Képviselőházi napló, 1901. XVI. kötet • 1903. május 15–junius 16.

Ülésnapok - 1901-289

c 289. országos ülés 1903 junius 10-én, szerdán. 367 Elnök (csenget): Csendet kérek, t. képvi­selő urak, a képviselő urnak joga van észre­vételeit megtenni a kérdés feltevésére nézve. Polónyi Géza: . . . hogy a szavazás ne jár­hasson a házszabályok megsértésével, mert a ház csak azon válasz felett szavazhat, a mely az in­pellácziók tárgyalására érdemlegesen előirt eljá­rás megtartásával adatott; tehát kétségtelen, hogy csak azon válasz felett szavazhatunk a házszabályok szerint, a melyre a t. képviselő ur a maga válaszát tegnap megadta, a mire azután tegnap a miniszter ur felelt, a ma adott válasz pedig feltétlenül kizárandó a szavazásból: ennél­fogva a kérdést ugy kérem feltenni, mélyen t. elnök ur, hogy tudomásul veszi-e a ház, a mi­niszterelnök urnak tegnap adott válaszát, igen vagy nem? (Élénk helyeslés a szélsobaloldalon. Zajos ellenmondásolt a jobboldalon.) Rakovszky István: A házszabályokhoz kérek szót. (Zaj.) Csatlakozom a t. ház mélyen t. elnökének nézetéhez. (Elénk helyeslés a jobboldalon. Fel­kiáltások a szélsőbaloldalon: Tudjuk!) Akár tudják, akár nem, az énrám nézve tökéletesen közömbös, mert én nem a t. függetlenségi párt­hoz, hanem a t. házhoz szólok. (Elénk helyeslés a jobboldalon. Felkiáltások a szélsőbal-oldalon: Mireánk nézve is teljesen közömbös ön!) Nagyon meg vagyok ezáltal tisztelve, mind­ennek daczára csak meggyőződésem szerint beszélek és tovább folytatom az okoskodásomat, Polónyi Géza t. képviselő urnak nincsen abban igaza, hogy a ház t. elnökének először is a kér­dést kellett volna feltenni, azután a betűt ki­húzni. (Ralijuk ! Halljuk !) A házszabályok 229. §-a azt rendeli, hogyha a névszerinti szavazást a háznak húsz tagja kéri, akkor az elrendelendő. A házszabályok 231. §-a pedig azt mondja (olvassa): » Minden névszerinti szavazás elren­delése után az elnök kihúzza azon névbetüt, melynél a névszerinti szavazás kezdődik.« Ez volt á tegnapi szituáczió. Ennek kellett volna tegnap történnie. E közben azonban a ház­szabályok 229. §. második bekezdése szerint húsz tag a névszerinti szavazás elhalasztását a követ­kező napra követelte, igy tehát a ház t. elnöke nem volt abban a helyzetben, hogy még tegnap kihúzta volna a betűt, hanem ezt ma kellett neki megtenni. Lengyel Zoltán: A névszerinti szavazás is mára maradt, nemcsak a betű hihuzása! (Zaj.) Rakovszky István: Tökéletesen igaza van közbeszóló Lengyel Zoltán képviselő urnak, de az elrendelés tegnap történt és erre alapítja az illető szakasz intézkedését, azt nem tagadhatja le. (Zaj.) Ennélfogva a 230. §. intézkedése lép életbe ma, a mely igy szól (olvassa): «!Nevsze­rinti szavazásnál a kérdés feltevése után öt percznyi szünet engedtetvén, a szavazás ezen időköz eltelte után kezdetik meg.« De miután nem tegnap történt a szavazás, hanem a mai napra halasztatott, az öt percznyi szünetet az elnök ur a házszabályok 230-ik §-a értelmében nem léptethette tegnap életbe; tehát tökélete­sen igaza van az elnök urnak. (Felkiáltások a szélsobaloldalon: Nem arról van szó!) Polónyi Géza: Másról van szó, nem arról! Rakovszky István: Polónyi t. képviselő ur hiába tüzeskedik, két dologról volt szó. Az egyik volt a kérdés feltevése, a másik az elnök intéz­kedése a kérdés feltevésénél és ebben a ház elnökének igaza volt. (Helyeslés jobbfelöl. Hosz­szantartó zaj a ház minden oldalán,) Kubik Béla: A házszabályokhoz kérek szót! (Nagy zaj jobbról.) Elnök (csenget): Kérek csendet, képviselő urak. Kubik képviselő urnak joga van felszólalni. Méltóztassanak meghallgatni azt, a kinek joga van felszólalni. (Halljuk! Halljuk!) Kubik Béla: T. ház! A házszabályok adta jogomnál fogva a házszabályokhoz akarok szólni és bebizonyítani azt, hogy ebben a kérdésben Polónyi Géza t. képviselőtársamnak van igaza, nem pedig Rakovszky István t. képviselőtársam­nak. (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon. Zaj jobbról.) Mert maga a kérdés praktikuma is megmutatja azt, hogyan kell eljárni. Ha az igen t. elnök ur kihúzza a betűt, akkor nem lehet annak más következménye, mint hogy azon a betűn kezdjük meg a szavazást. (Ugy van! Ugy van! a szélsobaloldalon. Zaj jobb felöl.) Már pedig ha a kérdés feltéve nincs, akkor nem tudná az illető betűvel kezdődő nevű képviselő, hogy mire szavazzon. (Folytonos zaj. Elnök csenget.) De t. ház, a kérdés feltevéséhez nekünk szavunk mindig van, sőt a kérdés feltevésénél szavazást is provokálhatunk, a minthogy meg is fog történni, (Zajos helyeslés és taps a szélso­baloldalon. Elénk derültség jobbról.) meg fog tör­ténni abban az esetben, ha a kérdés nem ugy tétetik fel a t. elnök ur által, mint a hogy mi kérjük. (Zaj jobbfelöl.) Ha meghallgatott volna Vészi József t. képviselőtársam és nem tapsol bele a beszédembe, talán nem is lett volna oka tapsolni. Vészi József: Én nem tapsoltam! Ott tap­soltak ! (Felkiáltások jobb felöl: Ott tapsoltak!) Kubik Béla: Reánk nézve nem mindegy az, hogy tegnap elmondott válaszra fogunk-e sza­vazni, vagy pedig a maira. Széll Kálmán miniszterelnök: Hiszen más nincs is, csak a tegnapi válasz! (Ugy van! Ugy van! jobbról.) Kubik Béla: Mert hogyha a szabadelvű párt székely képviselői kimondják itt, hogy egyik képviselőtársunkat kizárják a saját körükből, mint olyant, a kinek felfogása más és ezzel hangulatot keltenek a szavazásra, (Zajos ellen­mondás a jobboldalon.) és tulajdonképen terro­rizálni akarják a képviselőket . , . Elnök: Kérem, ez már nem tartozik a ház­szabályokhoz. (Zaj a a szélsobaloldalon.) Kubik Béla: Bocsánatot kérek, a kérdés feltevéséhez is szólok.

Next

/
Thumbnails
Contents