Képviselőházi napló, 1901. XVI. kötet • 1903. május 15–junius 16.

Ülésnapok - 1901-283

254 283. országos ülés 1903 hogy hajlandó oly irányt szolgálni, hogy a német hadseregben a franczia nyelv, vagy a franczia hadseregben a német nyelv legyen az uralkodó, azt hiszem, csak egyszer mondhatná el ezt az óhaját, de menten megköveznék ezt az embert és nem tűrnék, hogy még 24 óráig hirdesse az ilyen nemzetrontó, nemzetet gyalázó elvet. (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Molnár Jenő: A többit már csak a mennyországban mondaná el. Nessi Pál: Csak ez a birkatürelmű nemzet, csak mi tűrünk el mindent, mi tűrjük, hogy meggyalázzák legszentebb érzelmeinket. (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Teszik ezt itt az országban benn és az országon kivül egyképen, és nem akad magyar nemzeti kormány, a mely résen lenne, a mely odaállna és a nemzetet az inzultusoktól megmentené. Mert a mi kormányunk nem tekinti magát nemzeti' kormánynak, hanem császári kirendeltségnek, postahivatalnak tartja magát, a melynek nincs más dolga, mint a császári parancsot végrehajtani. {Igaz! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Bizony szoIvorúak e dolgok, t. képviselőház, szoIvorúak, ha látjuk ezt a kormányt, a mely immár több mint egy hónapja költségvetés nélkül kormányoz, és a mely még csak nem is mutat szándékot arra, hogy ebből az igazán szoIvorú helyzetből ki akarna végre-valahára eviczkélni, ki akarna vergődni. Várady Károly: Nincs érzéke a törvényesség iránt! Nessi Pál: Pedig egyet jegyezzen meg magának, t. miniszterelnök ur, azt, hogy ön, a ki az ország tapsai közt foglalta el helyét, a kit üdvözölt kormánypárt és ellenzék egyaránt, mint a jövő providencziális államférfiát, a ki oly lelkesedés közepette foglalta el azt a helyet és a ki nagyot alkothatott volna, mert hiszen az egész ház támogatta volna nagy és szép törekvéseiben, szoIvorúbban nem végezhette volna be pályafutását, mint mikor belement a törvényenkivüli állapotba. (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Jegyezze meg magának, t. miniszterelnök ur, hogy én, a ki ismerem pártomnak minden egyes tagját, a ki belátok szivükbe-lelkükbe, azt mondom itt a képviselőházban, a nemzet színe előtt, hogy ez a párt addig leszerelni nem fog, küzdelmét addig fel nem hagyja, mig az egész vonalon győzelmet nem aratunk, mert ha ezzel az alkotmánynyal nem lehet kiküzdeni a mi nemzeti jogainkat, akkor pusztuljon ez az alkotmány, pusztuljon és veszszen, mert nem érdemes arra, hogy fentartsuk. (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) A t. elnök úrhoz azon kérelmet intézem, hogy legyen kegyes öt perez szünetet adni. Elnök: Az ülést öt perezre felfüggesztem. (Szünet utái?.) - (Az elnöki szélcet Daniel Gábor foglalja el.) június 3-án, szerdán. Elnök: T. ház! Az ülést újra megnyitom. Nessi Pál képviselő ur fogja folytatni beszédét. Nessi Pál: T. ház! (Halljuk! Ralijuk! a szélsőbaloldalon.) A miniszterelnök ur tehát bejelentette az ország törvényhozásának, hogy nem törődve azzal, hogy költségvetési felhatalmazással nem bir, tovább kormányoz és tovább boldogítja ezt a nemzetet. És hogy ezt a bejelentést a miniszterelnök ur megvalósitja, ezt mutatják nemcsak az ő ténykedései, de látjuk az egész országban, hogy kezdve az ország első férfiától, egész az utolsóig, mindenki törvénytelenül jár el, mindenütt lábbal tiporják a törvényt, nem törődnek az alkotmánynyal, nem törődnek a törvénynek szellemével. Hiszen, t. képviselőház, csak a napokban keltett óriási megütközést, hogy az, a ki azt a szentséget: Szent István koronáját viseli, a melyre minden magyar ember áhítattal tekint fel, mert abban látja megtestesítve minden vágyakozását, abban látja képviselve nemzetünk önállóságát, s általában az egész nemzetet — mondom, hogy az, a ki a szent koronát viseli, lejött a pártok közé és beállt korteskedni. (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloldalon. Zaj és mozgás a jobboldalon.) Elnök (csenget): A királyt a vitába belekeverni nem szabad. Nessi Pál: T. képviselőház! Tudom és ismerem azon kötelességemet, hogy a király személyét a vitába bevonni nem szabad- Ha azonban megkövetelik mitőlünk, hogy ezt a tételt tiszteljük és megtartsuk, akkor mi is megkívánjuk vice versa azt, hogy ott is tartassák meg ez a tétel és kerültessenek azok a körülmények, a melyekről az utóbbi napokban is volt szerencsénk olvasni a lapokban. Hiszen mindnyájan tudjuk, hogy Mosón megyében, mikor a főispán a király azon kérdésére, hogy miféle befolyással vannak ezen törvényenkivüli állapotok az országra, azt felelte, hogy nagyon szoIvorúak a viszonyok, azt mondta ő Felsége a főispánnak, hogy a kormány nem tehet máskép. Ez nagyon szoIvorú dolog, t. képviselőház! (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Mi ellenkezőleg vagyunk meggyőződve. Nézetünk szerint a kormány igenis tehet máskép, sőt kell, hogy máskép tegyen, mert a kormánynak nem az a kötelessége, hogy tétlenül heverjen és aludjék, hanem igenis az, hogy dolgozzék. (Tetszés és helyeslés a szélsöbaloldalon.) Én tudom azt, t. képviselőház, hogy nem könnyű a feladata annak, a ki abba a piros bársonyszékbe beleül, de ha valaki már elfogadta azt a megbízást, tegyen is eleget annak azzal a köíelességtudással, a melyet elvárhatunk tőle. (Tetszés és helyeslés a szélsöbaloldalon.) A passzív rezisztenczia kormányzati elv nem lehet soha; (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) és Vészi József t. képviselőtársam pénteki beszédében nagyon rosszul hivatkozott a passzív rezisztencziának példájaként arra, hogy ezt a nemzetet egy szoIvorú állapotból és nagy bajból mentettük ki a passzív