Képviselőházi napló, 1901. XVI. kötet • 1903. május 15–junius 16.

Ülésnapok - 1901-293

293. országos ülés 1903 június 16-án, kedden. 431 tekére és határaira nézve is minden tényezőben megvan a teljes belenyugvás, a tökéletes egyetértés és a teljes' összhang, oly összhang és oly egyetértés, a mely teljes azonosságot és teljes kongruencziát jelent, a mely minden eltérést kizár, mert ez a politika a felfogásban minden hullámzást kizár és az alkalmazásban való legkisebb ingadozást sem tűri el. (Ugy van! a jobboldalon.) Május 2-án volt szerencsém a t. ház előtt kijelenteni, — már előzőleg is és azóta is hivatkoztam erre, — de talán akkor jelentettem ki olyan modorban, a mely leginkább kidomborította az én tántorithatlan álláspontomat, hogy csak addig maradok ezen a helyen, a meddig ugy látom, hogy ennek a feltételnek s ennek a feltevésnek lehetősége nemcsak megvan, de az teljesen biztosítottnak is látszik. Arról vagyok ma meggyőződve, hogy ez az egyetértés az én politikám módszerére és alkalmazására nézve nincsen meg olyan mértékben, amely szükséges arra, hogy azt a küzdelmet én erről a helyről folytathassam s épen azért jelentem a t. képviselőháznak, (Halljuk! Halljuk!) hogy múlt vasárnapon ő császári és apostoli királyi Felségének a magam részéről beadtam lemondásomat és beadtam a kabinet lemondását is. 0 császári és apostoli királyi Felsége ezt a lemondást ugyanakkor elfogadni kegyeskedett. És ezzel a válság reám nézve befejezett ténynyó vált. Nekem erről a helyről több szavam nincs, nem is lehet. Nem érveltem most semmivel, sőt fejtegetésekbe sem bocsátkoztam, egyszerűen és szárazan elhatározásomat terjesztettem elő a t. háznak, hogy azt szives tudomásul vegye. Arra kérem a t. képviselőházat, méltóztassék elhatározni, hogy addig is, a mig az uj kormány megalakul, üléseit felfüggeszti. (Egy hang a szélsőbal-oldalon: Meddig? Elénk, hosszas éljenzés és taps a jobbóldalon és a középen. Mozgás és zaj a szélsőbaloldalon.) Pichler Győző: Azért bukott meg, mert a szabadelvű párt nem volt tisztességes! (Ugy van! Ugy van! a szélsöbaloldalon. Nagy zaj a jobboldalon.) Polónyi Géza: Majd meglátjuk azt az uj módszert! (Zaj.) Holló Lajos: Csak próbálják ki azt az uj módszert! (Nagy zaj. Elnök csenget.) Kossuth Ferencz: T. képviselőház! (Halljuk ! Halljuk!) Teljes tisztelettel a ház engedelmét kérem arra, hogy egypár szót én is szólhassak. (Halljuk! Halljuk!) Alkotmányos szempontból sem én, sem pártom nem vonjuk kétségbe a koronának azt a jogát, hogy azt tisztelje meg bizalmával, a kit erre méltónak lát. De azt az elvet is hangoztatnom kell, hogy alkotmányos fogalmak szerint olyan férfiút kellene megbízni a kormány vezetésével, a ki a többség bizalmával dicsekedhetik. (Helyeslés a jobboldalon.) Barabás Béla: Mindegy nektek, akárki! (Nagy zaj a jobboldalon.) Gajáry Géza: Tegnap még nem volt joga a többségnek ; ma már van ? (Nagy zaj. Halljuk! Halljuk!) Elnök: Csendet kérek, t. ház! Kossuth Ferencz: Azt a megjegyzést kell azonban tennem, hogy a törvények tiszteletben tartása képezi a nemzetek és az uralkodók legnagyobb biztonságát és legnagyobb erejét. (Általános élénk helyeslés.) Ebből a tételes igazságból kiindulva, már most kötelességem pártom nevében kinyilatkoztatni, hogy ha esetleg olyan kormány jutna az ország ügyeinek élére, (Mozgás. Halljuk! Halljuk! jobbfelöl.) a mely kormány a törvényeket tiszteletben nem tartaná, (Zaj. Mozgás a jobboldalon. Halljuk ! Halljuk! a szélsőbaloldalon.) a mely az országgyűlést például ex-lex-állapotban feloszlatná, a mely esetleg az ujonczozást ex-lex-állapotban és törvény nélkül megkísérelné, és a mely a házszabályokat iparkodnék ugy revideálni, hogy lehetetlenné váljék ebben a házban . . . (Zaj. Nyugtalanság a jobboldalon. Hosszantartó nagy zaj a szélsöbaloldalon. Felkiáltások: Kilökjük azt a kormányt! Elnök ismételten csenget.) ... a nemzet érdekeit megvédelmezni, a mire jöhet még idő, lehet még szükség és talán azok között sokan, a kik a túloldalon ülnek és hazafiak, — hiszem, hogy mind azok, — ilyen körülmények között a házszabályoknak előnyeit fel fogják velünk együtt használni arra, hogy a megtámadott hazát megvédelmezzék, — ha tehát olyan kormány akad, a mely ilyen merényletet elkövetne, már előre is bejelentem, hogy ellene a függetlenségi párt minden alkotmányos eszközzel, de egész erejével küzdeni fog. (Hosszantartó helyeslés és taps a szélsöbaloldalon. Zaj, nyugtalanság a jobboldalon.) Gr. Zichy János: T. képviselőház! (Halljuk ! Halljuk!) Méltóztassanak megengedni, hogy a miniszterelnök urnak iménti felszólalására én is pártom nevében megtegyem megjegyzéseimet. Nem akarok részletesen foglalkozni beszédével, nem is akarom rekapitulálni az elmúlt parlamenti harcznak meglehetősen hosszú történetét, azonban hangsúlyozni akarom azon meggyőződésemet, hogy ha a kormány, annak idején, a mikor mi az indemnitási vita alkalmával egész lojálisán kijelöltük] a kibontakozáshoz vezető utat, arra rálép és nem zárkózik el az elől görcsösen és hermeticze, meggyőződésem, hogy máshova konkludált volna, mint a hova konkludált ma, midőn önmagát áldozza fel a nélkül, hogy a krizis által okozott bajt orvosolni csak meg is kisérlette volna. (Ugy van! Ugy van! a néppárton.) T. képviselőház! Mi ennek a kormánynak őszinte és határozott ellenfelei voltunk, mindazonáltal sajnálatunkat fejezzük ki a felett, hogy a jog, a törvény és igazság kormányának és uralmának ilyen körülmények között kellett