Képviselőházi napló, 1901. XVI. kötet • 1903. május 15–junius 16.
Ülésnapok - 1901-283
2öS. országos ülés 1903 az országra a végnapok következnek, mert oly szegény nyoIvorult kiszipolyozott ennek a társadalma, hogy ez az állapot sokáig fenn nem tartható, a helyett azt látjuk, hogy passziv rezisztencziába burkolózva támogatják a kormányt és hozzájárulnak mulasztásaik, nemleges tevékenységük (Derültség.) által ahhoz, hpgy ezt az országot a végső nyoIvorba döntsék. Én a történelemből azt látom, hogy ezen ország népének szüksége van az ilyen megpróbáltatásokra, mert csak akkor ébred végre öntudatra, csak akkor áll talpára, ha az ostor a hátán csattog, hogy szüksége van ennek az országnak arra, hogy igy nyoIvorítsák meg, de aztán majd feltámad benne az ősi erő, felébred és eljön mint oroszlán, hogy szétkergesse azt a pártot, a mely nem mutatta meg, hogy hivatva volna az ország ügyeinek vezetésére. (Igazi Ugy van! a szélsöbaloídalon.) Rákosi Viktor: A janicsárok végnapjai! Nessi Pál: Egy ország, a melynek egészséges, minden munkát elbiró, nagy értelmiséggel felruházott népe hivatva volna arra, hogy boldog nemzetet létesítsen itt, ily kormányzás mellett oda vitetik, hogy vannak egész megyék, nagy térségek az országban, a hol nincs a szegény népnek betevő falatja. (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloídalon.) Nem régiben volt alkalmam Bihar megyének egyik szép vidékére kirándulni. Ott a belényesi kerületben, a hol derék, jó hazafias nép lakik, azt láttam, hogy szikár, kiaszott, beteges és gyönge a testi szervezete. (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloídalon.) Molnár Jenő: És itt felállanak és azt mondják, hogy a jólét, a teherviselési képesség emelkedett! Nessi Pál: Azt kérdeztem tőlük, hogy mikor esznek húst? Azt mondták, hogy boldogok vagyunk, ha sátoros ünnepeken kerül hus az asztalunkra. NyoIvorúságos, száraz, kiaszott kukoriczakenyeret esznek, a melytől a test nem kapja meg a szükséges táplálékot. (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloídalon. Mozgás.) Idáig vitte a 67-es párt kormányzása 37 esztendőn keresztül a.z országot. (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloídalon.) Odavitte, hogy ennek a derék, becsületes, munkás, magyar népnek nincs betevő falatja. Odavitte, hogy az a nép, a mely ugy ragaszkodik e földhöz, a melyet ezer éven át vérrel tartott meg, a melyet ősi vérrel szereztek meg, a melynek minden rögéhez, minden hantjához ezer meg ezer szent emlék fűződik, kénytelen itt hagyni ezt a hazát, kénytelen vándorbotot ragadni, hogy elmenjen jobb sorsot keresni, (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloídalon.) És önök akarják ezt az országot nagygyá, hatalmassá és boldoggá tenni? Akkor, t. képviselőház, legelső kötelességük, hogy mondjanak le valamennyien, menjenek haza, akkor ez az ország talán boldoggá, nagygyá, hatalmassá lehet. De mindaddig, a mig az önök kezében van a kormány, addig szegény, nyoIvorult és koldus lesz. (Igaz! Ugy van! a szélsőbaloldaKÉPVH. HAPLÓ. 1901— 190G. XVI. KÖTET. junius 3-án, szerdán. 257 Ion.) És mert ugy látom, hogy ezek a jelentések is az ecsetelt állapotot vannak hivatva előmozdítani, hogy ezek is jelei annak, hogy mi T féle eszközökkel járnak el önök és hogyan kormányoznak, e jelentéseket még kinyomatni sem engedem, nem járulok hozzá e jelentések tudomásul vételéhez, hanem én is kérem a ház igen t. elnökét, hogy utasitsa vissza e jelentéseket, adja őket vissza, a miniszterelnök urnak. (Elénk helyeslés a szélsöbaloídalon. A szónokot többen üdvözlik. Felkiáltások a szélsöbalodalon: A határozati javaslat! Halljuk! Halljuk !) A határozati javaslatot majdnem elfelejtettem benyújtani, (Halljuk! Halljuk! a szélsöbaloídalon.) pedig fontosságot tulajdonitok e határozati javaslatnak, mert beszédemben nem volt időm kiterjeszkedni a benne foglalt kérdésre, holott szükségesnek tartom, hogy a mikor idő és alkalom nyilik, ezt a kérdést bővebben tárgyaljam. A pénzügyminiszter ur eljárása ugyanis minden törvényt lábbal tapos és nemcsak alkotmányunk legevidensebb megsértése, de általában tovább nem tűrhető. (Igaz! Ugy van ! a szélsöbaloídalon.) Az én határozati javaslatom szól a következőképen (olvassa): »Á. ház utasítja a költségvetési törvény nélkül szűkölködő kormányt, hogy a költségvetési javaslat, illetőleg az indemnity törvényjavaslat törvényerőre emelkedéséig a közadók és a közadók módjára beszedendő egyéb állami bevételek beszedésétől tartózkodjék.* (Elénk helyeslés és éljenzés a szélsöbaloídalon.) Elnök: T. ház! A ház határozatához képest most áttérünk az interpellácziókra. Mielőtt azonban ezt tennők, javaslom, hogy állapítsuk meg a holnapi ülés napirendjét. (Zaj. Halljuk! Halljuk!) A holnap délelőtt 10 órakor tartandó ülés napirendjére javaslom, hogy kitüzessék az intézkedés a miniszterelnök által benyújtott jelentés tárgyában és az 1903. év első négy hónapjában viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról szóló 1902 : XXIV. törvényczikk hatályának az 1903. évi augusztus hó végéig való kiterjesztéséről szóló törvényjavaslat általános tárgyalásának folytatása. (Helyeslés jobbfelöl.) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a képviselőház a holnapi ülés napirendjét ilyen módon állapítja meg. Van szerencsém jelenteni, hogy holnap a szokott időben fog felelni a miniszterelnök, mint belügyminiszter Olay Lajos interpellácziójára a fővárosi közigazgatás tárgyában, továbbá a honvédelmi miniszter Oabányi Miklósnak a katonai zenekaroktól elkobzott magyar dalok hangjegyei tárgyában. (Helyeslés a szélsöbaloídalon.) Következik Benedek János interpellácziója dr. Somló Bódog nagyváradi tanár ellen tett följelentés ügyében a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez. 33
