Képviselőházi napló, 1901. XVII. kötet • 1903. junius 25–julius 22.

Ülésnapok - 1901-294

20 29'i. országos ülés 1903 június 25-én, csütörtökön. kai talán nem szolgálhatnék — hogy hetekkel ezelőtt megállapodott dolog volt Bécsben az udvarnál — és az itteni politikai egyéniségek közül is többen be voltak avatva ebbe a komplotba és pucsba, — hogy ennek az itt lévő, felelőséget viselő és a koronát fedő miniszterelnöknek mennie kell, mert annak a háta mögött már deszignált miniszterelnök volt, a kivel tárgyalások folytattattak politikai irányok követésére, politikai eszközök megvilágítására nézve. Oly jelenség ez, t. képviselőház, a mely a parlamentáris elvekkel a legszomorúbb ellentétben van. (Ugy van! a néppárton^ és a szélsöbaloldalon. Helyeslés a "középen.) És a miniszterelnök urat épen ezen interregnumban is, a melyben a válság még teljesen megoldva nincs, ezen interregnumban is tiltakozó szóval el kell ítélnünk, mert az semmiféle parlamentnek nem szabálya és semmiféle parlamentarizmussal meg nem egyeztethető, hogy ekként, titokban, hát mögött alakuljanak kormányok, hanem nyíltan, a politika egészen világos, látható szinterén kell megjelenni a politikusoknak, a kiket a korona tanácsába bevonjanak, mert nem szabad hát mögött, zárt ajtók mögött összeesküvéseket szőni a többség és a kormány ellen. (Élénk helyeslés és tetszés a bal- és a szélsöbaloldalon.) Önök a túloldalon a többség jogát hangoztatják, és azt akarják, hogy azon hazafias politikusokból álló többség tagjai egyszerűen a politikai gályarabság színvonalára sülyesztessenek, a kiknek vonszolniuk kell idegen embereknek, idegen tanácsadóknak terhét és szenvedniük kell csak azért, hogy az a cselszövő hatalom egy hamis parlamentarizmus utján gyakorolhassa a maga befolyását. (Ugy van! a szélső"baloldalon.) Szerencse, hogy ez az áramlat, a mely az erőszak uralmát és a parlamentarizmus megtagadását akarta Magyarországon törvénynyé tenni, s a mely azt hitte, hogy ezt az irányzatot Magyarországon diadalra fogja vinni, már yi első kísérletnél megbukott. (Ugy van! a szélsöbaloldalon.) De ez csak annak köszönhető, hogy voltak még abban a többségben és ebben a parlamentben olyan politikai egyéniségek és csoportok, (Ugy van! a szélsöbaloldalon.) a kik és a melyek ép érzékkel és erkölcsökkel állták útját ennek a kísérletnek, (Elénk helyeslés és éljenzés a bal- és a szélsőbaloldalon.) hogy megvédelmezzék az ilyen cselszövések, s az ilyen politikai betörések ellen az ország alkotmányát, (Elénk tetszés és helyeslés a bal- és a szélsöbaloldalon.) Én még a mai kialakulást sem látom olyannak, (Halljuk! Halljuk!) a mely a parlamentarizmus elveivel teljes mértékben megegyeznék, mert igaza van a t. miniszterelnök urnak, a ki előbb azt mondotta, hogy a koronának van joga miniszterelnököt és kormányt deszignálni, ámde a parlamenti életből folyik az, hogy a korona ezen kiválasztási jogát mindig azoknak köréből gyakorolja, a kik a parlamenti életben az ő politikai elveik és irányaikra nézve teljesen tiszta képet nyújtottak, a kik körül pártok csoportosultak, a kiknek követőik vannak. (Elénk helyeslés a szélsöbaloldalon.) Ezek közül lehet választani a kormányt; lehet azt választani a kisebbségből és lehet választani a többségből is; lehet appellálni a nemzetre is, hogy azt kövessék, a kit akarnak, de a politikai élettől teljesen távolálló egyénnek ideküldése, a kinek sem politikai működése, sem politikai szerepe, sem politikai múltja nincs, (Ugy van! a szélsöbaloldalon.) nem jelent mást, mint azt, hogy egyszerűen paczifikálni akarnak egy országot, a mely mert a nemzeti jogok követelésével és önállóságának hangoztatásával bizonyos harezot felvenni. Wittmann János: Itt csak egy van ilyen, és az Fejérváry! (Elénk helyeslés és taps a bal- és a szélsöbaloldalon. Felkiáltások: Éljen Wittmann!) Pap Zoltán: Ő buktatta meg Széll Kálmánt, visszafizethetik neki! Várady Károly: Nem kell engedni szóhoz jutni többet. (Zaj. Felkiáltások a szélsöbaloldalon : Hol van Fejérváry ? Mindig Bécsben van!) Pozsgay Miklós: Kajtatok áll csak, hogy Fejérváry ne legyen miniszter! (Zaj. Elnök csenget.) Holló Lajos: Szerintem tehát a válságnak ilyen irányba terelése is ellentétben áll a parlamentarizmus elveivel. (Ugy van! a szélsöbaloldalon. Halljuk !) Hogy ideküldessék kormányelnöknek és — jegyezzük meg jól — a többség vezérének . . . (Elénk helyeslés és tetszés a szélsöbaloldalon.) Pap Zoltán: Csak legyen, a kit vezéreljen ! Holló Lajos: . . . egy olyan egyéniség, a kinek egész politikai karaktere, egész politikai iránya nincs kiforrva és nincs a nemzet előtt feltüntetve és hogy azt egy politikai többségnek és politikailag gondolkodó egyéneknek vezérévé állítsák: ez nem az a parlamenti elv, a melyet akármely önálló czivilizált országban követnek; (Ugy van! a szélsöbaloldalon.) ezt a parlamenti elvet olyan országokkal szemben követik, a melyeket idegen államból kormányoznak, a melyekbe idegen államnak fővárosából küldenek kormányzó egyéneket, hogy azokat a nemzeteket, a melyek részéről ellenállást találnak, akár az abszolutizmusnak, akár a parlamentarizmusnak fegyvereivel, r de leigázzák. (Ugy van! a szélsöbaloldalon.) És méltóztassék ennek a válság kezelésének és lefolyásának csak egy momentumát megnézni, mert nem akarok most reá mindenben kiterjeszkedni. Csak egyetlenegy momentumát: hogy idejön valaki, bizonyosan felsőbb megbízatásokkal és utasításokkal, a melyeket egy koronatanácsban adtak, a mely koronatanácsban csak egyetlenegy ember volt magyar, (Ugy van! a szélsöbaloldalon.) az is Fejérváry, de a melyekhez hozzá van nemcsak annak árnyalása fűzve, de az egész jelentősége,