Képviselőházi napló, 1901. XVII. kötet • 1903. junius 25–julius 22.
Ülésnapok - 1901-302
200 302. országos ülés 1903 Julius 8-án, szerdán. előtt felállott Tisza Kálmán és a következő hatá- I rozati javaslatot terjesztette elő: »Jog- és törvény ellenes ki nem egészittetése, valamint a törvényes kormány közege hiánya által gátoltatván a képviselőház abban, hogy a hazánkat érdeklő főfontosságu kérdések s ezek között az alábbiakra vonatkozólag törvényjavaslatokat készíthessen; addig is, míg erre képesítve lenne, az általam már elfogadott vagy kebelében többszörösen kifejezett elvek folytán kijelenti a képviselőház, hogy: 1. Az országban lakó minden nemzetiségek az országterületi s politikai integritásával nem ellenkező bármely igényeinek a feliratokban kifejtett elvek alapján kielégítését; 2. a különböző vallásfelekezetek közötti polgári és politikai teljes jogegyenlőségnek életbeléptetését kívánja.« Ezt a javaslatot egyhangúlag elfogadták és ennek az Ígéretnek folytán az 1868-ik évi törvényhozás meghozta az u. n, nemzetiségi törvényt, a melyet azonban egyetlenegy kormány sem hajtott végre. (Ellenniondcisolc jobb felöl.) Tessék inkább eltörölni ezt a törvényt, akkor legalább nem ér minket az a szégyen, hogy létezik egy törvény, a melyet nem. tudnak és nem akarnak végrehajtani. {Zaj és mozgás.) Barta Ödön: Van olyan más törvény is! Hát a helységnevekről szóló? (Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Vlád Aurél: A nemzetiségek azonban léteztek, daczára annak, hogy ezt a törvényt nem hajtották végre és léteznek most is. Gál Sándor: Megteremtették azzal a törvénynyel a nemzetiségeket! Vlád Aurél: Megteremtette azokat az Úristen és nem a törvény (Mozgás.) Barta Ödön: Meg is bánta, azt hiszem! (Általános élénk derültség.) Vlád Aurél: A t. miniszterelnök ur beköszöntőjében megígérte ugyan, hogy a törvény, jog és igazság alapján fog kormányozni, ebben az ígéretében tehát benne van az is, hogy kormánya a múltnak folytatása, minélfogva ugyanazoknak az elveknek alapján fog kormányozni, a melyek alapján Széll Kálmán kormányzott. Ugron Gábor: Mert a mamelukokat átveszi, de ha nem venné át, akkor más kormány volna! (Zaj. Egy hang a szélsöbaloldalon: Az csah. frázis!) Vlád Aurél: Egészen más kérdés, hogy frázis-e vagy sem? Ha a miniszterelnök mondja, kötelességem hinni, a mig az ellenkezőről meg nem győződöm, Azt hiszem, ebben benne van az is, hogy a nemzetiségi törvényt is végre fogja hajtani, mert az is törvény. Tekintettel azonban arra, hogy a volt kormány is megígérte azt és mégsem hajtotta végre, bátorkodom a t. miniszterelnök úrhoz azt a kérdést intézni, hogyha minden törvényt végre akar hajtani, végre akarja-e hajtani ezt a törvényt is? (Mozgás jobbfelöl.) mert ugy vagyunk ezzel a nemzetiségi törvénynyel is, hogy a mi benne van, azt nem hajtják végre, a mi pedig nincsen benne, azt meg végrehajtják. (Zaj, mozgás és felkiáltások jobbfelöl: Mi az!?) Meg fogom magyarázni, ha talán egy kis kerülő utat kell is tennem, (Felkiáltások a jobboldalon: Ez az, a mihez ért!) hogy azután rátérhessek a dologra. Nagyon fontos alkotmányjogi, közjogi kérdés ez; olyan, a melynek megvitatásánál azonban a válaszfalaknak meg kell szünniök. (Felkiáltások: Na! Na!) A múlt alkalommal, akkor, mikor Olay Lajos t. képviselőtársam a sajtószabadság megsértését hozta fel, fényes tanúbizonyságot szolgáltatott arról a magyar parlament, hogy midőn a polgárok alkotmányjogi biztositékainak megsértéséről van szó, akkor a magyar képviselőház egyhangú tud lenni. Én most egy másik esetet, de ép olyan fontosat, vagy talán még fontosabbat óhajtok a t. ház színe elé hozni. Azt hiszem, a ki a közjoghoz ért, a ki az alkotmányos szabadság és a parlamentarizmus elveivel tisztában van, az azt fogja mondani, hogy azok a kormányok, a kik ezeket a rendeleteket kibocsátották, megszegték az alkotmányt és lábbal taposták a törvényt. (Halljuk! Halljuk !) Van-e a magyar parlamentnek egyetlen tagja, a ki kétségbe fogja vonni azt, hogy a polgároknak joguk van szabadon, meggyőződésük szerint, politikai pártot alakítani. (Nagy zaj és felkiáltások a jobb- és a szélsőbaloldalon: Csak államellenes ne legyen! Halljuk! Halljuk! Elnök csenget.) B. Feilitzsch Arthur: Ez a szebeni komité! Rakovszky István: Mi is hazaellenesek voltunk az önök szemében! (Nagy mozgás.) B. Feilitzsch Arthur: Miért véded ugy a .nemzetiségeket? (Halljuk! Halljuk!) Elnök (csenget): Csendet kérek, t. képviselőház, hogy a képviselő ur kifejthesse, a mit mondani akar. Vlád Aurél: Azt hiszem, az állampolgárnak kétségbevonhatatlan joga, hogy olyan politikai elveket hirdessen, a melyek meggyőződésének megfelelnek. (Nagy zaj és felkiáltások a jobboldalon: Ohó! Baffináltan beszél!) Azt hiszem, hogy a kormánynak ezeket a meggyőződéseket tisztelnie is kell. (Felkiáltások a jobboldalon : Ha hazaellenes!) Ha hazaellenes . . . Ugron Gábor: Azt a bíróság állapítja meg! Vlád Aurél: . . . ha valaki törvénytelenséget követ, tessék azt becsukni, még ha miniszter követi is el. Kétségbevonhatatlan joga a polgárnak, hogy azokat a politikai elveket kövesse és hirdesse, a melyek meggyőződésének megfelelnek. így áll a dolog és alkotmányunkban nem fog találni senki és törvényeinkben sem egyetlenegy korlátot, a mely azt mondaná, hogy ilyen vagy amolyan politikai párt megalakítása tilos.
