Képviselőházi napló, 1901. XVI. kötet • 1903. május 15–junius 16.
Ülésnapok - 1901-292
292. országos ülés 1903 június 15-én, hétfőn. 419 Barabás Béla: A házszabályokhoz kérek szót. Az igen t. elnök ur szives volt hat képviselőnek megengedni, (Felkiáltások a jobboldalon: Hétnek!) hogy napirend előtt felszólaljon. A dolog helyes megoldása szempontjából méltóztassanak beleegyezni abba, hogy előbb az a hat vagy hét képviselő mondja el felszólalását, azután pedig méltóztassék határozni a felett, hogy a ház kiknek adja meg az engedélyt a további felszólalásra és kiknek nem. Olay Lajos: T. ház! Ne vegye rossz néven az én kedves elnököm, Barabás Béla, hogy nem lehetek vele egy véleményen. Képviselőtársaim a házszabályok szerint sorban jelentkeztek napirendelőtti felszólalásra az elnök urnái. Nézetem szerint a házszabályok helyesen csak ugy alkalmazhatók, hogy sorba fog a ház határozni a fölött, (Helyeslés a szélsobaloldalon.) hogy a jelentkezők közül kinek engedi meg és kinek nem a napirendelőtti felszólalást. (Helyeslés a szélsobaloldalon.) Ez volna tiszteletteljes inditványom, és kérem, méltóztassék azt elfogadni. (Helyeslés.) Elnök: T. képviselőház ! (Halljuk! Halljuk!) A dolog eredményére nézve teljesen egyremegy, hogy melyik eljárást követjük. Én a házszabályok 206. §-a értelmében csak bejelentettem a háznak, hogy kinek adtam meg a napirendelőtti felszólalásra az engedélyt és kinek nem adtam meg. Miután nem tudom, hogy azon képviselő urak, a kik elnöki engedélyt nem nyertek, mindannyian a házhoz kivannak-e appellálni, vagy nem, ( Felkiálltások a szélsőbaloldalon: Sorrendben !) ennek folytán a legczélszeriibb eljárás az lesz, hogyha sorban fölhívom, (Elénk helyeslés?) a jelentkezett képviselő urak közül azokat, a kiknek az engedélyt megadtam, hogy nyilatkozzanak és ha utánuk a sorban olyan képviselő következik, a kinek nem véltem megadhatónak az engedélyt — és ha az illető ezt kívánja — a ház elé fogom terjeszteni a kérdést. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Ha ezen eljárási módba belenyugodni méltóztatik, akkor most szólásra Kossuth Ferencz képviselő ur következik. Kossuth Ferencz: T. képviselőház ! (Halljuk! Halljuk!) Azért voltam bátor napirendelőtti szólásra jelentkezni, hogy arra kérjem a miniszterelnök urat, hogy a mai nehéz helyzetben nyilatkozzék a kibontakozás eshetőségére nézve és hogy röviden és tárgyilagosan megindokoljam: miért tartom szükségesnek azt, hogy minden további késedelem nélkül e nyilatkozat megtétessék. (Halljuk! Halljuk!) Az idő múlik és az ország legsürgősebb érdekei kielégitve nincsenek. (Ugy van! Ugy van! a szélsobaloldalon.) Odajutottunk már, hogy ha ma megszűnnék a ház munkaképtelensége, és ha azonnal a legnagyobb szorgalommal látnánk is hozzá a függő ügyek elintézéséhez, még akkor is kérdés, hogy az összehalmozódott ügyeket kellő időben és kellő lelkiismeretességgel elintézni képesek lehetnénk. (Ugy van! Ugy van! a szélsobaloldalon.) Holló Lajos : Szép makacskodás ! Kossuth Ferencz : Egyetlenegy törvényjavaslathoz ragaszkodik a kormány, s ezt ugyszólván ideszegezte a ház padlójára; nem engedi, hogy a ház bármi más országos ügyet tárgyaljon, mielőtt ezt a javaslatot meg nem szavazta. Barabás Béla: Abból semmi sem lesz! Kossuth Ferencz: E javaslattal nagyobb pénz- és véradót akarnak kicsikarni az országtól, még pedig a legrosszabbul választott időben; (Ugy van! Ugy van! a szélsobaloldalon.) akkor, midőn az ország legszegényebb. Köztudomású tény az, hogy Zemplén, Ugocsa, Sáros, Már.maros, Szatmár megyékben és Bihar megye egy részében a nép éhínséggel küzd, (Ugy van! Ugy van! a szélsobaloldalon.) nemcsak hogy nem bír elviselni több adót, hanem arra szorult, hogy megélhetésére gabonát és élelmiszereket osztogassanak neki. (Ugy van! ügy van! a szélsőbaloldalon.) Az évekig tartó nagy bizonytalanság a közgazdasági téren Ausztriával való viszonyunkban is, az ország anyagi helyzetét súlyosbította és sok milliónyi kárt okozott az ország polgárainak, a minek a kihatása az ország közgazdasági állapotára világosan észlelhető. (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Az általános európai krízisnek is kedvezőtlen hatása volt az ország helyzetére, ugy, hogy nem hiszem, hogy kétségbe vonható lenne az, hogy az ország nincs oly helyzetben, hogy nagyobb állandó terheket vállalhasson el. (Elénk Jielyeslés és taps a szélsobaloldalon.) Annál kevésbbé van ilyen helyzetben, mennél sürgősebben kopogtatnak a nemzet teherviselési képességének ajtaján a ki nem elégített igények és nemzeti szükségletek, melyek sok millióra rugó terhet képviselnek. Megjegyzem azt is, hogy a kormány nagy hibát követett el (Halljuk! Halljuk!) midőn egy olyan javaslattal állott a ház elé, a melyről tudhatta, hogy ez rendkívüli erős ellenszenvvel fog találkozni az országban (Igaz! Ugy van! a szélsobaloldalon.) és a melyről sejthette tehát, hogy a képviselőházban is nagyon erős ellentállást fog provokálni; mégis előállott ezzel a javaslattal, mielőtt intézkedett volna arról, hogy előbb meg legyen szavazva az országnak a költségvetése, mint a hogy ezt a törvény is rendeli és letárgyaltattak volna azok a sürgős ügyek is, a melyek szorosan időhöz vannak kötve, vagy pedig a melyeknek letárgyalása a nemzetnek elsősorban való érdekét képezi. Állítom tehát, hogy a t. kormány előrelátás hiányában szenvedett akkor, a mikor ilyen előzetes előkészítés nélkül egyetlenegy javaslattal útját állta minden más alkotás lehetőségének, és (Igaz! Ugy van! a szélsobaloldalon.) magyarul szólva, rászegezte ezt az egy javaslatot a nemzet mellére és kimondta, hogy minden más alkotás előtt ezt a javaslatot szavazza meg a ház, tehát ne álljon 53*
