Képviselőházi napló, 1901. XVII. kötet • 1903. junius 25–julius 22.

Ülésnapok - 1901-294

18 294. országos ülés 19Ö3 június 25-én, csütörtökön. sam, tehát gondolom, jogom van ahhoz, hogy a függetlenségi párthoz számítsam magam. (Ügy van! a szélsöbaloldalon.) Miután pedig Polónyi Géza és Barabás Béla képviselő urak a függetlenségi párt nevében beszéltek, de a miket mondottak, én azokat nem helyeselhetem, kényszerítve vagyok szólni és erre engedelmet kérni a t. háztól. (Halljuk! Halljuk!) T. ház! Én nemcsak azért küzdöttem, hogy a katonai javaslatokat visszavonják és minden egyebekben maradjon a régi állapot, hanem küzdöttem azért is egyúttal, hogy azon szentesitett törvények, a melyek eddig végrehajtva nincsenek, végrehajtassanak és követeltem azt is, hogy a nemzet régi sérelmei megorvosoltassanak. (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) Én nemcsak azt tekintettem feladatomnak, hogy ujabb terhektől, ujabb jogtalanságoktól és igazságtalanságoktól megmentsem a nemzetet, hanem én a régi sérelmek orvoslását, régi jogok érvényesítését is feladatomnak tartottam. És ha most nem történik egyéb, minthogy a katonai javaslatok elodáztatnak, visszavonatnak, a nemzeti nyelvnek, czimernek és jelvénynek pedig érvényt nem szerzünk^ akkor hiába volt a mi eddigi küzdelmünk. (Elénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) Helyesen mondotta Barabás Béla t. képviselőtársam, hogy nekünk kettős czélunk van. Kettős czélunk: a katonai javaslatok visszavonása, és, az u. n. nemzeti követelések érvényesítése. Ész, logika, tapasztalás, mind ellene szól annak, hogy a mi küzdelmünket feladjuk épen akkor, a mikor követeléseinknek érvényt szerezni elérkezett a legkedvezőbb pillanat. (Elénk helyeslés a baloldalon. Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Nem adjuk fel!) Pap Zoltán: Eszünkágában sincsen ilyent csinálni! Csávolszky Lajos: Ez a kettős követelés és jogos követelésünk volt nekünk. Nyolcz hónapon keresztül a kormány és a többség álhatatosan esküdött arra, hogy az a kettős követelés^ lehetetlenség. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) És ime egy szép reggel arra ébredünk fel, hogy ez nem lehetetlenség. A kettő közül egyik teljesítve lett. Csak kitartás; erő és férfias komolyság kell és teljesülni fog a másik is. Pap Zoltán: Fog isj (Folytonos zaj.) Csávolszky Lajos: Én nem is hiszem, hogy a függetlenségi párti képviselők belemehetnének a küzdelem leszerelésébe, mert hiszen itt az országgyűlésen számosan kijelentették országvilág előtt, hogy ők ezen küzdelemről csak győzelem mellett mondhatnak le. (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) A győzelem pedig a nemzeti követelések teljesítésében van. (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) Pap Zoltán: Meg is van! Csávolszky Lajos: Az obstrukezió alatt tartott beszédekből egypárt bátor vagyok felolvasni azért, hogy állításaim igazságát bebizo- j nyitsam (Halljuk! Halljuk!) Egy néhány nappal ezelőtt még Babó Mihály képviselő ur azt mondta itt (olvassa): »Az obstrukezió czélját immár nem meríti ki az, hogy pusztán visszavonják a katonai javaslatokat. Nem elégíti ki a nemzetet. Most már feltétlenül össze kell kapcsolni az obstrukeziót a nemzet jogainak érvényesítésével.« (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Igaza volt!) Nagyon helyesen beszélt a képviselő ur, midőn így beszélt. Épen azért lehetetlennek tartom tehát most, hogy a nemzeti követelések nélkül belemenjen a békébe. Eötvös Károly képviselő ur nem régiben még ezt mondotta (olvassa): »Ne áltassa a kormány magát azzal, hogy a katonai javaslatok visszavonása el fog minket téríteni a küzdelemtől.« Felkiáltások a szélsöbaloldalon: Nem is térit el!) Mi fogadást tettünk, hogy tovább való fen tartását meg nem engedjük annak, hogy a magyar fiuk osztrák ezredekben, német vezényszóra, kétfejű sas alatt, a Grotterhalte mellett szolgáljanak. A nemzet ezen meggyalázását tovább nem tűrheti, ha csak gyáva, alávaló módon törvényhozási kötelességünket megszegni nem akarjuk.« (Felkiáltások a szélsöbaloldalon: Igaza volt! Ezt álljuk is! Folytonos zaj. Elnök csenget. Egy hang a szélsöbaloldalon: Csak jöjjön el a sora!) Bátkay László képviselő ur azt mondotta (Halljuk! Halljuk! Olvassa): »A szentesitett törvények nincsenek végrehajtva. Ezeket végre kell hajtani.« (Felkiáltások a szélsöbaloldalon: Követeljük is!) »Itt most a szabadság kérdése forog szóban. Mi felettünk már játszik a végzet ujja. Hogy mit fogunk elérni, vájjon a magyar nemzeti himnusz, a szabadság szentséges hangjai, vagy a Grotterhalte hangjai lesznek-e győztesek, ezt nem tudjuk, de a mi kötelességünk ebben a kérdésben kitartani és meg nem hátrálni semmi körülmények között, azt az egyet tudjuk. (Elénk helyeslés a szélsöbaloldalon.) Nessi Pál képviselő ur néhány nap előtt igy nyilatkozott (olvassa): »Jegyezze meg magának a miniszterelnök ur, hogy a küzdelmet addig fel nem hagyjuk, a mig az egész vonalon győzelmet nem aratunk.« (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) A nemzet jogait akarjuk mi és ha ezt ezzel az alkotmánynyal el nem. érjük, az alkotmány sem kell.* (ügy van! TJgy van! a szélsöbaloldalon) Vészi József: A vitarendező bizottság feloszlott ! Pichler Győző: A szabadelvű párt oszladozott három részre vitarendező bizottság nélkül is. (Zaj.) Csávolszky Lajos: így megy ez tovább! Egyik képviselő ur jobban esküdözik a nemzeti követelésekre, mint a másik. A t. képviselő urak I (Zaj. Elnök csenget.) az obstukeziónak eredmé-