója ISTádszeg község árvizveszedelme tárgyában. Udvary Ferencz: T. képviselőház! Egy virágzó vidéknek megsemmisüléséről hozott e hó