Képviselőházi napló, 1901. XVII. kötet • 1903. junius 25–julius 22.
Ülésnapok - 1901-300
300. országos ülés 1903 július t-án, hétfőn. 149 Lengyel Zoltán: T. képviselőház! Nem tartozik ide, tárgyamnak keretébe, de mutatja azt, hogy a magyarság ügye mennyire rosszul áll és a katonai kérdéssel is bizonyos összefüggésben van az, a mit én most a tisztelt uj honvédelmi miniszter urnak figyelmébe akarok ajánlani. Szóba akarok hozni egy kérdést, melyet hozzám juttattak. A hajmáskéri ló'terület közvetlen közelében ott volt a Zichyeknek várpalotai 17.000 holdnyi uradalma. Érdekes dolog, hogy ezt az uradalmat a német császár sógora, egy Wit/leben nevű porosz gróf vette meg 5 millió koronáért. Ebből én tényt akarok konstatálni. Az egyik az, hogy Németország részéről egészen határozott tendenczia mutatkozik arra nézve, hogy magyar uradalmakat szerezzenek meg, (Igaz! ügy van! a szélsőbaloldalon.) hogy Poroszország itten előre elhelyezkedjék, várva a monarchia összeomlását, hogy akkor Magyarország területén bataknas támasza legyen, ha arra fog kerülni a sor. Én azt nagyon sajnálom, mikor a magyar föld idegen kézre kerül, mert ha ez a terület eladó és az épen Dunántúl fekszik, nekem az az óhajtásom lett volna, hogy az ilyen birtokok megvétessenek az állam által, parczelláztassanak, s az állam ezeket a kisbirtokosok kezébe adja, és ne kényszerítse a Dunántúl jó magyar népét arra, hogy kivándoroljon és a magyarság részére elveszszen. (Helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalion. > Bz a nemzeti és faj-politika szempontjából feltétlenül szükséges legelsó'rendü követelmény, melyet folytonosan hangoztatni kívánok. (Helyeslés a bal- e> a szélsőbaloldalon!) A másik, a mit a t. miniszter ur figyelmébe ajánlok, az igen érdekes dolog. Hogyan kerül a német császár sógora a hajmáskéri tüzérségi lövőtér közvetlen közelébe, a honnan mindent a világon megszemlélhet, igy az uj ágyúkkal való kísérletezést is? Pedig ez a lövőtér az, hol az uj taraczkok és az uj ágyúk ő Felsége jelenlétében kipróbáltattak, s ezentúl is ki akarják őket próbálni, és hol ágyúkkal való kísérletezés számára ujabb nagy lőteret akarnak készíteni. Ebben a vásárlásban, a mint olvasom, a berlini osztrákmagyar nagykövetség igen hathatós befolyást és közreműködést gyakorolt. Legyen szives a t. miniszter ur ezt a dolgot, mivel tudomására hozom, megfontolni, és meggondolni azt, vájjon czélszerű, szükséges és hasznos-e, ha vannak nekünk egyáltalában az ágyuk terén titkaink, ezeket ilyen könnyen áruba bocsátani egy szomszéd nagyhatalomnak, a mely itt a maga embereivel a legkönnyebben kitapasztalhat mindent; és legyen szives megtudni, hogy ebben a vásárlási ügyletben nincs-e meg azon tendenczia, hogy ezen titkokat nagyon könnyen megtudják és a német katonai hatalomnak tudomására juttassák. Azért említem ezt meg, t. ház, mert a t. miniszterelnök urprogrammjában nagyon nélkülöztem igazán programmba való dolgokat. Ha egy kissé tréfásan akarom magamat kifejezni: a mi benne van abban a programúiban, az vagy semmi, vagy nem jó, a mi pedig jó, az abból a programúiból mind hiányzik. A t. miniszterelnök urnak programmja semmi egyebet nem tartalmaz, mint azt, hogy mit akar ő most a legközelebbi jövőben a törvényhozás útján keresztülvinni, t. i. indemnitást, rendes ujonczlétszámot, kiegyezési dolgokat, tisztviselők fizetésének rendezését, egyszóval keresztül akarja vinni a házban a már beterjesztett dolgokat, de a jövőre nézve nagy fontossággnl biró, értékes és lényeges dolgokra vonatkozólag teljességgel semmit sem szólott. Pedig a t. miniszterelnök ur azt mondotta, hogy kabinetje 1 folytatása a másiknak. Nagyon furcsa dolog az, t. ház, hogy eddig itt Magyarországon csak leltári mamelukok voltak, a legújabb időben pedig leltári kabinetek is vannak. Mert ha olyannak akarjuk a t. miniszterelnök urat tekinteni, mint a ki nemzeti törekvéseinket érvényesíteni, Magyarország megerősödését megteremteni akarja — hát csak ugy rövidesen említem — legalább is öt dologra vonatkozólag feltétlenül elvártuk volna tőle, hogy programmjában nyilatkozatot tegyen. (Halljak! Halljuk !) Ezek a dolgok nagyon lényegesek, a közvélemény előtt nagyon megfontolt és várva-várt dolgok. Az egyik a választói reformnak kérdése. (ügy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Teljes mértékben hallgatott róla a t. miniszterelnök ur. A második a parczellázásnak a kérdése; a harmadik a kisbirtokosok tehermentesítésének kérdése; a negyedik az adóreform kérdése; az ötödik az ipar és kereskedelem fellendítésének kérdése. Mindezen dolgokról teljességgel hallgatott a t. miniszterelnök ur, pedig ezek sokkal lényegesebb dolgok, mint az, hogy az indemnitást, meg a rendeä ujonczlétszámot hogyan viszi mostan keresztül. Hiszen, t. képviselőház, ha itt a parlamenti életben szükséges előfeltételek létesíttetnek, ezek a dolgok, melyeket a t. miniszterelnök ur programmja tartalmaz, maguktól keresztül mennek. De azoknak a dolgoknak megteremtéséhez, a melyeket az egész ország vár és nagyon szükségesnek lát, ember és programm kell, s e programm nélkül mi bizalmunkat nem előlegezhetjük. (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Elodázhatlan dolog, t. képviselőház, nézetem szerint a választói reformnak kérdését teljesen keresztül vinni. Ha nem is helyezkedik a t. kormány a mi álláspontunkra, t. i. az általános és titkos választói jognak alapjára, de azt ma már nem lehet megengedni, hogy az ezen téren fennálló állapot tovább is megrontsa a közszellemct, lehetetlenné tegye a magyarságnak megnyilatkozását és a közvéleménynek a parlamentben való teljes érvényre jutását. (Ugy van! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Minél hamarabb egységesíteni kell a választói czenzust, a választói kerületeket. Ha ez megtörtént, akkor
