Képviselőházi napló, 1901. XVII. kötet • 1903. junius 25–julius 22.
Ülésnapok - 1901-298
298. országos ülés 1903 Julius 3-án, pénteken. 113 Elnök: Csendet kérek, t, ház. Méltóztassanak Lengyel képviselő urat meghallgatni. Lengyel Zoltán: A házszabályok értelmében ... (Zaj.) Elnök; Folyton kérem a képviselő urakat, hallgassák meg Lengyel képviselő urat. Méltóztassanak odahallgatni. Lengyel Zoltán: A házszabályok értelmében ... (Nagy zaj és felkiáltások jobb felől: Melyik szakasz 1 ? Olvassa feli) Én kénytelen vagyok a 212. §. magyarázata tekintetében felszólalni, mert már többször volt alkalmam tapasztalni, hogy e tekintetben egy helytelen prakszis kezdett itt kifejlődni. A 216. §-ból kifolyólag ugyanis a házszabályok értelmében a helyzet igenis az, — és ebben Apponyi igen t. elnök ur is már több alkalommal igazat adott nekem, — hogy t. i. a szónok 3 / 4 2-kor kérheti beszédének holnapra halasztását, és e felett a háznak határozni nem lehet és nem szabad. Rakovszky István: Ugyan! Ez nem igaz! (Zajos felkiáltások jobb felöl: Visszaélés! Időlopás !) Elnök: Ugy látszik, a képviselő ur nincs tisztában az iránt, hogy méltányosságból a ház többször megengedte ugyan az illető képviselő kérésére, hogy elhalaszthassa beszédét, de ezt mindig csak méltányosságból tette. Kende Péter: Halljuk azt a házszabályt! Lengyel Zoltán: Én azokkal szemben, a kik az ellenkezőt vitatják, állithatom, hogy 8 hónap alatt volt alkalmunk igen sokszor meggyőződni, hogy e kérdést az elnökség soha szavazásra nem bocsátotta. Ezt ugy tekintettük, mint a 212. §-ból folyó jogosultságot; ha ehhez a szónok ragaszkodott, akkor igenis az elnökség minden határozathozatal nélkül méltányosságból egyszerűen kimondta, hogy a képviselő ur beszédének holnapra halasztását kérte, ennélfogva az holnapra marad és megállapította a napirendet. (Felkiáltások jobbfelöl: Még öt perez van!) Ha a t. képviselő ur talán arra kíváncsi, hogy öt perczig, vagy tiz, vagy húsz perczig vagyok-e képes e tárgyról szólni, (Derültség. Felkiáltások jobbfelöl: Tudjuk!) kielégithetem kívánságát. Én az ellenzék padjain lelkiismereti kötelességet teljesítek, (Zaj a jobboldalon.) és hogyha csak egy szikrája lenne bennem egyébnek, mint lelkiismeretem szavának, lemondanék a mandátumomról. (Felkiáltások a jobboldalon: Házszabályok!) Akármilyen czimen beszélek, akár a házszabályokhoz, akár személyes kérdésben, a megjegyzésekre reflektálni mindig jogosítva vagyok, mert a szólásszabadságba ütköznék, ha ezt nem tehetném. (Felkiáltások a jobboldalon : Visszaélés!) Elnök: A képviselő urnak joga van a házszabályokhoz beszélni, azt nem lehet visszaélésnek nevezni. Lengyel Zoltán: A kik azt akarják, hogy rövid ideig beszéljek és hogy a házszabályok értelmében az elnök ur a szót is megvonhassa KÉPVH. NAPLÓ, 1901 1906. XVII. KÖTET. tőlem, legyenek szívesek nyugodtan meghallgatni és akkor nagyon röviden befejezem. Ha folyton segédkezet nyújtanak. (Egy hang jobbfelöl: Ne oktasson bennünket!) ne csodálkozzanak, hogy könnyen és megerőltetés nélkül birom kihúzni az időt. (Nagy zaj a jobboldalon.) A másik része a dolognak az, hogy a szónok bármikor, az ülésnek mindjárt legelején is kérheti, hogy beszédét máskor mondhassa el. I Ez a napirendhez tartozik s a ház e felett egyI szerű szavazással dönt vita nélkül. Polónyi Géza: De már háromnegyed van! Lengyel Zoltán: Ha a ház beleegyezik, hogy beszédét _ holnap mondhassa el, beszéde holnapra marad. Én tiltakozom minden oly praxis ellen, melynek az lenne az értelme, hogy az elnökség a szónok ilyen kérelmét a ház elé sem terjeszthetné és szavazás alá sem bocsáthatná, mert tiltó rendelkezés erre nézve a házszabályokban nincs. Ennélfogva, mint a szólásszabadság korlátozása, ez meg sem állhat. Minden egyéb esetben, a hol indítványt tenni nem lehet vagy a tárgyhoz egyéb czimen szólni nem lehet, a megszorító intézkedés expressis verbis benne van a házszabályokban. Ez pedig nincsen, ennélfogva ilyen indítványt bármikor lehet tenni. Elnök: Még mindig nem tudom, mit méltóztatik kivánni. Lengyel Zoltán: A szónok kérte, hogy ő beszédét holnap mondhassa el. Ehhez a házszabályok szerint tökéletes joga van. Az elnök urnak a házszabályok értelmében kötelessége az, hogy feltegye a háznak a kérdést, beleegyezik-e ebbe, igen vagy nem. (Felkiáltások a jobboldalon: Ne oktassa az elnököt!) Miután a képviselő ur ezt maga kérte, el kell rendelni a szavazást, mert világos, hogy egyhangúság nem lehet ily körülmények közt, mert legalább 6 maga ellene szavazna annak, hogy ma beszéljen. Ennélfogva kérem, méltóztassék ebben a kérdésben a szavazást elrendelni. Elnök: A házszabályok 212, §a értelmében a szólásra felirottak közül azon tag, kire az ülés meghatározott idejének vége előtt egy óranegyeddel kerül a sor, joggal bir vagy az ülés idejének meghosszabbítását kérni, hogy beszédét elmondhassa, vagy az ülésnek befejezését kérni egész beszédjének a következő ülésre halaszthatása végett, s e felett a ház vita nélkül egyszerű szavazással dönt, mely szavazáshoz a tanácskozásra megkívántató 40 tag jelenléte elégséges. A házszabálynak ezen rendelkezése annyira világos, hogy ez ellen argumentálni nem lehet, (ügy van! Ugy van! a jobboldalon.) Azonban megtörtént tagadhatatlanul, hogy a ház eddigi megállapodás szerint valakinek előbb is adott jogot arra, hogy másnap beszélhessen, de ehhez mindig határozott, egyhangú megállapodás kívántatott. (Helyeslés.) Ezt kívántam megjegyezni. 15
