Képviselőházi napló, 1901. XVII. kötet • 1903. junius 25–julius 22.

Ülésnapok - 1901-298

104 298. országos ülés 1903 Julius 3-án, pénteken. nem adott. Mert mi az a nagy vívmány, a mi az 1899: XXX. t.-cz.-ben az én nézetem szerint is, a t. képviselő ur nézete szerint is tényleg megvan? Az, hogy a mig az 1899:

XXX. t.-ez. meghozatala előtt lehetséges volt az, hogy felmondattak, vagy megszűntek kereskedelmi szerződések és ezen kereskedelmi szerződések lejárati időpontja és az autonóm vámtarifa között a koinezidenczia nem volt biztosítva, addig az 1899:

XXX. t.-cz. ezen időszerű összeesést biztosította és pedig olyanformán, hogy azt rendeli, hogy ha 1903-ig nem jön létre Ausztriával a vám- és kereskedelmi szövetség és nem alkottatik meg az autonóm vámtarifa, ebben az esetben csak 1907-ig szabad kereskedelmi szerződéseket kötni. Ezek a törvény világos szavai. Ha már most a t. miniszterelnök ur azt mondta volna, hogy ő arra kér felhatalmazást, hogy előzetes tárgyalásokat folytasson olyan kereskedelmi szerződésekről, a melyek 1907-en túl is érvényesek, a melyek 10 vagy 15 esztendőre érvényesek, akkor állana az én t. képviselőtársam feltevése. De erről szó sem volt, ezt senki sem emiitette és én magam sem járulnék ahhoz hozzá, hogy ilynemű fölhatalmazás adassék, miszerint a törvénynek ez a sarkalatos intézkedése megsértessék. (Elénk helyeslés a jobboldalon.) A t. képviselő úrral tehát tökéletesen egy állásponton vagyok. Holló Lajos: Hanem a 4. szakaszt meg lehet sérteni! Hieronymi Károly : Nem lehet! Egyáltalán higyje meg a képviselő ur, hogy én a törvénysértésnek sohasem voltam szószólója és ebben az esetben sem akarok az lenni. De, még egyszer ismétlem, előre kizárni már most azt, hogy olyan körülmények bekövetkeztével, a mikor a mi vitális gazdasági érdekeink megkívánják, az ilyen felhatalmazás megadassák, egyáltalán nem lehet. (Helyeslés a jobboldalon.) De én teljesen a t. képviselő ur álláspontjára akarok helyezkedni és abból a szempontból akarom megvizsgálni a kérdést, hogy hogyan állana a dolog akkor, ha tényleg az önálló vámterületet akarnók életbe léptetni ? Hát azt hiszi a t. képviselő ur, hogy akkor nem szükséges az ilyen felhatalmazás? (Egy hang a szélsőbaloldalon: Arra megadjuk!) Hiszen akkor még sokkal szükségesebb lesz, mert csak nem akarja az önálló vámterületet ugy életbeléptetni, hogy mi egész Európával vámháboruba jöjjünk! Ha én azt látom, t. képviselőház, hogy a gazdasági és különösen a vámpolitikai végleges berendezkedés még sok mindenféle akadályokkal jár, akkor lehetetlen, hogy ne tartsam kívánatosnak azt, miszerint a külföldi államok velünk való kereskedelmi viszonyaik miként szabályozása tekintetében az ő nézeteikkel a tárgyalások megindítása utján eleve megismerkedjünk. Ismétlem azonban még egyszer, hogy erről a kérdésről tüzetesen beszélni csak akkor lehet, ha a kormány a felhatalmazási törvényjavaslatot elő fogja terjeszteni. (Helyeslés a jobboldalon.) De, t. képviselőház, én azt a munkaprogrammot, a melyet a miniszterelnök ur itt szíves volt a legközelebbi időre kijelölni, nemcsak elfogadom, nemcsak csekély szavazatommal akarom azt támogatni, hanem mindenképen azt tartom kívánatosnak, hogy ez a munkaprogramra megvalósuljon. (Helyeslés a jobboldalon.) Megerősít engem ebben az is, hogy Kossuth Ferencz és gróf Zichy János t. képviselőtársaim felszólamlásaiból ugy látom, hogy ők ugyanebben a véleményben vannak; ugy látom, hogy ők — daczára ellenzéki pártállásuknak — ezen munkaprogramra megvalósításához igenis hozzá akarnak járulni. És én ezt melegen üdvözlöm, mert ebből azt látom, hogy ők nem merik magukra vállalni a felelőséget azért, hogy ebből az áldatlan helyzetből való kibontakozásra kínálkozó első alkalmat, meg ne ragadják. (Helyeslés a jobboldalon.) Ugy látom, t. képviselőház, hogy ebben a tekintetben nemcsak ennek a pártnak, a a melynek szerény tagja vagyok, hanem a pártok nagy többségének konszenzusa az, hogy igenis ezen az utón ebből a törvénytelen állapotból kijöjjünk. (Helyeslés a jobboldalon.) És, ha ezzel szemben egyik-másik képviselő ur, — mint pl. tegnap, vagy tegnapelőtt Barabás Béla képviselő ur is, — itten azt mondja, hogy ő ha egyedül marad is, akkor is mindent el fog követni arra, hogy ez a munkaprogramra meg ne valósuljon.... Holló Lajos: Nem marad egyedül! (Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) Hieronymi Károly:.. . Hogyha többen is lesznek, az nem változtat a dolgon! Gabányi Miklós: Az ószeresekből is lesznek ! (Mozgás és zaj a jobboldalon és felkiáltások : Halljuk! Halljuk!) Hieronymi Károly: .. . akkor azt vagyok bátor mondani, hogy, a kik ezt az álláspontot foglalják el, azok a parlamentarizmus szempontjából tarthatatlan álláspontra helyezkednek, oly álláspontra, a mely közel hoz bennünket a liberum vető állapotához, a mely a parlamentarizmusnak azután örök halála. (Igaz! Ugy van! a jobboldalon.) Gabányi Miklós: Meghalni úgyis muszáj! (Zaj a jobboldalon.) Elnök: A t. képviselő ur folyton közbeszól. Kérem, tartózkodjék ettől. (Helyeslés a jobboldalon.) Gabányi Miklós: Egy szót szóltam csak! (Zaj a jobboldalon és felkiáltások: Halljuk! Halljuk! Felkiáltások jobb felől: Kotyog!) B. Feiíitzsch Arthur: Nem tudja, hol van! (Zaj a baloldalon. Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) Hieronymi Károly: T. képviselőház! Ebben a vitában sok szó esett a pártok helyzetéről és