Képviselőházi napló, 1901. XVII. kötet • 1903. junius 25–julius 22.
Ülésnapok - 1901-298
110 298. országos ülés 1903 Julius 3-án, pénteken. Május 26-án tartott beszédemben kifejtettem, hogy ha Széll Kálmán miniszterelnök ur helyébe jön ide valaki, bárki legyen az illető, ha az ország és a nemzet követelését nem hozza magával, annak épugy nem adhatjuk meg a felhatalmazást, a mint nem adhattuk meg Széll Kálmán miniszterelnöknek. Széll Kálmán miniszterelnököt megbuktatni és lehetővé tenni, hogy helyébe jöjjön egy más kormány, a mely nem hoz semmit s a mely ugyanazt a politikát tartja fenn, a mely eddig uralkodott, a nélkül, hogy a nemzet számára valamit hozna, az gálád politika volna, melyhez én hozzá nem járulhatok. Azt mondják, mi fog történni akkor, ha a kormányzást lehetetlenné teszszük? Hát én megmondom, mi fog történni: teljesíttetni fognak a nemzet kívánságai. (Ugy van! a bál- és a szélsőbaloldalon.) Ahhoz, hogy a nemzet kívánságai teljesedjenek, csak egyetlenegy dolog kell, az, hogy ne vállalkozzék Magyarországon ember kormányalakításra a nemzet követeléseinek teljesítése nélkül. (Elénk helyeslés ahol- és a szélsőbaloldalon.) Ha pedig mégis vállalkozik valaki, akkor annak ne adjunk se pénzt, se katonát, s akkor teljesíttetni fognak a mi követeléseink. (Ugy van ! a bal- és a szélsobaloldalon.) Csakhogy ehhez akaratnyilvánítás, erős akarat kell. A nemzetben, ugy látom, megvan az akarat : legyünk hát hű képviselői a nemzeti akaratnak, képviseljük ezt a nemzeti akaratot, itt a törvényhozásban, mert ez akaratban van az erő és az erő előtt hajlik meg a hatalom, (Élénk helyeslés a bal- és a szélsobaloldalon.) Erre az erőre most sok és nagy szükség van. Azok, kik ismerik a volt horvát bán horvátországi működését, tisztában vannak a miniszterelnök ur politikájával. A mint a miniszterelnök ur szerét teheti, a mint kezében lesz az indemnitás vagy költségvetés, azt teszi, a mit Horvátországban tett: feloszlatja az országgyűlést és ujat hív össze. (Felkiáltások a jobboldalon: Hiszen ezt kívánják!) Holló Lajos: Maguk bejönnek bizonyosan! Polónyi Géza: Nincsen ellene kifogásunk! Csak tessék jó választási törvényt csinálni! Eitner Zsigmond: Szerbiában sem volt ellenzék! Csávolszky Lajos: Azt teszi a miniszterelnök ur, a mit tett Horvátországban, s minden törvénytelen eszközzel, a legnagyobb igazságtalansággal és korrupczióval kiöli a törvényhozásból az ellenzéket, a mint kiölte Horvátországban ; (ügy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) nyakára ül az országnak, a mint a nyakára ült Horvátországnak, (Ugy van! Ugy van! a szélsobaloldalon.) és nem mozdul el onnan, mint a hogy nem mozdult el Horvátországban, mig csak az elégedetlenség nyilt lázadásban ki nem tör, a mint kitört Horvátországban. (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon. Zaj. Elnök csenget.) Molnár Jenő: Azért gyűlölik ott a magyart, mert erőszakoskodott! (Zaj jobbfelöl. Halljuk! Halljuk! a szélsobaloldalon. Mozgás és zaj a bal- és a szélsobaloldalon,) Elnök: Csendet kérek! Csávolszky Lajos: T. ház! Egy különös körülményre kell felhívnom a függetlenségi párt tagjainak figyelmét, a mely lehet, hogy kikerülte a figyelmüket, de a melynek nagy következményei lehetnek. A miniszterelnök ur akkor, a mikor programmbeszédét megtartotta, nyilatkozott a katonai javaslatokról, a mely nyilatkozata itt már felolvastatott, de a melyet nem lehet eléggé kiemelni, mert hiszen ebben rejlik az a nagy vívmány, és az a nagy előny, a melynek fejében a függetlenségi párttól a leszerelést követelik. »A katonai javaslatok, úgymond a miniszterelnök ur, egyelőre felfüggesztetnek, és mindaddig nem tárgyaltatnak, mig az uj véderőről szóló javaslat elő nem terjesztetik. Ha az uj véderőről szóló javaslat előterjesztetik, a mostani katonai javaslatok úgyis fölöslegesekké válnak, mert a most kért létszámfelemelést előterjesztendő véderőjavaslat magában fogja foglalni.« Bartha Miklós: Tehát nem von vissza semmit! Csávolszky Lajos: »A most kért létszámemelésről tehát csakis erre az évre mond le a kormány, de nem a jövő évre; a jövő évben már kívánni és követelni fogja, (Természetes! jobb felöl.) mert erről, mint a véderő harczké pessége érdekében álló dologról le nem mondhat?* (Mozgás a szélsőbaloldalon.) Mit jelent ez ? Azt, hogy nem ma, hanem holnap fogjuk tárgyalni ezt a törvényjavaslatot a véderő törvényjavaslat alakjában. (Fölkiáltások jobbfelöl: Hiszen ezt akarták!) De mireánk, a függetlenségi pártra nézve az a kérdés, hogy mi holnap vagy a jövő esztendőben olyan helyzetben leszünk-e, mint ma, és hogy meg fogjuk-e obstruálhatni a javaslatot ? Az a kérdés, hogy nem lesz-e óvatosabb a kormány, és hogy nem fogja-e olyan időben előterjeszteni a javaslatokat, a midőn nem lesz módunkban azokat megakadályozni^ (Zaj a szélsobaloldalon. Halljuk,! Halljuk!) Es hogy azután a nemzet bizalma, a nemzet áldozatkészsége, a nemzet segítsége velünk fog-e lenni ? (Mozgás és zaj a jobboldalon. Halljuk! Halljuk! a szélsobaloldalon.) Holló Lajos: Igenis, ez nagyon meggondolandó, ha most abbahagyjuk! Csávolszky Lajos: De még ha abban a helyzetben leszünk is, hogy mi ezt a jövő esztendőben is megakadályozhatjuk, és újból kezdhetjük az obstrukcziót: meg kell jegyeznem, hogy a függetlenségi párt szombaton egy manifesztumot bocsátott közre, — és ez az, a mire a t. függetlensági párti képviselőtársaim figyelmét felhívom — a melyben ünnepélyesen a következő van kijelentve (olvassa): »A katonai hatalom most visszavonult, tehát nem használhatjuk tovább küzdelmünk folytatásában a rendkívüli eszközöket«,
