Képviselőházi napló, 1901. XVI. kötet • 1903. május 15–junius 16.

Ülésnapok - 1901-283

244 283. országos ülés 1903 tük véleményt mondani. (Helyeslés a jobboldalon.) Azt, hogy ilyen kérvény előterjesztése függővé tétessék, a beadott vagy beadandó felfolyamodástól, egyenesen a kérvényezési jog szempontjából tartom veszélyesnek és helytelennek. (Ellenmondások a szélsőbaloldalon. Helyeslés jobbfelöl.) A felirat, eló'terjesztés vagy kérvény tekintetében, bárminő legyen is az, — a mint akkor is kifejtettem, — nem lehet a belügyminisztériumra bizni ezt, •— esetleg én nem tenném, — hogy a házhoz intézett kérvény előterjesztését a belügyminiszternek esetleg hosszura nyúló vizsgálata függővé, esetleg pedig illuzóriussá tegye. Hiszen lehet rá eset, hogy valamely város vagy vármegye, valamely flagráns és sürgős ügy alkalmából valamely közérdekű kérdésben a képviselőházhoz folyamodik sürgősen. Kubik Béla: Kétszer szavaz a főispán. (Mozgás a szélsöbaloldalon.) Széll Kálmán miniszterelnök: Ezért lehetetlen azt az elvet felállítani, hogy ilyen sürgős kérvények, feliratok és felterjesztések ne vétessenek rendes kezelés alá csak azért, mert esetleg felebbezést nyújthatnak be ellenük. Ezt maiakkor kifejtettem és fenn is tartom ezt a nézetemet. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: A bizalmi nyilatkozatok is sürgősek ?) A t. képviselőház, gondolom, nem térhet el attól a gyakorlattól, a melyet statuált, mióta csak általában a képviselőház kérvényekkel foglalkozik, vagyis a mióta ismét megnyílt az országgyűléseknek működése, 1861-től, illetőleg 1867-tŐl fogva. (Ugy van! jobbfelöl,) Ez a kérvény tehát egyszerűen a kérvényi bizottsághoz utasítandó. (Helyeslés jobbfelöl.) Hogy azután mi történt Békés vármegye közgyűlésén, azt, engedelmet kérek, én most nem tudom megbírálni, mert előttem mindig az az elv áll, hogy audiatur et altéra pars. Azt a főispánt én különben egy olyan törvénytisztelő, olyan kiváló, derék és törvénytudó főispánnak ismerem, (Ugy van! a jobboldalon. Zaj a szélsöbaloldalon.) hogy törvényt a maga részéről nem sért. (Ugy van ! jobbfelöl,) Ez az én erős meggyőződésem. (Helyeslés jobbfelöl.) Egyébiránt, ha felebbezés nyujtatik be hozzám, miután minden határozata a vármegyéknek és igy az ilyen felirat tárgyában hozott is felebbezhető, azt én a semmiségi panasz, az alakiságok, a törvényes kellékek elmulasztása, vagy esetleges megsértése szempontjából is felülbírálni fogom ugy, a mint a törvény eló'irja. De előre igy kimondani, hogy az, egy ocsmány felirat, azt visszautasítom. (Elénk helyeslés a jobboldalon.) Ezt nem tartom lehetségesnek. Ne menjen a t. képviselőház abba a veszedelmes preczedensbe bele, hogy egy kérvényt, a nélkül, hogy azt a házszabályok értelmében, a mint kell, a kérvényi bizottsághoz utasítaná, már előre birálat tárgyává tegye. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) június 3-án, szerdán. Ugron Gábor: T. ház! A kérdés érdemében tekintendő és így bírálandó meg. A kérdés nem abból a szempontból bírálandó ma, hogy kinek kellemes, kinek kellemetlen, hanem abból a szempontból, hogy mi a törvényes, mi a helyes eljárás? (Ugy van! a jobboldalon.) Örvendek, hogy a miniszterelnök urnak akkora érzéke van és annyi előnyt kivan nyújtani a kérvényezési jognak, de én azt szeretném, ha ez a nagy figyelembevétel a kérvények elintézésénél is érvényesülne, nem pedig csak a benyújtás alkalmával. Igen jól tud különböztetni a miniszterelnök ur. Különbség van a magánkérvényezés, vagyis a polgárok kérelmezése és a hatóságok kérvényezése között. A peticzionális jog rendkívül fontos és értékes az egyes polgárokra nézve. Nincsen is az más feltételhez kötve, mint ahhoz, hogy egy képviselő irja alá a kérvényt és ugy nyújtsa be saját aláírásával a ház elnökének. Ez a feltétel el van engedve a törvényhatósági kérvényekre nézve. Pedig azt hiszem, az a feltétel azt teszi, hogy botrányos tartalmú, botrányos czélzatu vagy egyáltalában felelőség nélkül való kérvények a ház elé ne jöhessenek. A törvényhatóságok kérvényezési jogára nézve pedig azért van eltörölve, illetőleg nincs konstituálva az, hogy egy képviselőnek kell aláírnia, mert a törvényhatósági testületek határozatai meghozatalának olyan feltételei vannak, a melyek garancziát nyújtanak, hogy azok a törvényes formaságok megtartása mellett, nem szabálytalan módon, (Ugy van! a szélsöbaloldalon.) nem visszaélések utján jönnek létre és ha létrejöttek, háborítatlanul ós egyenesen a törvényhozás elé kerülnek. (Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Most azt kérdezem én a t. háztól: hol van a garanczia a törvényhatóságok határozatainál arra nézve, hogy határozataik törvényes módon jönnek létre? Semmi másban, mint az elnöklő főispán személyében ott az ülés folyamán, másként pediglen a felebbezési jogban, mert az képezi az ellenőrzést és a mi intézkedéseink a törvényhatósági jogéletben nagyon sokszor kikötik, hogy bizonyos határozatok érvényre emelkedhetnek azonnal, hogy ha azok nincsenek megfelebbezve, máskor viszont kikötik, hogy csak akkor jutnak érvényre, hogy ha azok ellen a főispán nem tesz előterjesztést. Vagyis a határozatok jogerőre emelkedésének feltételei vannak, a melyek minden határozatra, tehát a bizalmi nyilatkozatokra nézve is megtartandók. (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) Ezen feltételek egyike, hogy az a törvényhatósági közgyűlés a maga határozatát a törvénynek megfelelően hozza meg és hogy a maga idejében ki volt-e az tárgyalásra tűzve, vagyis tárgyalásra jogosult volt-e? A másik kérdés az, hogy a tárgyalás törvényes módon történt-e és hogy az elhatározás törvényes módon jött-e létre, vagyis a szavazásnál a törvény kellékei figyelemben tartattak-e, a többség valóban eruáltatott-e és tényleg a többség