Képviselőházi napló, 1901. XVI. kötet • 1903. május 15–junius 16.

Ülésnapok - 1901-272

272. országos ülés 1903 május Í6-án, szombaton. 31 kívánni, hogy azt a javaslatot, a melyet mi az ország érdekében elkerülhetetlenül szükségesnek tartunk, (Igaz! Uyy van! a jobboldalon.) mert azt tartjuk, hogy a hadsereget nem lehet inferior állapotba helyezni és a multak hiányait pótolni kell, visszavonjuk, tehát kapituláljunk: ez oly kívánat, a melyet nem tehetek meg és a mit abból a helyzetből folyólag, nem tehetek meg, a mit önök teremtettek. (Élénk helyeslés a jobboldalon. Zaj a szélsőbal oldalon.) Ne mondja azt nekem a t. képviselő ur, én azt egy frázisnak tekintem . . . Nessi Pál: Már megint ? Széll Kálmán miniszterelnök: Ne vegye rossz néven, lehet ám azt mondani a nélkül, hogy valaki az embernek akár tehetségét, akár hona fidesét kétségbe vonná. Lássa, képviselő ur, én most mondom, bogy frázis, valamint múltkori közbeszólásomban beszédének egy paszszusára vonatkozólag szintén azt mondtam, hogy frázis; de én nagy hátralékban vagyok. A képviselő ur múlt beszédében azt mondta, hogy én négy esztendő óta, a mióta itt vagyok, semmit sem tettem, nem is mondtam semmit, tehát én nagy hátralékban vagyok; (Élénk derültség.) mert én csak két állítására mertem azt a bírálatot mondani, hogy az frázis, a képviselő ur pedig négy esztendei összes működésemre mondta azt. (Igaz! Ugy van ! a jobboldalon.) Nem is akarom ezt kipótolni, legyen a képviselő ur felfogása és hite szerint, a ki egyébiránt azt, hogy valami kis, csekély tehetségem van, elismeri s ezt köszönettel fogadom. (Derültség a jobboldalon.) Nessi Pál: Nem azt mondtam. (Egy hang a jobboldalon: Ne tessék letagadni!) Széll Kálmán miniszterelnök: A képviselő ur rólam nagyobb adjektummal méltóztatott nyilatkozni, azt mondta a képviselő ur, hogy én kapkodok. Az, ki négy hónap óta mindig ugyanazt vallja, mindig ugyanazt mondja, ugyanazon állásponthoz ragaszkodik, (Zaj a szélsöbaloldalon.) ugyanazon igazságokat hirdeti, hát az kapkod? (Igaz! Ugy van! a jobboldalon.) Ezt akkor mondhatná, ha minduntalan változtatnám álláspontomat, ha azt, a mit jónak látok, később felcserélném mással; lehet, hogy akkor is helyesen járnék el, de akkor talán lehetne mondani, hogy kapkodok; de ha mindig ugyanazt mondom, ha mindig ugyanaz az álláspontom, akkor még sem lehet mondani, hogy kapkodok, (Egy hang a szélsöbaloldalon: Csökönyös, makacs! Mozgás a jobboldalon.) Ezt egyeztessék ki a képviselő urak maguk közt. Az egyik azt mondja, hogy kapkodok, a másik azt mondja, hogy makacs vagyok. Endrey Gyula: Makacsul kapkod! (Élénk derültség.) Széll Kálmán miniszterelnök : Akár azt mondja a képviselő ur, hogy makacsul kapkodok, akár azt mondja, hogy kapkodva makacskodom, (Élénk derültség.) nekem egészen mindegy. En a magam hite és meggyőződése szerint teljesitem kötelességemet és fogom ezután is teljesíteni. Más meggyőződést magamba nem tudok beleönteni, de a mi bennem van, az meg van szilárdulva, meg van gyökeresedve és attól eltérni nem fogok. (Élénk helyeslés és tetszés a jobboldalon. Mozgás a szélsöbaloldalon.) Es ha a t. képviselő ur most azt mondja egy igen erős, általános verdikttel, hogy én négy esztendeig nem mondtam semmit, mert a múltkor még gyengébb és kedvesebb volt, mert csak ennyit mondott, — ma pedig azt mondja, hogy négy esztendeig nem tettem semmit; jól van, legyen, akár az egyik, akár a ^ásík; legyen a t. képviselő ur hite szerint. Én elmondhatnám, hogy ezen négy év alatt megkezdtem a közigazgatásban azokat a reformokat, a melyek ezen a téren alapvető munkák lesznek, (Mozgás a szélsöbaloldalon. Élénk helyeslés jobbról.) hogy teremtettem intézményeket, nem egyet, szocziális téren (Zaj a szélsöbaloldalon. Elnök csenget. Felkiáltások jobbfelöl: Halljuk! Halljuk!) és az állami igazgatásnak igen nagyjelentőségű és eddig elhanyagolt ágazataiban; a törvényeknek egész sorozata mutatja, hogy mi mindent alkottunk és tettünk és mit tett ez a kormányzat. A végén megcsinált egy kiegyezést,amelyet olyannak tartok, hogy megoldotta azt a nagy problémát, hogyan lehet a mai viszonyok között olyan kiegyezést csinálni, a mely az ország minden gazdasági érdekét jobban megóvja, mint minden eddigi kiegyezés, mint minden eddigi módszer s megcsinálni azt ugy, hogy Ausztriában is létrejöhessen és elfogadható legyen és hogy végül ezen áldatlan, bizonytalan állapotnak vége vettessék. (Elénk helyeslés jobbról. Zaj a szélsőbaloldalon. Elnök csenget?) De minderről nem beszélek, pedig igen sokat mondhatnék. De hát legyen, hogy nem tettem semmit és hogy működésemnek semmi eredménye nincs. (Zaj a szélsöbaloldalon. Halljuk! Halljuk! jobboldalon. Elnök csenget!) Egyet magammal viszek, akármikor menjek innen el; akár akkor, a mikor a képviselő ur akarná, tehát igen hamar, talán már holnap, (Ugy van! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) akár később, — hogy teljesítettem minden időben azt a kötelességet, a melyet az ország ügyeinek vezetésénél nehéz, súlyos időkben és kényes kérdésekben teljesíteni kell s teljesítettem legjobb belátásom és meggyőződésem szerint. (Elénk helyeslés jobbról.) Az eredmény az önök ítéletének talán nem felel meg, de majd az ország fog fölötte Ítéletet mondani és én ezt az Ítéletet a magam részéről nyugodtan várom. (Hosszantartó zajos helyeslés és éljenzés a jobboldalon. Zaj a szélsöbaloldalon.) Elnök (csenget): Csendet kérek! Nessi Pál: Félreértett szavaim helyreigazítása czimén kérek szót, T. képviselőház! (Halljuk ! Halljuk') Egész röviden óhajtok szólani. De okvetlenül kell egynéhány megjegyzést tennem a t. miniszterelnök ur szavaira,