Képviselőházi napló, 1901. XVI. kötet • 1903. május 15–junius 16.

Ülésnapok - 1901-292

292. országos ülés 1903 június 15-én, hétfőn. 419 Barabás Béla: A házszabályokhoz kérek szót. Az igen t. elnök ur szives volt hat kép­viselőnek megengedni, (Felkiáltások a jobbolda­lon: Hétnek!) hogy napirend előtt felszólaljon. A dolog helyes megoldása szempontjából mél­tóztassanak beleegyezni abba, hogy előbb az a hat vagy hét képviselő mondja el felszólalását, azután pedig méltóztassék határozni a felett, hogy a ház kiknek adja meg az engedélyt a további felszólalásra és kiknek nem. Olay Lajos: T. ház! Ne vegye rossz néven az én kedves elnököm, Barabás Béla, hogy nem lehetek vele egy véleményen. Képviselőtársaim a házszabályok szerint sorban jelentkeztek napirendelőtti felszólalásra az elnök urnái. Né­zetem szerint a házszabályok helyesen csak ugy alkalmazhatók, hogy sorba fog a ház ha­tározni a fölött, (Helyeslés a szélsobaloldalon.) hogy a jelentkezők közül kinek engedi meg és kinek nem a napirendelőtti felszólalást. (Helyes­lés a szélsobaloldalon.) Ez volna tiszteletteljes inditványom, és kérem, méltóztassék azt elfo­gadni. (Helyeslés.) Elnök: T. képviselőház ! (Halljuk! Halljuk!) A dolog eredményére nézve teljesen egyremegy, hogy melyik eljárást követjük. Én a házszabá­lyok 206. §-a értelmében csak bejelentettem a háznak, hogy kinek adtam meg a napirend­előtti felszólalásra az engedélyt és kinek nem adtam meg. Miután nem tudom, hogy azon képviselő urak, a kik elnöki engedélyt nem nyer­tek, mindannyian a házhoz kivannak-e appellálni, vagy nem, ( Felkiálltások a szélsőbaloldalon: Sor­rendben !) ennek folytán a legczélszeriibb eljárás az lesz, hogyha sorban fölhívom, (Elénk helyes­lés?) a jelentkezett képviselő urak közül azokat, a kiknek az engedélyt megadtam, hogy nyilat­kozzanak és ha utánuk a sorban olyan képviselő következik, a kinek nem véltem megadhatónak az engedélyt — és ha az illető ezt kívánja — a ház elé fogom terjeszteni a kérdést. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Ha ezen eljárási módba belenyugodni mél­tóztatik, akkor most szólásra Kossuth Ferencz képviselő ur következik. Kossuth Ferencz: T. képviselőház ! (Halljuk! Halljuk!) Azért voltam bátor napirendelőtti szólásra jelentkezni, hogy arra kérjem a minisz­terelnök urat, hogy a mai nehéz helyzetben nyi­latkozzék a kibontakozás eshetőségére nézve és hogy röviden és tárgyilagosan megindokoljam: miért tartom szükségesnek azt, hogy minden további késedelem nélkül e nyilatkozat meg­tétessék. (Halljuk! Halljuk!) Az idő múlik és az ország legsürgősebb érdekei kielégitve nincsenek. (Ugy van! Ugy van! a szélsobaloldalon.) Odajutottunk már, hogy ha ma megszűnnék a ház munkaképtelen­sége, és ha azonnal a legnagyobb szorgalommal látnánk is hozzá a függő ügyek elintézéséhez, még akkor is kérdés, hogy az összehalmozódott ügyeket kellő időben és kellő lelkiismeretesség­gel elintézni képesek lehetnénk. (Ugy van! Ugy van! a szélsobaloldalon.) Holló Lajos : Szép makacskodás ! Kossuth Ferencz : Egyetlenegy törvényjavas­lathoz ragaszkodik a kormány, s ezt ugyszólván ideszegezte a ház padlójára; nem engedi, hogy a ház bármi más országos ügyet tárgyaljon, mielőtt ezt a javaslatot meg nem szavazta. Barabás Béla: Abból semmi sem lesz! Kossuth Ferencz: E javaslattal nagyobb pénz- és véradót akarnak kicsikarni az ország­tól, még pedig a legrosszabbul választott idő­ben; (Ugy van! Ugy van! a szélsobaloldalon.) akkor, midőn az ország legszegényebb. Köz­tudomású tény az, hogy Zemplén, Ugocsa, Sáros, Már.maros, Szatmár megyékben és Bihar megye egy részében a nép éhínséggel küzd, (Ugy van! Ugy van! a szélsobaloldalon.) nemcsak hogy nem bír elviselni több adót, hanem arra szo­rult, hogy megélhetésére gabonát és élelmisze­reket osztogassanak neki. (Ugy van! ügy van! a szélsőbaloldalon.) Az évekig tartó nagy bizony­talanság a közgazdasági téren Ausztriával való viszonyunkban is, az ország anyagi helyzetét súlyosbította és sok milliónyi kárt okozott az or­szág polgárainak, a minek a kihatása az ország közgazdasági állapotára világosan észlelhető. (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Az általános európai krízisnek is kedvezőtlen ha­tása volt az ország helyzetére, ugy, hogy nem hiszem, hogy kétségbe vonható lenne az, hogy az ország nincs oly helyzetben, hogy nagyobb állandó terheket vállalhasson el. (Elénk Jielyes­lés és taps a szélsobaloldalon.) Annál kevésbbé van ilyen helyzetben, mennél sürgősebben ko­pogtatnak a nemzet teherviselési képességének ajtaján a ki nem elégített igények és nemzeti szükségletek, melyek sok millióra rugó terhet képviselnek. Megjegyzem azt is, hogy a kormány nagy hibát követett el (Halljuk! Halljuk!) midőn egy olyan javaslattal állott a ház elé, a melyről tud­hatta, hogy ez rendkívüli erős ellenszenvvel fog találkozni az országban (Igaz! Ugy van! a szélsobaloldalon.) és a melyről sejthette tehát, hogy a képviselőházban is nagyon erős ellent­állást fog provokálni; mégis előállott ezzel a javaslattal, mielőtt intézkedett volna arról, hogy előbb meg legyen szavazva az országnak a költ­ségvetése, mint a hogy ezt a törvény is rendeli és letárgyaltattak volna azok a sürgős ügyek is, a melyek szorosan időhöz vannak kötve, vagy pedig a melyeknek letárgyalása a nemzetnek elsősorban való érdekét képezi. Állítom tehát, hogy a t. kormány előrelátás hiányában szenve­dett akkor, a mikor ilyen előzetes előkészítés nélkül egyetlenegy javaslattal útját állta minden más alkotás lehetőségének, és (Igaz! Ugy van! a szélsobaloldalon.) magyarul szólva, rászegezte ezt az egy javaslatot a nemzet mellére és ki­mondta, hogy minden más alkotás előtt ezt a javaslatot szavazza meg a ház, tehát ne álljon 53*

Next

/
Thumbnails
Contents